Felszólalás adatai

SZATMÁRY KRISTÓF (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Alapvetően a 2010-es költségvetésnek a vállalkozásokra, Magyarország versenyképességére gyakorolt hatásáról szeretnék beszélni, de nem tudom megállni, hogy ne reagáljak arra a felvetésre, amely arról szólt itt a kormánypárti képviselőtársaim szájából, hogy azt várták volna el az ellenzéktől, hogy itt tételről tételre válaszol az önök rossz költségvetésére. Elnézést kérek, azért tisztázzuk: a parlamenti demokráciában alapvetően a kormányoldalnak illik az olyan információk birtokában lenni, amelyek alapján egy jó költségvetést tudnak benyújtani. (Babák Mihály: Ezt nem értik meg, ne is magyarázd nekik! Nincs értelme.) Egyébként, ha meg önök nem tudnak benyújtani olyan költségvetést, amelyet a magyar polgárok, a magyar vállalkozók elvárnának önöktől, akkor önöknek lehetősége lett volna nemegyszer ezt a jogot ebben az évben átadni, a hatalomról lemondani. És ha önök úgy gondolják, hogy az ellenzék jobbat tud, akkor megtettük volna ezt önök helyett (Kovács Tibor: Nem gondoljuk ezt, mert semmilyen jel nem mutat erre.), de önök ezt nem tették meg, hanem önöknek fontosabb volt az, hogy még fél évre, háromnegyed évre a hatalmukat biztosítsák, és még ennek árán is ezt a költségvetést benyújtsák.

De visszatérve a konkrét témához, azt le kell szögezni mindenekelőtt, hogy ez a költségvetés nagyon-nagyon sok területen, ezt önök is elismerik, romboló hatású költségvetés lesz (Kovács Tibor: Nem, ezt nem ismerjük el.), az oktatástól kezdve az egészségügyön át. Önök arra szoktak hivatkozni, hogy ezekről a területekről azért vonnak el, hogy a gazdaságélénkítést, a versenyképességet javítsák. El kell oszlatnom azt az illúziót, kedves képviselőtársaim, hogy ez a költségvetés alapjában véve Magyarország versenyképességét, a magyar vállalkozások mindennapjait segítené. Nem fogja segíteni, ez a költségvetés sem a foglalkoztatás növekedését, sem pedig a magyar gazdaság versenyképességét nem javítja.

A 2010-es költségvetés - lényegében ugyan az adótörvények ugyan most ehhez nem kapcsolódnak - csak nagyon közvetett módon foglalkozik a kkv-szektorral, szűkebb és tágabb gazdasági-társadalmi működési feltételek meghatározásával természetesen alapvetően befolyást gyakorol ennek ellenére a kkv-szektor helyzetének jövőbeli alakulására.

Ami nemcsak a kkv-, hanem az egész vállalati szektor működési környezetét illeti, a jövő évi költségvetésben alapvetően ellentmondásos lépések és intézkedések lelhetők fel a gazdasági környezet és a működési feltételrendszer alakítására vonatkozólag. A tervezet valóban - és ezt el lehet mondani, lehet hangsúlyozni - próbál enyhíteni az élőmunka adóterhelésén, de a másik oldalról új adók bevezetésével, a fogyasztás visszaesésével, többek között a fogyasztási adó növekedésével viszont ezt a megtakarítást a másik zsebéből a vállalkozóknak kiveszi. Tehát összességében a legtöbb független számítás szerint a vállalkozók adóterhei és vállalkozói környezete alapvetően nem javul.

A kis- és közepes vállalkozások tekintetében egy sor olyan kiadási tétel csökkenésével sújtja a vállalkozásokat, amelyek magát a kormányt teszik lehetetlenné abban, hogy gazdaságösztönző lépésekkel próbálja a vállalkozások helyzetét javítani, a válságból való kilábalást segíteni, ellentétben a legtöbb nyugat-európai országgal, amely igen komoly gazdaságélénkítő csomagot vezetett be.

(17.50)

Ebben a tekintetben sajnos a költségvetés kísértetiesen hasonlít a korábbi, Gyurcsány néven emlegetett csomagokhoz, a tekintetben, hogy amit az egyik zsebbe beletesz, azt a másikból kiveszi, ha nem többet vesz ki. Ez a költségvetés a hazai vállalkozások szempontjából továbbra sem mutat kiutat, nem mutatja meg azt, hogy a magyar gazdaság mitől fog fejlődni a következő évben. Sőt, az önök saját bevallása szerint sem fog nőni a magyar gazdaság a következő évben, ellentétben az összes, szűkebb környezetünkben lévő versenytársunkkal, Lengyelországtól le Románián vagy Horvátországon keresztül. Tehát míg náluk az előrejelzések szerint növekedni fog a gazdaság, nálunk csökkenni fog a gazdaság, csökkenni fog a vásárlóerő, és ez további nehéz helyzetbe hozza a hazai vállalkozásokat.

