Felszólalás adatai

DR. SZABÓ ERIKA (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A bűnözés növekedése és az elkövetési módok durvulása joggal tölt el félelemmel valamennyiünket. Tisztes jólétben és nyugalomban szeretnénk élni. Biztonságban szeretnénk tudni szeretteinket akkor is, amikor otthonuktól távol vannak, vagy a munkahelyükről későn járnak haza. Gyermekeinket meg akarjuk védeni a kábítószerektől, az iskolák körüli drogárusoktól.

Az ország polgárai iránt felelősséget érző kormánynak kötelessége, hogy mindent megtegyen polgárai védelmében. Ahhoz azonban, hogy valóban nyugodtan élhessünk, vissza kell szorítani a bűnözést. A bűnözőket el kell fogni, és méltó büntetést kell kapniuk. Ezért döntött úgy a kormány, hogy megerősíti a rendőrséget. Ezért döntött úgy a kormány, hogy szigorítja a büntetéseket. Abban nem reménykedhetünk, amit a jogi egyetemen végzett tanulmányaim idején még nekem is tanítottak, hogy a bűnözés idővel mint társadalmi jelenség megszűnik. Ez a teória egy volt a megalapozatlan ideológia tárházából, amivel a szocialista rendszer ámította a lakosságot. Azt azonban joggal remélhetjük, hogy a büntetések szigorításával, azok elrettentő ereje folytán csökken a bűncselekmények száma, és nagyobb védelmet élvezhetnek a törvénytisztelő állampolgárok. Ne mi kényszerüljünk arra, hogy rácsokkal kelljen védeni otthonunk biztonságát, hanem a bűnözők kerüljenek rács mögé!

A legfőbb elrettentő erő a bűnözőkkel szemben az, ha a felderítési arány emelkedik. Minél hatékonyabb a rendőrség munkája, minél több esetben sikerül megtalálni az elkövetőt, minél jobb a nyomozás színvonala, annál biztosabbak lehetünk abban, hogy egyre kevesebben mernek letérni a törvényesség útjáról, mert félnek a lebukástól. Nem bízhatnak abban, hogy őket elkerüli az igazságszolgáltatás.

Ezért volt nélkülözhetetlen a rendőrség megerősítése, mert a sikeres büntetőpolitika alapja a nyomozók munkájának színvonala. Ha nincsenek meg a bizonyítékok, ha nem elég alapos és körültekintő a nyomozás, akkor hiába kezdődik meg az eljárás az elkövető ellen, végül felmentő ítélet születik. A kormány ennek tudatában jelentős anyagi támogatást biztosít a rendőrség számára, megteremtve ezzel a sikeres büntetőeljárás alapját.

Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat, amely a büntető jogszabályok módosításáról szól, azt hivatott szolgálni, hogy a szigorúbb büntetések és a szigorúbb ítélkezési gyakorlat nagyobb biztonságot nyújtsanak valamennyiünknek, a bűnözőket pedig elrettentse a bűn elkövetésétől. A Fidesz-Magyar Polgári Párt választási programjában is szerepelt, a polgárok akarata alapján pedig kormányprogrammá emelkedett, hogy visszaállítsuk a valódi életfogytig tartó szabadságvesztést, azért, hogy a legsúlyosabb bűncselekményt elkövetők ne kerülhessenek vissza a társadalomba. Ne kelljen attól tartani, amire sajnos az elmúlt években több szomorú példa is volt, hogy a frissen szabadult, korábban emberölésért elítélt ismét gyilkol. Védjen meg az állam az ilyen bűnözőktől, nehogy a büntető jogszabályok hiányosságai miatt a legveszélyesebb bűnözők újra veszélyt hozzanak ránk és szeretteinkre!

A valódi életfogytig tartó szabadságvesztés törvényi szabályozása jelentős lépés a büntető szabályok szigorításában, melynek legfőbb célja a polgárok védelme. A szigorításnak számos eszközét tartalmazza még a törvényjavaslat. Megszüntetjük a szabadságvesztés letöltésének indokolatlan halasztását. A többszörösen visszaeső bűnözőt és aki bűnszövetkezet tagjaként követte el a bűncselekményt, nem lehet majd feltételes szabadságra bocsátani.

Naponta hallunk híreket a bűncselekmények számának emelkedéséről. 1994 és '98 között ez a szám jelentősen emelkedett. A szervezett alvilágnak tulajdonítható bűncselekmények száma több mint a kétszeresére nőtt. Ezért különös fontossággal bír az a szabály, amely a bűnszövetkezet tagját kizárja a feltételes szabadságra bocsátásból. Javaslatunk szerint a többszörösen visszaeső bűnözőt szintén ne illesse meg a feltételes szabadságra bocsátás kedvezménye.

