Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DOMOKOS LÁSZLÓ, az Állami Számvevőszék elnöke: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselők! Tisztelt Szószóló Úr! Először is köszönöm, hogy láthatóan elolvasták a beszámolót, a tájékoztatót. 87 oldal. Lehet sok, lehet kevés. Megpróbáltuk sok ábrával elkészíteni  amit volt, aki kifogásolt , hogy lazítsuk és áttekinthetőbbé tegyük a munkát. Egy rendkívül összetett munkáról van szó, ennyit talán mindannyian elismertek, és nyilván érzékelik, hogy egy hatalmas területről beszélünk. Mondok néhány számot. Egy évben 45 000 milliárd forint bevételi, illetve kiadási főösszeg adódik össze, amit évente közpénznek hívunk és közpénzellenőrzés alá vonunk. De ennél sokkal szélesebb a kör, hiszen Magyarországon több mint 2 ezer gazdasági társaság van, de ez nyilván nincs az államháztartáson belül, az ezenkívüli összegekről van szó. Megpróbáltam érzékeltetni, hogy néha egy-két millió forint ellenőrzése is indokolt, és néha fájdalmas eredményekre jutunk. Néha 800 milliárd is soknak tűnik, mégsem ellenőrizzük, mondják önök, vagy nem most ellenőrizzük, hanem majd valamikor esetleg később; én ezt feltételezem, hogy nem azt feltételezik, hogy nem.

Bár láthatóan többen sokat fejlődtek a tavalyi évhez képest, mert most már csak az ÁSZ elnökének tíz évvel ezelőtti képviselői mivoltára próbálták az ellenőrzési megállapítások tartalmát visszavetíteni. Akkor is elmondtam, most is elmondom, hogy nem az ÁSZ elnöke teszi a megállapításokat, hanem az ellenőrzés-vezetőink teszik ezt, szakemberek, valamint a számvevők.

És itt válaszolnék Keresztes Lórántnak arra a kérdésére, hogy miért kell azonnal dokumentumot adni. Nem most, harminc éve, még a pártállami időben, 1989-ben szavazták meg, majdnem egyhangúlag, ha jól tudom, azt a törvényt, amely az ÁSZ-nak ilyen mérhetetlenül szigorú feltételeket szabott. Egyébként akkor is egy nagyon nehéz gazdasági környezet volt, ha visszaemlékszünk. Akkor derült ki, hogy Magyarországnak 20 milliárd dollár külső adóssága van, s volt egy coming out itt a parlamentben, ami már az akkori képviselőknek is megoldásért kiáltott, és akkor visszanyúltak egy nyolcvanévnyi hagyománynak örvendő Számvevőszék ’48 előtti rendszeréhez, nyilvánvalóan modernizált keretek között.

(18.30)

Miért kell azonnal a dokumentum? Azért, mert az ÁSZ bizonyítékok alapján teszi, az ÁSZ, illetve a számvevőink, ellenőrzés-vezetőink, a számvevőink a bizonyítékokat vizsgálják meg, az akkori jelen idejű bizonyítékokat, hiszen az ÁSZ-nak nem nyomozati jogköre van, hanem az ÁSZ egy hivatali típusú számvevőszék, tehát amit önök mint pártvezetők vagy mint nemzetiségiintézmény-vezetők vagy bármilyen gazdasági társaság vezetői átadnak, annak a bizonyítéknak a tényéből kiindulva következtetnek vissza a kollégáink, hogy mi történt két, három, négy, öt évvel azelőtt az adott folyamatban, annak tehát kész kell lennie, meg kell lennie annak a dokumentumnak akkor, amikor az ÁSZ kéri. Valóban, korábban ez egy… Megvizsgáltam ezt a kérdést, ez több éve már többször előkerült. Világossá próbáltuk tenni azt, hogy a programjaink alapján ellenőrzünk, ezért a programok tételesen nevezzék meg a jogszabályhelyet, meg azt, hogy milyen dokumentumra van szükség. Tehát korábban valóban voltak ilyen nagyon általános dolgok, szinte bármilyen dokumentumot be lehetett küldeni, és akkor tényleg nem volt világos esetlegesen, hogy mit akar a Számvevőszék; én úgy gondolom, nagyon sokat fejlődött abban, hogy tételesen megmondja, hogy milyen dokumentumra van szüksége. Tehát törvény által is beazonosítottan, a jogalkalmazónak az önök által megalkotott törvények alapján egyértelmű, hogy mi az a bizonyíték, amely alapján értékelést kell végeznünk, el kell végeznünk a közpénzzel való bánás szabályosságának, bizonyos esetekben pedig akár a teljesítményével kapcsolatos értékelését. A bizonyítékalapúság tehát a válaszunk. Egyébként a jogalkotó akkor is „azonnal”-t mondott, de legkésőbb öt napot biztosított, mert hiszen elképzelhető, hogy mondjuk, éppen akkor szabadságon vannak a kollégák, tehát be kell rendelni őket. Ezt meg is teszik, és ezt mi köszönjük, hiszen ez teremti meg a feltételeket.

