Felszólalás adatai

TÁLLAI ANDRÁS, a költségvetési és pénzügyi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A költségvetési bizottság közel négy órán át tárgyalta az előttünk lévő törvényjavaslatot, úgyhogy egy kicsit nehéz lesz majd öt percben összefoglalni a kisebbségben maradt képviselők véleményét, hiszen ők beszéltek többet, kérdezték az előterjesztőt, de térjünk a tartalmára.

A következő kérdések fogalmazódtak meg az ellenzéki képviselők részéről a költségvetési bizottság ülésén. Amikor a kormányzat azt mondja, hogy ez a törvény igazságos, akkor a következő kérdéseket tettük fel. Igazságosnak tartják-e az előterjesztők és a kormánypárti képviselők azt, hogy a 2005-ös adótörvényben a 800 ezer forint alatti jövedelműek egyetlen forint támogatást, adókedvezményt nem kapnak, holott a Gyurcsány-kormány programja azt mondja, hogy a szükségben élőket, a rászorultakat kell támogatni? 2003-ban 800 ezer forint alatt 1 millió 585 ezer ember keresett, 600 ezer forint alatt pedig 1 millió 112 ezer ember.

(10.20)

Kérdezzük tehát most is, mert a bizottság ülésén nem kaptunk rá választ, hogy nekik mit fog nyújtani a Gyurcsány-kormány az ígérete szerint.

Igazságos-e az az adótörvény, amikor az átlagjövedelemmel rendelkezők jövedelmük egy jó részével a legmagasabb kulcsban adóznak, 38 százalékkal - 1,5 millió forint fölött, tisztelt pénzügyminiszter úr, úgy tudom, 2005-től 38 százalék az adókulcs. Kérdezem öntől, hogy jövőre 125 ezer forint lesz-e az átlagjövedelem (Kuncze Gábor: Nem rémlik, hogy mi volt alattatok? Semmi emlék? - Babák Mihály Kuncze Gábor felé: Tessék szólni majd később! - Kuncze Gábor: Az lesz a vége!), mert tudomásunk szerint 150 ezer forintnál is magasabb lesz. Meg kell nézni a kormányprogramot, el kell olvasni, és abban az van, hogy megszüntetjük, az átlagjövedelmek nem fognak a legmagasabb adókulccsal adózni majd a jövőben.

Fő cél az élőmunkateher-csökkenés. Kérdezem önöket, valóságos élőmunkateher-csökkenés-e az, amikor 2005. november 1-jétől fogják csökkenteni majd az egészségügyi hozzájárulást. (Kuncze Gábor: Amit a duplájára emeltetek, ezt így kell mondani!) Csak azért nem december 1-jétől történt a csökkentés, mert azt már a következő évben, januárban kellett volna megfizetni, és akkor el lehetne mondani, hogy 2005-ben nem történt semmi, de így történni fog: egy hónapban minimális csökkentés fog hatályba lépni. Egyébként szerintem felelős miniszter ilyet nem terjeszt a parlament elé, hogy november 1-jétől változtat, csak hogy el lehessen mondani, hogy változik, de valójában nem változik az élőmunkateher.

Kérdezzük azt is, hogy élőmunkateher-csökkenést jelent-e a vállalkozói járulék bevezetése, mert 2005-től az egyéni vállalkozók és a társas vállalkozások tagjai jövedelmük után plusz 4 százalék adót fognak fizetni. Ez a Pénzügyminisztérium elmondása szerint 550 ezer vállalkozót fog érinteni.

Továbbra is szeretnénk kérdezni azt, hogy befektetésösztönző intézkedés-e az, amikor az osztalékadót 20-ról 25 százalékra, a külön adózó jövedelmeket, illetve az ingatlan-bérbeadást 20-ról 25 százalékra fogja emelni a kormány, vagy egyszerűen hogyan értékelik majd a képviselők, amikor az árfolyamnyereség-adót - 2003. január 1-jétől bevezették - 2005. január 1-jétől el fogják törölni. Csak politikai szempontból mondják el a véleményüket, hogy miért gondolkodtak 2002-ben így, miért gondolkodnak máshogy erről a kérdésről, és még azt mondják el, hogy ebben mi a befektetésösztönzés, mert valójában erre lennénk mi kíváncsiak.

Aztán azt is szeretném megkérdezni, hogy az adókedvezmények szűkítésével hogyan fogják majd a befektetést ösztönözni, például a magán-nyugdíjpénztári kedvezmény igénybevételét, amit majd számlán kell tartani, és egyszer, majd ha jogosult lesz rá az illető, akkor fogja fölvenni. Mi ebben a befektetésösztönzés? - mert erre sem kaptunk választ a bizottsági ülésen.

Az adminisztrációs terhek egyszerűsítését egyszerűen mosolyt keltőnek tartjuk. Egyébként az SZDSZ-es Kóródi Mária is elmondta a bizottsági ülésen, hogy ő sem ért vele egyet, hogy az adminisztráció csökken; a személyi jövedelemadó rendszere lényegesen bonyolultabb lesz az új adók bevezetésével, a vállalkozói járulékkal, a mobiltelefon-adó bevezetésével lényegesen bonyolultabb lesz továbbra is az adórendszer.

Összességében azt tudjuk mondani és azt mondtuk ki a bizottság ülésén: sem méltányosság, sem igazságosság nincs az adórendszerben, egyszerűen a régi módszerek maradnak, csak a technika változik. Az, amit a Gyurcsány-kormány az egyik kezével ad, hangzatosan, többször elmondva a parlamentben, a televízióban, azt a másik kezével elveszi.

Ezek után, kérem, ne csodálkozzon senki (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), hogy a költségvetési bizottságban az ellenzéki képviselők nem támogatták az adótörvény általános vitára való alkalmasságát. (Taps a Fidesz soraiban.)