Felszólalás adatai

ELNÖK: Igen, kíván. Megadom a szót, parancsoljon, államtitkár úr.

TÁLLAI ANDRÁS belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Nagyon könnyű helyzetben vagyok, hiszen ha a törvényjavaslatban szereplő törvényeken végigmegyek, akkor azt kell mondjam, hogy érdemi felszólalás az egyes ingatlanok fővárosi önkormányzat részére történő átadásához történt. De ha jól értettem, minden egyes felszólalás támogató volt alapvetően. Egyetlen érdemi, nagyon komoly felvetés történt, hogy ne használatba adás történjen, hanem tulajdonba adás. Nyilván, ha ilyen módosító javaslat érkezik, megfontoljuk, visszatérünk rá a részletes vitában.

A közúti közlekedésről szóló törvény módosításához érdemi észrevétel nem történt.

A helyi önkormányzatokról szóló '90. évi LXV. törvény módosításához - amely összeférhetetlenségi szabályokat tartalmaz - teljesen megdöbbentő módon a parlamenti vitában nem történt érdemi felszólalás.

Az épített környezet átalakításáról és védelméről szóló '97. évi LXXVIII. törvényhez nem történt érdemi felszólalás.

A vízi közlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény módosításához nem történt érdemi felszólalás. Megjegyzések történtek, de én azt nem nevezném érdemi felszólalásnak. A kéményseprő-ipari közszolgáltatási törvényhez, 2012. évi CX. törvényhez lényegében kritika érkezett, hogy miért kell módosítani ezt a törvényt, amikor ebben az évben fogadta el az Országgyűlés. Tehát inkább formai jellegű, inkább az Országgyűlés vagy a kormány munkáját ilyen értelemben bíráló, de nem tartalmi értelemben bíráló megjegyzések hangoztak el.

Nagyon érdekes, hogy a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény módosításához érkezett még látszólag érdemi hozzászólás, de valójában ahhoz sem, mert az átmeneti rendelkezéseket senki nem kritizálta és bírálta, nem mondta, hogy arra nincsen szükség. Érdemi hozzászólás ebben a tárgyban arról történt, hogy miért történik létszámkivonás és forráskivonás e miatt a közös önkormányzati hivataloknak a létrejötte miatt. Ez a törvény mindennel foglalkozik, de ezzel pontosan nem foglalkozik.

Nem akarok most vitatkozni Varga Zoltán képviselő úrral a forráskivonásról, azzal a volt önkormányzati miniszterrel, aki az újkori demokráciában a legnagyobb forráskivonást eszközölte az önkormányzati szektorból, és miniszterként ehhez a nevét adta. (Varga Zoltán: Te meg megígérted, hogy visszaadod.) Nem fogok vitatkozni, ez 120 milliárd forint volt úgy, hogy egyetlen önkormányzati feladathoz sem nyúltak hozzá, egyszerűen csak elvettek ennyi pénzt.

Javaslom a képviselő úrnak, hogy amikor forráskivonásról beszél az önkormányzatokat illetően, akkor kezdjen el számolni, kezdje el megnézni azt a 2013. évi benyújtott költségvetési törvényjavaslatot és az ahhoz benyújtott módosító javaslatokat, és hasonlítsa össze azt, hogy az önkormányzati ágazat költségvetése hogyan alakult makroszinten. Hasonlítsa össze azt, hogy egyébként milyen feladatokat a jövőben nem az önkormányzat fog ellátni, hanem az állam fog majd ellátni. Adja hozzá azt a 30 milliárd forintot, amit most az európai uniós pályázatok önerejéhez fog az önkormányzati szektor kapni a 2012. évi költségvetés módosításával; adja hozzá azt a bejelentett adósságkezelési 612 milliárd forintot, amit szintén az önkormányzati szektor fog kapni, és egyébként még adja hozzá a közfoglalkoztatásból, a 132 milliárdból azt a részt, amit az önkormányzatok kapnak meg, és meg fogja látni, hogy nemhogy forráskivonásról van szó, hanem arról van szó, hogy az önkormányzatok (Varga Zoltán közbeszólása.), bármilyen hihetetlen önnek, pénzügyi értelemben jobb helyzetben lesznek 2013-ban. (Varga Zoltán tapsol.) Ha gúnyolódik, Varga képviselő úr, ha nem, ez a valóság. Én nem azért mondom önnek, hogy önt meggyőzzem, én a tényeket mondom.

A közös hivatalokról még Hegedűs Lorántné képviselő asszonynak szeretném elmondani újra - az általános vitában is elmondtam, nem ennek a törvénynek a része, de beszéljünk róla, ha ezt kívánják -, a kistelepülésen nem szűnnek meg az önkormányzati hivatalok. Azzal, hogy ott van most egy polgármesteri hivatal, és az egy közös önkormányzati hivatalnak majd egy része lesz, ott lesz hivatal. Ott lesz hivatali épület, és lesz személy is, aki az önkormányzati feladatokat ellátja, amit az önkormányzati törvény biztosít. (Hegedűs Lorántné: De hány?) Ezt sulykolta egyébként az általános vitában is, most sem tudott, a benyújtott törvényjavaslatra semmilyen kritikát nem tudott mondani. (Hegedűs Lorántné: Azt mondtam, hogy csapnivaló. Ez nem kritika?) Ezt előveszi, én megértem, hogy ön ezt előveszi, de azt tessék elhinni, hogy ez nem igaz. Ezt az élet bizonyítja.