Még egy dolgot tettem az önök vagy az elődeik felvetésére korábban: ma már előre kiértesítést küldünk, hogy mikor hova fogunk menni, és akkor először azt kérjük, hogy jelöljék ki az együttműködő partnert. Önök tehát már nem váratlanul kapják azt, hogy az ÁSZ ellenőrizni fog, hanem konkrétan várják, ha úgy tetszik, legalábbis jobbik esetben, többnyire, 99 százalékban várják a Számvevőszék ellenőrzésének azt a levelét, amelyben értesíti önöket, hogy egészen konkrétan mire van szüksége. És erre van azonnal… Ha elektronikusan adják, miután a törvény ezt nem teszi kötelezővé, de több mint 90 százalékban egyébként már elektronikusan kapjuk az adatokat, akkor jelezheti számunkra az ellenőrzött, hogy ő vállalja, hogy elektronikusan küldi, és akkor a törvény adta öt napon belül tesszük. Nyilván most, amikor a víruskérdés volt, akkor polgármesterek kimondottan jelezték, hogy ez nekik gondot okoz, és akkor volt mód  nyilván az indoklás mellett, amikor ő ezt konkrétan kérte  egy más időpontra való adatközlésre.

Miért nem lehet pótolni a dokumentumokat?  ez is kérdés volt. Mert ha pótolta, akkor nem az adott helyzetnek a rekonstruálására ad lehetőséget az ÁSZ számára az ellenőrzés, hanem egy későbbi javító tevékenységre  de egyébként erre most, az elmúlt két évben egyre több lehetőséget adunk, szintén meghallgatva az önök kérését. Azt tesszük most, hogy akiről tényleg azt látjuk, hogy ki akarja javítani, annak megpróbáljuk biztosítani azt, hogy már az ellenőrzés közben végezzék el a jelenre és a jövőre vonatkozóan a helyes, törvény szerinti működést bizonyító szabályzatok vagy beszámoló vagy leltár végrehajtását. Ugye, visszafelé ennek nincs sok értelme, hiszen az már megtörtént, és önök azért hozták létre a Számvevőszéket, hogy a múltbeli folyamatokat értékeljük.

Az egy félrevezető értékelés lenne, ha mi a jelenbeli javításokkal eltüntetnénk a múlt időszaknak a hibáit, amit aztán sorra kifogásolnának, hogy miért nem állapítjuk meg. Mi most tehát azt a megoldást keressük, hogy megmaradnak a számvevőink tényleírásai, a megállapítások, és erről tájékoztatjuk egy figyelemfelhívó levél vagy egyéb levél keretében, hogy az ellenőrzés közben, ha módosítanak, meg is mondjuk, hogy mit, illetve mit javítanak ki, nem módosítanak, mit javítanak ki, akkor azt külön értékeljük és feltüntetjük. Ezzel csak az az egy baj van, hogy lassul az ellenőrzés folyamata, tehát az aktualitása nyilvánvalóan csúszik, hiszen ez további munkát és időt igényel, de jelenleg azt kell mondani, és ezt majd látni fogják, az ez évi jelentéseinkben egyre több olyan lesz, ahol elmondjuk, hogy mi minden hiba volt, de tájékoztatjuk önöket a jelentéseinkben, hogy melyek azok a tevékenységek, amelyekkel enyhítették a kockázatot vagy javították a szabályosságot vagy javították a közpénzügyi helyzetet valamilyen megfogalmazásban, ahogy az ellenőrzés-vezetőink ezt értékelik, annak megfelelően teszik.

