Készült: 2024.09.22.21:13:29 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

196. ülésnap (2001.03.27.), 368. felszólalás
Felszólaló Dr. Salamon László (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó Ügyrendi bizottság
Felszólalás oka Ismerteti a bizottság véleményét
Videó/Felszólalás ideje 5:34


Felszólalások:  Előző  368  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. SALAMON LÁSZLÓ, az ügyrendi bizottság elnöke: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Ház! Gyimóthy Géza alelnök úr lemondásának értelmezésével kapcsolatosan az ügyrendi bizottság megítélése szerint döntő jelentőségű annak a kérdésnek a megválaszolása, hogy lehetséges-e faxon joghatályosan lemondani.

Rögtön az elején hozzá kell tennem, hogy ezt a kérdést az ügyrendi bizottság elvi súlyú kérdésként kezelte. A kérdés megválaszolását illetően a bizottság az alábbiakból indult ki. A lemondó nyilatkozat alakszerűségét a Házszabály nem szabályozza, amiből következik, hogy a lemondás nincs előírt alakszerűséghez kötve. Ugyanakkor különbséget kell tenni a kötetlen alakszerűség és a nyilatkozat hitelessége, eredetisége között. Az alakszerűség szabadsága a lemondó nyilatkozatot tevőre bízza a lemondás formájának megválasztását. Így a lemondás nemcsak írásban, hanem szóbeli formában is érvényes lehet.

A forma megválasztásának szabadsága azonban nem mentesíti a lemondót attól, hogy lemondó nyilatkozata az általa szabadon választott formából önmagában megállapíthatóan, vitathatatlanul tőle származó, azaz hiteles legyen. Ez annyit jelent, hogy a megválasztott formának meg kell felelnie az eredetiség követelményének. Így például, ha a lemondást a tisztségviselő szóban kívánja bejelenteni, mellőzhetetlen, hogy ezt a címzett személye előtt személyesen tegye meg, vagyis például ezt az eredetiséget nem lehet pótolni hang- vagy videofelvétellel.

Ennek megfelelően, ha a lemondó írásbeli formát választ, az nem lehet az írásbeli nyilatkozat másolata. Márpedig a faxon postázott írásbeli nyilatkozat az eredeti nyilatkozat modern technikai másolata. Az eredetiség és a hitelesség követelménye, valamint annak a követelménye, hogy mindez magából a nyilatkozatot tartalmazó formából minden további vizsgálat nélkül megállapítható legyen, az alkotmányjogi viszonyokból mellőzhetetlenül következik.

A hitelesség és az eredetiség önmagában nyilván nem kíván külön magyarázatot, hiszen valamennyi jogágnak, azaz az egész jogrendszernek vitathatatlan követelménye, hogy a jognyilatkozatok eredeti és hiteles formában öltsenek testet. Eredeti okirat nélkül nincs telekkönyvi bejegyzés, mint ahogy töretlen bírói gyakorlat az is, hogy valóságos bizonyító ereje vita esetén csak az eredeti okiratnak van.

Ezen túlmenően az alkotmányjogi viszonyok sajátossága azt is megkívánja, hogy a nyilatkozat hitelessége minden további vizsgálat nélkül, önmagában a lemondó által választott formában legyen megállapítható. A közjogi jognyilatkozatok érvényességére és megtámadhatóságára a polgári jog szabályai - legalábbis teljeskörűen - nem alkalmazhatók. E nyilatkozatok érvényessége általában bíróságok előtt sem vitatható, mivel ilyen természetű vitákra a bíróságoknak nincs hatáskörük.

Az államszervezet zökkenőmentes működése nem is teszi azt lehetővé, hogy ilyen természetű nyilatkozatok érvényessége felett vita és bizonytalanság alakuljon ki. Az Országgyűlés működése elképzelhetetlen úgy, hogy a tisztségviselők lemondásának érvényessége kérdésében az Országgyűlés elnöke utólagos vizsgálatok lefolytatására kényszerüljön.

Az Országgyűlés tisztségviselőinek vagy például a bizottságok tisztségviselőinek vagy tagjainak a lemondását követően az Országgyűlésnek nyomban megnyílik a joga a megürült tisztség választásokkal történő betöltésére.

Mindezekből következik, hogy az említett tisztségekről történő lemondás is lényegében olyan helyzetet teremt, amelyen utóbb a módosítás lehetősége kétséges és bizonytalan. Megállapítható, hogy a lemondó nyilatkozattal való esetleges visszaélés esetén a reparáció lehetősége gyakorlatilag lényegében kizárható. Ezért különleges jelentőséget nyer a nyilatkozó által megválasztott forma hitelessége és annak utólagos kétségbevonhatatlansága.

Ennek a követelménynek az Országgyűlés elnöki titkárságához február 9-én beérkezett fax - amit egyébként az elnök csak február 12-én vett kézhez -, nem felel meg (Derültség és közbeszólások az SZDSZ padsoraiból: Miért nem 13-án?), függetlenül attól, hogy a konkrét esetben Gyimóthy Géza intézkedett-e a faxnak megfelelő eredeti nyilatkozat átfaxolásáról vagy sem. (Dr. Hack Péter: Ez jobb, mint a Heti hetes!)

Végezetül utalnom kell arra is, hogy az ügyben két neves, kormánypártisággal egyáltalán nem vádolható alkotmányjogász is nyilatkozott: dr. Takács Albert egyetemi tanár - a Szocialista Párt korábbi alkotmánybírói tisztre javasolt személye, most ombudsmanjelöltje -, valamint dr. Szikinger István, aki egyébként gyakorta bírálja a kormánykoalíciót, szintén úgy nyilatkozott, hogy Gyimóthy Géza alelnök megbízatása a vitatott nyilatkozat kapcsán (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) nem szűnt meg. (Dr. Pető Iván: Idő! Elfogult az elnök.)

A fentiekre tekintettel kérem képviselőtársaimat, hogy a Szocialista Párt és az SZDSZ kérelmét utasítsa el. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)




Felszólalások:  Előző  368  Következő    Ülésnap adatai