Felszólalás adatai

GŐGÖS ZOLTÁN földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az nem lep meg, hogy minden műfajban előjön a tavaszi fagykár ügye, hiszen valóban egy komoly káresemény érte az ország keleti részét, de ez azért akkor sem jogosít fel senkit arra, hogy megkérdőjelezze Magyarország európai uniós tagságát. Ugyanis itt arról van szó, hogy amit itt a képviselő úr is elmond a különböző támogatási formákról, ezekkel egyetlenegy apró probléma van - és ez nagyjából igaz a petícióra is, amit az ottani termelői csoportosulás, nem is tudom, hogyan hívjam, mert igazából egyik szervezet sem vállalta ezt tisztán magára -: nem lehet megcsinálni. Ugyanis az a helyzet, hogy benn vagyunk egy közös agrárpolitikában, annak megvannak a szabályai is. Minden egyes intézkedés, ami hitelelengedés, kamattámogatás, tb-járulék-elengedés, ez mind támogatásnak minősül, és tiltott támogatásnak minősül.

És, képviselő úr, azzal se hitegessék a gazdákat, hogy ezt a térséget katasztrófa sújtotta területté lehet nyilvánítani. Nem felel meg egyetlenegy jogszabályi feltételnek sem az, hogy fagykár alapján valahol is katasztrófa sújtotta terület lehet. És ami alapvető kritérium, hogy a bruttó hazai össztermék 0,6 százalékát el kell hogy érje, ez a kár pedig nem érte el, a képviselő úr is kimondta a 40-45 milliárd forintot, az minimum 150-170 milliárd forint kellett volna hogy legyen, hogy ezt hivatalosan megtegyük.

Egyébként sem segített volna sokat az ügyön, mert ha visszaemlékeznek a két évvel ezelőtti árvízi kárra, most kaptunk 200 milliárd mellett 1 milliárd forint európai uniós támogatást. Hol segített volna ez most a termelőkön? Tehát ne próbálják olyanokba belehergelni a termelőket, amit nem lehet megcsinálni, képviselő úr! Én elmondtam milliószor, hogy nincs más lehetőségünk, mint a Katasztrófa Alapon keresztül, amit az Európai Unióval elfogadtattunk még novemberben. Nagyon sajnálom, hogy ezt nem veszik komolyan a termelők, és kijelentenek olyanokat, hogy a dunántúli termelők nem akarnak szolidárisak lenni az alföldiekkel szemben, akkor hogyan várják el a kormánytól, hogy ő meg az erején felül legyen szolidáris.

Azt gondolom, nekünk, meg itt is, mindenkinek az lenne a dolga, hogy amerre jár, mondja meg, hogy uraim, ki van nyitva a rendszer. Ez pont olyan, ma már említettem, mintha valaki nekimegy a fának, összetöri az autóját, utána meg a biztosítási ügynök odamegy hozzá, hogy öreg, kössél már cascót, mert összetörted az autót. Ez pont ugyanaz a kategória. Nehogy már itt azt mondják ezekre az intézkedésekre, amit igazából elég nehezen sikerült megértetni az Európai Unióval, hogy miről van szó, hogy semmit nem csináltunk!

A másik, hogy nyilvánvaló, soha senki nem mondta, hogy teljes körű kártérítést tudunk adni. Ha itt összejönne a termelői befizetések meg a kormány kiegészítéséből egy tízmilliárd forint körüli összeg, az közel 30 százalékát fedezné azoknak a károknak, amit önök is mondanak. Soha sehol nem volt ennél magasabb kártalanítás. Ugyanis itt nem arról van szó, hogy a teljes bevételkiesést kell pótolni, hanem arról van szó, hogy életben kell tartani a gyümölcsöst.

Nyilván a kár 70 százalékáig lehet pályázni az új hitelkonstrukcióra, nagyon kedvező feltételekkel, jobb, mint ha átütemeznék a korábbi hiteleket, ami egyébként bankok és magánemberek közötti szerződéseken alapszik, tehát szintén nincs az államnak semmilyen beleszólása, hogy melyik bank mit csinálhat. Ezzel szemben egy nyolcéves futamidejű, kétéves türelmi idővel rendelkező, nagyon kedvező kamatozású hitelt ajánlottunk, és tényleg van olyan, aki ezt nem tudja felvenni. Itt a következő ajánlatunk - de ehhez mindhez be kell lépni a kárenyhítési rendszerbe -, hogy az integrátorok 8 százalékot kapnak minden kihelyezett pénzük után. Ez igaz szolgáltatásra, igaz növényvédő szerre, meg igaz műtrágyára.

Képviselő Úr! Ennél sokkal többet nem fogunk tudni segíteni, és nyilván nem fogunk tudni még egyszer törvényt módosítani. De nagyon-nagyon nehéz lesz további igényekkel föllépni, ha maguk a termelők nem szolidárisak egymással szemben, hiszen vannak az országnak olyan részei, ahol semmilyen kár nem érte őket, sőt azt mondom, hogy valahol az az elmaradt bevétel lehet, hogy éppen egy másik termelői körnél már megjelenik, hiszen nem tudják Európában sem pótolni azt a gyümölcsöt, ami megfagyott, mert megfagyott máshol is, ahol ugyanakkor érik, mint nálunk.

Tehát én azt gondolom, nekünk most az lenne a dolgunk, hogy ahányan vagyunk, induljunk el, aztán próbáljuk meg rábeszélni az embereket, hogy lépjenek be ebbe a rendszerbe, töltődjék fel ez az alap viszonylag magasabb összeggel, és akkor lehet arról beszélni, hogy november környékén milyen kártalanítást tudunk fizetni. Akinek meg hamarabb kell pénz, itt van rá másik két konstrukció, és szerintem a problémákon átsegítik őket.

Azt végképp nem értem, hogy milyen azonnali segítség kell. Persze, akinek meggye van, az most érik, de az almából nem lett volna bevételük egyébként sem előbb, mint október-november környéke, sőt van, akinek még hűteni kell, annak meg tavasszal. Ezért nem is értjük, ez nem más, mint egy cirkusz, ezt higgyék el nekem, és nem kellene ezt tovább csinálni!

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypárti padsorokban. - Font Sándor: Az érintettek nem tapsolnának ennyire.)