Miért nem tételes a hibák felsorolása? Éppen a képviselő úr mondta, hogy ezt is nehéz elolvasni. Voltak 200-300 oldalas anyagok, sőt a zárszámadás 1200 oldalas volt még az első éveimben, amikor én voltam elnök, akkor is, azt megelőzően is bőven, hát, azt tényleg nehéz volt elolvasni, én mint volt képviselő is mondhatom ezt. Sokat kellett küzdenem, tennem azért, hogy a Számvevőszék próbálja meg tömöríteni, lényegíteni a mondanivalóját. Azok a hibák, amelyek alapján a megállapításaink vannak, azokat, a tételes jogsértést többnyire a részletes vagy mellékletfüggelékekben megnevezzük, tehát visszakereshető. Az tény, hogy az egyes tranzakciók szintjén nincs leírva a hibák sokasága, mert azt akkor valóban nem lehet tömöríteni, de azt, hogy mi a hiba, hogy melyik jogszabály melyik pontjának a megsértéséről van szó, azt bemutatja a Számvevőszék.

Több képviselő is felvetette a témákat, több bűnügyi témát vagy bűnügygyanús témát is felvetettek. Szeretném leszögezni: az ÁSZ nem bírói típusú számvevőszék, tehát nem a román, francia, spanyol, olasz, s a többi, számvevőszékek mintájára működik, hanem a hivatali típusú számvevőszékek mintájára, tehát a holland, angol, skandináv, osztrák, lengyel, szlovák, s a többi, számvevőszékeknek a mintájára alakult meg; a konstrukcióját, hogy ilyen legyen, szintén harminc évvel ezelőtt, itt, ebben, illetve a másik teremben döntötték el. Ennek megfelelően nem a közigazgatási eljárás keretei közé helyezték, tehát mi nem tartozunk az adóeljárás alá vagy a közigazgatási eljárás szabályai alá, ez magyarázza, hogy nem az én dolgom magyarázni, hanem harminc évvel ezelőtt az a döntés született, hogy az ÁSZ megállapításai egy harmadik hatalmi ágként a törvényhozáshoz tartoznak. Tehát nem a végrehajtó hatalomhoz tartozik, mert annak a határozatait lehet támadni, azokat a határozatokat meg lehet támadni bírósági úton.

Ugye, itt egyetlenegy olyan ügy van, amely a pártokat láthatóan érzékenyen érinti, ez a tiltott támogatás kérdése. Amíg a GRECO-jelentés  erről volt szó  nem nagyon forszírozta, vagy a parlament nem reagált rá, ez a fogalom egyébként akkor is létezett, ’11 vagy ’10 előtt is, csak utána elkezdte az Országgyűlés kiterjeszteni a média és a kommunikáció, illetve aztán a végén már mindenféle szolgáltatás tekintetében, hogy jogi szervtől nem kaphat támogatást egy párt, így nem kaphat egy tanácsadó cégtől ingyenes szolgáltatást. Sajnos, azt kell mondanom, hogy a gazdasági irataik ismerete hiánya miatt soha nem végzik el ezeknek az értékelését, bár ezt a törvény írja elő, és ehelyett kell az ÁSZ-nak elvégeznie ezeknek a támogatásoknak az értékelését. A törvény nem adott fogódzkodót, nehéz helyzetet teremtett. Mi kértük, hogy valamilyen szabályozás legyen, nem történt meg, tehát nyilván számunkra, a számvevők számára meg kellett teremteni az értékelés feltételeit.

(18.40)

Most az a helyzet, amit az Alkotmánybíróság mondott, tehát én nem tudok ehhez többet tenni. Én nem hiszem, hogy nekem feladatom ettől eltérni. Ez egy koherens rendszer, én ezt tudom mondani, logikája van. Magyarországon van egy egységes bűnüldöző rendszer, ez az igazságszolgáltatás hatalmi ágához tartozik, nem az ÁSZ és a törvényhozás ilyen értelmű hatalmi ágához. Tehát akinek akár bűnügyi bejelentése van visszaélésről, ahogy a képviselő úr meg is teszi, az rendőrségi, ügyészségi téma, illetve panasszal a bírósághoz lehet fordulni. A Számvevőszéknek tulajdonképpen egy közpénzügyi alkotmánybírósági vagy közpénzügyi őr szerepe van, tehát nincsen olyan jellegű hatása, amelyben ezt a közigazgatási eljárást lehetne a pártok tekintetében elvégezni.