A szervezett alvilág terjeszkedésének véget kell vetni. Míg a kilencvenes éveket megelőzően a szervezett bűnözés leginkább a betöréses lopások területén jelent meg, jelenleg a gépjárműlopás, a kábítószer-bűnözés, a prostitúció, az embercsempészet és a gazdasági bűnözés területén tör előre. A törvényjavaslat ezért bünteti más bűncselekményeknél komolyabban a szervezett bűnözés keretében elkövetett bűnt. Ezért szigorodik a robbantásos vagy fegyveres bűncselekmény elkövetőire kiszabott büntetés.

A szervezett bűnözés keretében kiemelkedő kérdés a kábítószer-használat és -terjesztés szigorúbb törvényi megítélése. Miért kell harcolni a kábítószer-fogyasztás és -terjesztés ellen? Két okból is. Egyrészt azért, mert rendkívül veszélyes társadalmi és bűnözési folyamatok elindítója a kábítószer. Gyermekeink egészsége, életesélyei a kábítószer térnyerésével csökkennek. Másrészt rendkívüli veszélyt jelentenek a békés polgárokra a kábítószer-élvezők gátlástalan pénzszerzési módszerei. Bolti eladók rettegnek attól, hogy beteg, a kábítószer rabságától szenvedő emberek áldozatául esnek. Mindenki, aki a kábítószer-terjesztők és -fogyasztók büntetésének szigorítása ellen van, közvetett módon ezeket a veszélyeket növeli.

Mindannyian féltjük gyermekeinket. Valóban nagyon kellemetlen lehet egy rendes, becsületes családnak az, ha a gyerek a diszkóban a kíváncsiság és a még emelkedettebb hangulat céljából kábítószert fogyaszt, és emiatt ellene büntetőeljárás indul. De hasonlítsuk össze ezt az esetet azzal, ha a fiatal rászokik a kábítószerre, azért, mert a büntetőjogi fenyegetettség hiánya miatt addig kóstolgathatja a drogokat, míg rá nem szokik! Vajon melyik eset töri derékba inkább a fiatal reményteli jövőjét? Egyébként is egy jogi ellentmondás az, hogy valamit, amit büntetlenül lehet fogyasztani, annak csak a terjesztését rendeli büntetni a törvény.

Abban mindenki egyetért, hogy a terjesztést büntetni kell. De volna-e értelme a terjesztés büntetésének, ha a fogyasztás semmiféle veszélyt nem jelentene? Éppen azért üldözi a törvény a kábítószer terjesztését, mert a fogyasztása veszélyes. Ezért kell büntetéssel fenyegetni nemcsak a kábítószer-terjesztőket, hanem a -fogyasztókat is.

A büntetőjogi fenyegetettségen túl nagy hangsúlyt helyezünk a megelőzésre. A megelőzésben sokkal nagyobb szerepe lesz a családoknak és az iskoláknak, de a drogellenes harchoz a programokon és a büntetőjog eszközein túl megfelelő intézményhálózatra és központi irányításra is szükség van. Az államnak sokoldalú eszközrendszerrel kell védeni polgárait ettől a veszedelemtől.

Gyermekeink védelme más rendelkezések formájában is kiemelt helyet kap a törvényjavaslatban. A gyermek nemcsak a család, de a közösség számára is érték. Életük, testi épségük védelmét a büntetőjog eszközeivel is meg kell teremteni. Ezért a tizennégy év alatti gyermekek sérelmére elkövetett bűncselekmények elkövetőivel szemben a javaslat keményebb fellépésre ad lehetőséget. Ezért kezeljük külön a tizennégy év alatti gyermekek és új elemként az újszülöttek meggyilkolását.

Felmerülhet azonban a kérdés, hogy hiába a sikeres felderítés, hiába az alapos nyomozás, hiába történnek a szigorítások a büntető törvénykönyvben, ha a bíróságon végül enyhe ítélet születik. A törvényjavaslat erre a kérdésre is választ ad.

(0.20)

Javasoljuk, hogy a bírák a büntetés kiszabásánál kiindulási alapként a megadott büntetési tétel középmértékéből induljanak ki. A bíró ugyan nem köteles középmértékű büntetést kiszabni, de azt meg kell indokolnia, ha ettől eltér. Célunk az, hogy a szabály alapján egységesebb és szigorúbb ítélkezési gyakorlat alakuljon ki, amely nagyobb jogbiztonságot eredményez.

Összegezve az elmondottakat: a büntető jogszabályok módosításának célja az, hogy az állam hatékonyabb eszközökkel rendelkezzen a bűnözéssel szemben. Legfőbb indoka pedig az, hogy békés mindennapjainkat tisztes jólétben és nyugalomban élhessük.

Ehhez kérjük a tisztelt Ház támogatását. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)