Felszólalás adatai

VELKEY GÁBOR (SZDSZ): Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Azzal szeretném én is kezdeni, hogy szomorúan élem meg egyrészt azt, hogy az interpelláló képviselők közül egyedül Katona Kálmán van jelen. Többen nem mondták el az interpellációjukat, ez felé dicséret, a többiek felé erős kritika. Azt gondolom, az egész műfajt lejáratja a tisztelt Ház akkor, amikor a plenáris ülésen komoly külsőségek között letárgyalt és elutasított interpelláció részletes megtárgyalását ilyen körülmények között hajtja végre a Ház. Úgy gondolom, hogy ez a hazai politika extremitásának egy nagyon jó példája. Sajnos, nem sokan látják és nem sokan érzékelik ezt. Hozzáteszem, ebben partner az összes ellenzéki párt is, amelyik nem érdekelt abban, úgy tűnik, hogy a hétfő délutáni interpellációs időszak egy-egy konkrét kérdés részletes vitájára kitérhessen, és abban megoldásokat találjon. Ez nekem is szomorúság, de nem ez a napirenden lévő ügy.

Konkrétan szeretnék az interpellációval foglalkozni. Katona Kálmán három kérdést tett fel. Az államtitkár úr a bizottsági ülésen és itt is megpróbált ezekre a kérdésekre válaszolni. Azt gondolom, hogy az 1. és a 2. kérdésre adott válasza még el is fogadható lenne. A 3. kérdés a források felhasználásáról szól, és erre vonatkozóan a bizottsági ülésen is, az államtitkári válaszban is és az egyéb bizottsági ülésen is hallottunk több részelemet a zöldberuházási programról. Azt gondolom egyrészről, nemcsak számomra és nemcsak a bizottság számára, hanem az egész zöldprogram ügyében érdekelt hazai közvélemény számára sem elfogadható, hogy miért kell több mint fél év az előző évben befolyt források után a pályázat előkészítéséhez és kiírásához.

(22.20)

Mérhetetlen idő telt el, sőt szomorúan szeretném azt is megemlíteni, hogy a bizottsági ülésen sem tudtak pontos információkat megfogalmazni azzal kapcsolatban, hogy a pályázatok konkrétan mikor kerülnek kiírásra, mikor lesznek elbírálva ezek a pályázatok, és a pályázók mikor juthatnak hozzá a forrásokhoz.

Az ország hitelessége a kvótakereskedelem szempontjából egy nagyon fontos kérdés, és ezt a hitelességet akkor tudja a magyar állam bizonyítani, ha egyértelművé teszi, hogy a kvótaértékesítésből származó bevételek valóban kibocsátáscsökkentési célokat fognak eredményezni. Ehhez pályázatok kellenek, időben elindított és lefolytatott pályázatok.

A másik probléma, ami a bizottsági ülésen elhangzott - és szerintem ez az interpellációhoz szorosan kötődő kérdés, Katona Kálmán is utalt erre -, hogy a források rendelkezésre állása fennáll-e. Államtitkár urak a válaszukban megfogalmazták, hogy fennáll, ugyanakkor az időbeli csúszás, a programok kiírásának eltolódása azt a képzetet erősíti bennünk, hogy az a hír, amely a költségvetési megszorítások kapcsán az év elején megjelent, és amely 20 milliárd forintot zárolt a KvVM költségvetéséből, ezt a területet is érintette, tehát úgy gondoljuk, hogy ezek a források is veszélyben vannak. E tekintetben nem kaptunk megnyugtató választ a bizottsági ülésen sem, és azóta sem. Még egyszer mondom: az ország hitelessége szempontjából ez fontos kérdés.

Én úgy gondolom, hogy a bizottsági jelentésben megfogalmazott négy pont a zöldberuházási program és a befolyt források felhasználásának ügyében, rendelkezésre állásának ügyében szeretne konkrétumokat látni, vagyis előrelépést jelent, meggyőződésem szerint olyan előrelépést, amely a KvVM érdeke is, tehát a zöldtárca érdeke is, nemcsak a magyar társadalom érdeke.

Köszönöm a figyelmet.