És egyébként elolvastam az akkori jegyzőkönyveket meg az indoklást, mert én is kíváncsi voltam, hogy mi volt mögötte, kimondottan az volt a szándék, hogy elválasszák a végrehajtó hatalomtól, tehát a hatósági jogköröktől, majd pedig ezáltal a bírói úttól ezt a dolgot. Hiszen abból indul ki, hogy a pártok egy példát fognak mutatni, önmaguktól jogkövető magatartást fognak folytatni, és amennyiben ők maguk vagy az ÁSZ megállapít ilyen kihágást, akkor rendeli el tételesen, hogy mennyit kell fizetni és hova. Most nem mondom el a szabályt pontosan, hiszen önök is ismerik. Nem az ÁSZ dönti el, hogy mi a következménye, hanem magát a tényt állapítja meg; a tényt viszont megállapíthatná a párt maga is, de ezt nem teszi meg. És ekkor, erre az esetre rendeli, hogy helyette a Számvevőszék tegye ezt meg. Tehát én azt tudom mondani, hogy ha ehhez hozzányúl a rendszer, akkor a koherenciában megborul az egész számvevői munka; egy bírói típusú számvevőszéket vagy annak egy részét legalábbis létre kellene hozni, megfelelő bírói fokokkal. Én nem tudom, hogy ebben vane ilyen alkotmányos elképzelés. Tudtommal érdemileg ezt a magyar szakmai, politikai szféra soha nem vetette föl, én ennyit tudok ehhez hozzátenni.

A képviselők észrevételei közül a szószóló észrevételére azt tudom mondani, hogy igen, érzékelem, hogy egy jogkövető magatartást szeretnének. Én ezt tudom felajánlani, hogy ebben támogatjuk önöket. Tehát ahogy alelnök úr korábban a bizottsági ülésen vagy most a főtitkár asszony mondta, én innen is azt tudom mondani, hogy nem kivételek a nemzetiségi intézmények vagy a nemzetiségi önkormányzatok sem. Önteszteket továbbra is fogunk számukra biztosítani, konzultációt fogunk folytatni, a jó gyakorlatokat be fogjuk mutatni, vagy egyéb más egyeztetett módon, oktatás vagy más programokat lehet csinálni.

Itt nagyon sokan azt vetik fel, hogy miért nem menet közben adunk tanácsot. Ugyanazt tudom mondani, mennyire lenne objektív az ÁSZ-nak az értékelése, mennyire lenne egyforma az értékelése, ha van, aki kérne tanácsot, van, aki nem kérne tanácsot, aki kér, annak az ÁSZ ad tanácsot, utána majd visszaellenőrzi, hogy jól hajtottáke végre a saját tanácsunkat. Ez összeférhetetlenség, ez a függetlenség problémáját vetné fel, hiszen akkor saját maga tanácsait ellenőrizné az ÁSZ. Vannak ilyen szervezetek, jelzem, hiszen ma a magyar ellenőrzési rendszerben három védelmi vonal van; a belső ellenőrzés klasszikusan ez.

Tehát azt tudom mondani, hogy minden szervezetben kell egy vezető, támogató kontrollmechanizmus, erről szól a belső kontrollrendszerről szóló kormányhatározat, amire Hadházy Sándor képviselő úr is utalt, és mi ezt valóban nagyra értékeljük, hogy a kormányzat a jelentős vállalatok felé is megteremtette egy erősebb integritási és teljesítményértékelési szisztéma jogszabályi hátterét, az úgynevezett COSO-modell alapján, ami az Európai Unióban egyébként egy elfogadott, ajánlott integritási és menedzsmenttámogató eszköz. Nyugati országok közül sem mindegyik csinálja ezt, a csatlakozó 12 országnak viszont ezt kötelezően vállalnia kellett. Ez szakmailag egy eléggé idegen  múltkor is elmondtam , sok vezető számára ismeretlen terület, hogy milyen módon kell az öt pillérre épülve  vagy most már van, ahol hat pillérről beszélnek  irányítani és kontrollálni egy szervezetet.

