Felszólalás adatai

A "Szólalj fel!" kampányunk célja, hogy a képviselet valódi értelmét visszaadva bevigye a választókat a parlamentbe, és őket állítsa a politika középpontjába, mert a parlament az övék is. Magyarországon ma több a megválaszolatlan kérdés, megoldatlan probléma és elhallgatott ügy, mint ami megjelenhet itt a parlamentben. Ezen fogunk változtatni.

A többi párttal, az elmúlt évtizedek gyakorlatával ellentétben az LMP 2010 után sem zárta magára a Parlament kapuját. Felszólalásaink eddig is a választókról szóltak. Most azt szeretnénk elérni, hogy a választók fogják rövidebb pórázon a politikusokat.

Eljutott hozzánk egy 48 éves kormánytisztviselő állampolgár levele, amelyből most fel fogok olvasni önöknek. "48 éves kormánytisztviselő vagyok, majd' 30 éve a közt szolgálom. Türelmesen vártunk, hátha rendezik a bérünket nekünk, öreg középiskolai végzettségűeknek. 2008 óta nem növekedett az illetményalapunk, ezáltal a fizetésünk sem. Sőt, évente többször is csökkentették a fizetésünket arra hivatkozva, hogy az esetleges pótlékok már nem járnak nekünk. Volt olyan, hogy hat hónapra visszamenőleg csökkentették a bérünket. Minden tanfolyamot elvégeztünk becsülettel, most mégis elvették az érte járó pótlékot. Én használom a pénzügyes munkám során megszerzett tudást, mégsem kapok rá egy forintot sem. Az egykulcsos adó is minket érintett rosszul, a béka feneke alatt a bérünk. Szégyen, de nettó 90 ezer forintot kapok kézhez 30 éves munkaviszonnyal."

Ebből az állampolgári levélből is világosan látszik, hogy mekkora az elkeseredettség és az elégedetlenség a közszférában. A Magyar Köztisztviselők és Közalkalmazottak Szakszervezete egyenesen arról beszél, hogy a köztisztviselők, a kormánytisztviselők és a közalkalmazottak körében mára érzékelhető mértékben megjelent a nélkülözés, az elszegényedés. Figyelemre méltó akciójukkal november 14-én az NGM előtt lyukas cipőkkel követeltek béremelést, éppen erre akarták felhívni a figyelmet. Ma már nem ott tartunk, hogy a közszférában dolgozók munkája nincs eléggé megbecsülve, hanem hogy megindult a köz szolgálatában dolgozók elszegényedése, veszélybe került még a minimális megélhetésük is.

A közszféra dolgozói közül ez leginkább a szociális dolgozókat érinti, akik a nemzetgazdaság ágai közül a legrosszabbul keresnek, nettó 70-80 ezer forintot. De hasonló helyzetben vannak a köztisztviselők és a kormánytisztviselők, a könyvtárosok, a rendőrök, a postai dolgozók, és még sorolhatnám, akik mind kimaradtak a féloldalasan végrehajtott béremelésekből. A kormány hazug propagandája szerint az elmúlt években növekedtek a bérek. A közszolgálatokban dolgozók bére biztosan nem emelkedett, sőt az elmúlt öt év alatt reálértéke több mint 20 százalékkal csökkent. Ennek oka, ahogyan ez az állampolgár is rávilágított, hogy immár hat éve nem változott a kereseteket döntően meghatározó illetményalap, és befagyasztották a közalkalmazotti illetménytételeket is. Az elmúlt több mint 20 évben erre még nem volt példa; mint ahogy arra sem, hogy teljes kormányzati ciklus időtartamában az illetményalap ugyanaz az összeg. Ráadásul megszüntették a béren kívüli juttatásokat is.

Ezt az állapotot akarják megszüntetni a közszféra dolgozói. Mivel a kormánnyal nincsen sajnos érdemi párbeszéd, sorra állnak össze a szakszervezetek, és hoznak létre demonstrációs és sztrájkbizottságokat. A különböző ágazatok, rendvédelmiek, pedagógusok, hivatalnokok eddig jellemzően elkülönülten vívták harcukat, ez azonban nem vezetett eredményre. Nyilván ezek az okok vezettek oda, hogy eddig nem látott méretű együttműködés jött létre a szektor szakszervezetei között a közös fellépés érdekében. 28 ágazati szakszervezet alapított sztrájkbizottságot, hogy tárgyalóasztalhoz kényszerítse a kormányt a dolgozók béreinek 20 százalékos emelése érdekében.

A szociális szférában korábban nem tapasztalt összefogás jött létre bölcsődei dolgozóktól kezdve az időseket ápolókat képviselő szakszervezetekig. Tüntetések sora hívja fel a figyelmet arra, hogy nincs tovább, nincs hová hátrálni, még a munkahely féltése sem tudja felülírni azt az egzisztenciális kényszert, amely arra indítja a dolgozókat, hogy az utcán szerezzenek érvényt követeléseiknek.

A Lehet Más a Politika támogatja a közszférában dolgozók béremelését és azt, hogy a kormány végre kezdjen érdemi párbeszédet az ágazatot képviselő szakszervezetekkel. Költségvetési módosító javaslatokat is benyújtottunk a közigazgatásban dolgozók béremelésére - helyettes államtitkári szintről lefelé mindenkinek megemelnénk a fizetését - és a szociális ágazat bérfejlesztésére is. 16 és 30 milliárd forintot csoportosítottunk volna át a méltányos béremelésre, de ezt a kormány nem támogatta.

Kérdezem államtitkár urat: van-e rá pénz, hogy tisztességes bért kapjanak a kormánytisztviselők. Köszönöm.