Néhány konkrét szám. A vállalkozásösztönző kormányzati politika direkt támogatási eszközei hagyományosan a Gazdasági Minisztérium vagy mai nevén a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium fejezet, 25.3, vállalkozási célelőirányzatok soron találhatók. Ahogy az elmúlt években, úgy most is négy célelőirányzat, a beruházásösztönzési, a nemzeti beruházásösztönzési, a kis- és középvállalkozói, valamint a külgazdaság-fejlesztési célelőirányzat fedi le a vállalkozások hazai forrásból történő támogatását. Ezek a célelőirányzatok azonban az elmúlt években folyamatosan csökkentek, folyamatos karcsúsodáson mentek át, olyannyira, hogy 2010-re már azt a kérdést is felvetik, hogy egyáltalán érdemes-e pályázati rendszert fenntartani ilyen kevés pénz elosztására. Ez a költségvetésből finanszírozott vállalkozásfejlesztés.

A nemzeti beruházásösztönzési célelőirányzat a 2009-es 950 millióról 2010-ben 350 millióra, a külgazdasági csaknem a felére, 2009-hez képest 1,8 milliárdra csökken, illetve a kis- és középvállalkozói célelőirányzat pedig 2010-ben, ez az egy, ami szinten marad, 1,9 milliárd forint. Bár itt megjegyezném, csak az összehasonlítás kedvéért, hogy ugyanezen a címen, a kis- és középvállalkozói előirányzaton 2002-ben még 17 milliárd forintot tartalmazott a költségvetés. A legnagyobb összeget, 15 milliárd forintot, bár ez is a 2009-es fele, a beruházásösztönzési célelőirányzat tartalmazza, ami azért érdekes, mert alapvetően nagy, külföldről érkező beruházásokat támogat, általában egyedi kormányzati döntéssel.

Ha ironikus akarnék lenni a költségvetéssel kapcsolatban, akkor mondhatnám azt, hogy azt a régi ellenzéki követelést végül is beváltja, hogy hasonló módon támogassa a kis- és közepes vállalkozásokat, mint a nagyvállalkozásokat, csak éppen önök ahelyett, hogy a kisvállalkozások támogatását emelték volna föl olyan szintre, amilyen szinten korábban a nagyvállalati támogatás volt, lényegében a nagyvállalati támogatást vitték le olyan alacsony szintre, ami páratlan Európában. Ma elértük azt a célt, amit valóban kértünk, csak nem így, hogy egyenlő mértékben támogatja a kicsiket és nagyokat, vagyis lényegében sehogyan sem a korábbi évekhez viszonyítva.

A gazdaságfejlesztés forrásai kizárólag az európai uniós források lényegében a jövő évi költségvetésben. Persze, ennek örülnünk kell, mert minden egyes forrás, amit vállalkozásfejlesztésre költünk, jó dolog, csak éppen nem a költségvetés tárgya, de az uniós források elköltése is sok kérdést felvet, hiszen az uniós nemzeti fejlesztési tervet két szóban akarták önök megfogalmazni - a növekedés és foglakoztatás -, és amióta uniós pénzeket költünk, csak ez a két dolog nem sikerült: növekedni és a foglalkoztatást növelni. Ez alapjában jelzi azt, hogy milyen hatékonysággal tudjuk az uniós forrásokat elkölteni. Az uniós források elköltésének másik nagy problémája, hogy alapvetően a költségvetésen kívül és nem a hazai igényeknek megfelelő struktúrában történik.

Összességében ez a költségvetés sajnos, minden ellenkező véleménnyel szemben, nagyban hasonlít a korábbi Gyurcsány-csomagokhoz. Tovább rontja Magyarországnak a környező országokhoz viszonyított helyzetét. Ahelyett, hogy saját lábára állítaná az országot, továbbmegy a megszorítások útján, a nemzetközi hitelek és segélyek lélegeztetőgépén tartja lényegében az országot. Elmondható róla, hogy a vállalkozások tekintetében sincs érdemi adócsökkentés, nincs benne érdemi adminisztrációcsökkentés, és nemhogy segíti a hazai versenyképességet, a hazai kis- és középvállalkozásokat, hanem sajnos tartósítja a hazai vállalkozások lemaradását. Ezért sem tudjuk támogatni.

Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiban.)