2008 óta a Számvevőszék az integritás kultúrájában az önök elődeitől kapott felhatalmazást, hogy terjesszük, segítsük ezt elő. Ezért kaptunk országgyűlési határozatokat, hogy az etikusvezető-képzést támogassuk, felméréseket biztosítsunk, és ellenőrizzük is ezeket. Tehát én úgy gondolom, hogy jelentős előrelépés történt. Természetesen egy teljes ország vezetésének, már a közpénzköltő vezetésének és gazdasági vezetésének a kiképzése, átalakítása nem sikerült tökéletesen 2004-et követően.

Viszont megvizsgáltam, hogy az egyetemi oktatásban például ez létezike, hát, azt kell mondanom, hogy szerényen. Tehát a mai fiatalságból is úgy kerülnek ki a jövő vezetői, egy orvosi, egy pedagógiai, egy mérnöki vagy bármely közgazdasági területen, jogi területen, hogy igazából ezt az integritási rendszert csak szakosított módon tanulhatták, nincs benne az általános műveltségben. Ha belegondolnak, hogy mekkora összegről van szó, 16 ezer körüli az a szervezet Magyarországon, amelyik közpénzt költ, és az ÁSZ-nak kellene ellenőriznie. Ehhez képest, elmondta a képviselő asszony, 800-at tudtunk ’18-ban ellenőrizni, korábban meg 300-400-at éveken, évtizedeken át. Most ott tartunk, hogy 1300 volt tavaly, azt meghaladó, most pedig elérhetjük a 3-4 ezret. Most ezen dolgozunk, amellett, hogy vírushelyzet van; amellett, hogy gondot okoz az adatszolgáltatás; amellett, hogy azonnal kell az adatot szolgáltatni.

Tehát gondolják el, hogy van olyan szervezet, amelyiknek tényleg komoly kihívás adatot szolgáltatni, ami itt el is hangzott. A másik oldalon meg joggal igény van arra, hogy legyenek leellenőrizve, és nemcsak az ÁSZ által, hanem nyilván a napi munkát el kell végezniük, még mellette a szervezetet jól karban kell tartaniuk, célszerűen működtetni és a többi. Tehát nem csak a szabályszerűség a feladat. És bizony itt bejön a méretgazdaságosság kérdése, ezt is többször elmondtam. Nagyon kevés olyan ország van, ahol egy ekkora méretű országban 16 ezer ilyen intézmény, pénzköltő hely van, vagy 3200 önkormányzat, sorolhatnám. Én nem kifogásolom, hogy ez sok vagy kevés, ez tényszerű. Ugyanazokat a szabályokat kell betartaniuk. Ez önökön múlik, mi ezt többször jeleztük.

El is mondtam, hogy megfontolandó lenne a méretekkel valamit kezdeni, hogy vagy a szabályokat kellene differenciálttá tenni, ha az európai jogalkotásba és a magyar alkotmányos keretek közé ez belefér, vagy pedig kevesebb legyen, amelyek ténylegesen el kell hogy számoljanak, amelyiknek beszámolót kell összeállítani. Valamit csinálni kell, mert láthatóan az a szakmai tudástömeg nem oszlik el arányosan a szervezetekben, hogy finoman fogalmazzak. Tehát bizony, amikor most egyszerre folyik a 3200 önkormányzatnak csak a szabályzatait, a 16 alapdokumentumát bekérni, már előzetesen tudom mondani, hogy háromszáznak…  és akkor nem mondom tovább, mert még nem fejeztük be az értékelést, harminc éve létezik, de nem egy, egy sem, tehát így értsék.

Nyilvánvaló, hogy itt megpróbálunk tanácsadó funkciót adni, de meg fogjuk mondani, hogy mennyi az, amelyiknek nincs, vagy nem adott adatot, ami nem tudom, hogy van vagy nincs neki, nekünk nem árulta el, de megpróbáljuk majd pótoltatni velük, már úgy pótoltatni, hogy akkor a mostani dátummal pótolják, de ne visszafelé, hiszen az okirat-hamisítás. Erről próbálunk lebeszélni mindenkit, hogy ne ezzel operáljanak, hiszen megtévesztik akkor önöket, hiszen a mi megállapításaink hibás dokumentumokon alapulnak, nem valós dokumentumokon. Tehát én megértem, hogy ez egyrészről jó lenne, ha nem lenne teher, másrészről meg de jó lenne, ha elszámoltatható lenne.

És a Gazdasági bizottságnak a határozatáról még mindenféleképpen szólni akarok. Nagyon fontos, hogy teljesítménykövetelmény is legyen mellette. Tehát rendkívül fontosnak tartom  válaszolva a bizottsági felvetésre is, meg Keresztes Lóránt képviselő úr felvetésére is , hogy van tartalék még a teljesítmény növelésében, a hatékonyság növelésében, a gazdaságosságban.

(18.50)

Hogy szabade  és akkor most a nemzetiségi szószólónak mondom , hogy lehete elvárni, hogy hatékonyabb legyen, méretgazdaságosabb legyen, ez már az önök dolga, ebben ne kérjenek tőlem tanácsot. Csak a tényt akartam elmondani, hogy mi van. Látom én, hogy önöknek is ugyanúgy kompromisszumot kell kötni a saját hátterükkel, a saját felfogásukkal, mert az életben nagyon sokféle szempont van.

Több olyan képviselői észrevételt kaptam  ahogy tavaly is, és ezt megköszönöm , hogy mit ellenőrizzünk. A taóra ki akarok térni, mert az láthatóan olyan kérdés, amely ügyben többen is megszólítottak. Az ÁSZ harmadik védelmi vonal, de nem árt tudni, hogy előtte két védelmi vonalnak kell lennie, tehát meg kell történnie dolgoknak, mielőtt az ÁSZ odamegy, mert ez a rendje a világnak. Tehát először aki felel érte, annak kell kialakítani a megfelelő kontrollt, hogy őt ne csapják be. Utána van egy  többnyire  kormányzati ellenőrzés, a kulturális taónál kimondottan egy kormányhivatal volt kijelölve. A sporttao tekintetében nem tudom pontosan, hogy ki, de ott is van egy kormányzati szint, amelynek le kell ellenőriznie. Tulajdonképpen a kulturális taónál azért tudtuk végrehajtani az ellenőrzést, mert befejeződött. Megnéztük, és az volt a kollégáink tapasztalata alapján az én saját következtetésem is, amivel az ÁSZ is egyetértett, hogy helyes volt, hogy megszüntették. Ez a kulturális taóra vonatkozik. Nyilván a sportügyekben látszik, hogy egy más logikája van, merthogy ott beruházásokhoz kötődik, ott folyamatokhoz kötődik. Még nem vizsgáltuk ezt, hiszen nem fejeződtek be. Ahogy többen is elmondták, hogy van Újpesten, és nem tudom, még hol, meg még számtalan helyen, több száz van, ha jól tudom, az országban, ahol nem fejeződtek be. Na most, azt leellenőrizni nem tudja, nem az ÁSZ kompetenciája. Egyrészt rendkívül komplikált dolog, másrészt Magyarországon ennek van védelmi vonala.

Ugyanezt tudom mondani akár Pakssal kapcsolatban: minden, ami európai uniós összefüggésű, ott az európaiak sokkal inkább ellenőrzik ezeket, mint mi. A paksi beruházást tizenvalahány hónapig ellenőrizték a különböző európai  nálunknál, Magyarországon lévőknél felkészültebb  szakemberek, akik már láttak sok atomerőmű-beruházást. Nyilvánvalóan érezzük, mint ahogy a másik, a Belgrád-Budapest esetében  az is egy nagyon nagy beruházás , hogy foglalkozni kell vele. Ezért csinált az ÁSZ egy beruházási lebonyolítási támogató öntesztet, elemzést, illetve elkezdtünk néhány ilyen projektet ellenőrizni már az előkészítés stádiumában. Ez egy új típusú, úgymond jelen idejű ellenőrzés. Nyilván néhány jelentős beruházásnál ez indokolt lehet. Tehát elvileg az eszközrendszerünk kezd kiépülni arra, hogy ilyen típusú ellenőrzésekben, amelyeket önök itt felvetettek, meg tudunk nézni nagy értékű folyó beruházásokat. Bár hozzátartozik, lesz, aki majd ennek örülni fog, aki meg benne van, az nem fog örülni. Nem hiszem, hogy ezzel feltétlenül sikereket lehet itt a parlamentben rövid távon biztosítani az ÁSZ-nak. De érzékeljük ezt, tehát köszönöm az észrevételeket, meg fogjuk fontolni.

Az államháztartáson kívüli szektorról is volt szó. Felvetették az alapítványok, egyesületek kérdését, és a többi. Ez egy korábban kieső, nagyon részleges terület volt. Az ÁSZ az elmúlt években számtalan ilyet csinált, sőt ebben az évben már több száz ilyen alapítványnak, egyesületnek, nonprofit kft.-nek kezdtük el az ellenőrzését, vagy épp folytatjuk. A vírus időszakában a szociális ellátóintézmények tekintetében egy picit felfüggesztettük, de valójában ott is folynak az ellenőrzések, hiszen látjuk, hogy az egy kritikus terület. Több száz ilyen van Magyarországon. Érzékeljük, hogy az ő elszámoltathatóságuk szabálya az egyik leglazább ma Magyarországon. Ez törvényhozói kérdés. Fel is vetjük egyébként. A kamarákkal, az érdekvédelmi szervezetekkel kapcsolatban is felvetjük, ott van a jelentésben. Nem tértem ki rá szóban, de olvasható a jelentésben. Tehát ott meg kell fontolni, hogy a szabályokat jobban számonkérhető módon kell megfogalmazni az elszámoltathatóság érdekében. Azt tudom mondani, hogy amennyiben erre szándékuk van, az alapítványról szóló elemzésünk kimondottan alapot teremt egy ilyen jogszabály-módosításra vagy benyújtásra.

Az önkormányzatok eladósodása. Örömmel látom, hogy a Jobbiknak már nem kevés, amit ellenőrzünk. Tíz éven át hallgattam, hogy így van. Igaz, hogy az ő soraikban ült a volt alelnök, aki szakszervezetisből ÁSZ-os, majd ÁSZ-osból párttag lett és pártember, de kioktatott bennünket, hogy kellene ezt megoldani. Húsz évig előttem ezt senki nem tudta megoldani. Nem is volt egyszerű. Kellett hozzá a digitalizáció, meg sok minden más, kollégák hozzá. Talán az idén el tudunk jutni oda  ahogy mondtam , hogy egy év alatt minden önkormányzatot tudunk ellenőrizni. Erre egyszerűen nem volt fizikálisan képes a szervezet. De itt azért fontos valamit helyre tennem. Önök, illetve a parlament úgy döntött, hogy az önkormányzatok auditját nem a Számvevőszék végzi el, hanem a Kincstár. Három vagy négy éve hozták ezt a jogszabályt, valamikor 2015-ben talán. Tehát jelenleg az önkormányzati rendszer auditja nem a Számvevőszék feladata. Ezt egyébként minden évben elmondtam a válaszomban, de ettől még minden évben számonkérték rajtam. Ennek ellenére nemcsak az önkormányzatokat, hanem a gazdasági társaságaik százait ellenőriztük le az elmúlt években. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) Köszönöm szépen. Tehát azt tudom mondani, hogy érzékeljük az önkormányzatok kitettségét, fogjuk ellenőrizni a jövőben is, tehát ebben egyet tudunk érteni.

Az Open Budget Survey-re csak egy megjegyzésem van Varju Lászlónak. Az ÁSZ messze átlag feletti teljesítményt nyújtott akár a korábbi, akár a mostani értékelésében az országnak, valóban, ezen felmérés szerint (Az elnök ismét csenget.), bár egyetlenegy szervezet csinálta, amit érdemes megnézni, mégiscsak elvégezte az értékelést. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm.

DOMOKOS LÁSZLÓ, az Állami Számvevőszék elnöke: Elnézést, ha nem tudtam minden kérdésre kitérni, de rendkívül összetettek voltak a felvetéseik. Köszönöm, hogy közreműködtek, felhívták a figyelmet. Igyekszünk a jövőben ezeket megfontolva végezni a munkánkat. Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiból.)