(23.20)

Járva az országot, több fórumot tartottam, tartok is, voltam is, leszek itt, és mindig fölteszem azt a kérdést, hogy van-e itt, a jelenlévők között, polgármesterek, jegyzők, van-e olyan önkormányzat, aki nem tudja még egyébként, hogy melyik közös önkormányzati hivatalhoz fog tartozni. Ha hiszi, ha nem, biztos voltam 15 ilyen helyen. Egyetlenegy helyen egy polgármester a kezét nem emelte föl, hogy nem tudja, hogy egyébként hogy fogják majd ellátni az önkormányzati szolgáltatást. Nem tudja egyébként, hogy melyik közös önkormányzati hivatalhoz fog majd tartozni.

Azt nem mondom, hogy mindenhol le van zárva a vita, de hogy tudja, hogy neki ilyen alternatívája van és ilyen lehetősége van, az egészen bizonyos. (Közbeszólások a Jobbik padsoraiban. - Az elnök csenget.)

Egyébként pedig arra a kérdésre, hogy miből fogják finanszírozni, önnek is javaslom: ahelyett hogy kérdéseket tesz föl az Országgyűlésben, elő kellene venni az Országgyűlés honlapját (Hegedűs Lorántnénak: Mondom önnek!) a, megnézni a 2013-as költségvetést, megnézni a módosító javaslatot, és a költségvetési bizottság által benyújtott 425. módosító javaslatot, amiből egyébként az ország összes polgármestere és önkormányzati hivatala már dolgozik, mert szeptember 20-án lett beadva. Azaz másfél hónapja az ország nyilvánossága előtt van, hogy az önkormányzati közös hivatalok létszáma hogyan fog alakulni és hogy a finanszírozása hogyan fog alakulni. Egyébként a teljes önkormányzati rendszer finanszírozása ebből kiolvasható. (Varga Zoltán: Ebből látszik, hogy elbocsátás lesz!)

Úgy gondolom, hogy azok a régi kritikák és a régi érvek, amelyekkel most ön vagy önök előjöttek, teljes mértékben alaptalanok. (Hegedűs Lorántné: Érdemi választ! - Közbeszólások a Jobbik soraiban.)

Az LMP-s kérdésre ugyanezt tudom mondani. Két kérdés hangzott el: a 6. § (6) bekezdésben, a miniszternek milyen adatot kell szolgáltatni. Erre ugyanaz a válasz. Ott van, hogy előtte van 5 bekezdés, ami ezt tartalmazza. Miután beruházásokról van szó, nyilván a beruházásnak attól függően, hogy milyen beruházásról van szó, hogy mit vesz át az állam, attól függően kell nyilván a beruházás előrehaladásáról, műszaki és pénzügyi tartamáról adatokat szolgáltatni a miniszter részére, de maga a törvényjavaslat is kimondja, hogy ezt külön jogszabály szabályozza, hogy milyen adatokat kell biztosítani.

Ugyanez vonatkozik a 6. bekezdés, 143. § (4) bekezdésére: az Mötv. e pontjába a következő rendelkezés lép. És itt kérdezte a tiltott közösségellenes magatartásoknál, hogy mi az a jogkövetkezmény. Erre is azt tudom mondani, hogy ha elővette volna az eredeti törvényjavaslatot és elolvassa, akkor ezt a kérdést biztos nem teszi föl, mert kimaradt belőle egy szó, hogy "kirívóan", ezt megkérdezhette volna, hogy ez miért maradt ki, de nem ezt kérdezte, hanem azt, hogy milyen jogkövetkezmények alkalmazása lehetséges. Míg az eredeti törvényjavaslatban benne van, hogy pénzbírság, itt már úgy fogalmaz, pontosít a törvény, hogy jogkövetkezménynek nevezi, és nem mondja ki azt, hogy pénzbírság. Köztudottan kétféle pénzbírság van: a helyszíni bírság és a közigazgatási bírság, tehát nyilván a képviselő-testület rendeletében ezt szabályozza.

Köszönöm Szilágyi György kampánybeszédét, újra meghallhattuk, hogy a Jobbik hogyan vélekedik a fővárosról, hogyan vélekedik az álláshalmozásról, hogy helytelen az, hogy itt aztán ebben a ciklusban miért lehet polgármester, országgyűlési képviselő együtt. Higgye el, hogy lerágott csont, az országban ez senkit nem érdekel. Mindenki tudja, hogy a törvények el vannak fogadva, és 2014-től ilyen nem lehetséges, de egyébként meg ha annyira lemondáspárti ön, akkor azt gondolom, hogy előbb beszéljünk már arról, hogy például Szegedi Csanád miért nem tudott lemondani a megbízatásáról. (Szilágyi György: Államtitkár úr, ne zsidózzon itt a Házban! - Az elnök csenget.) - Amilyen a kérdés, sajnos, képviselő úr, olyan a válasz.

Mindezek ellenére úgy látom, hogy egy nagyon tartalmas és biztosan szakmai és természetesen politikai élű vita is várható a részletes vitában. Én tisztelettel várom önöket, és hívom önöket, hogy jövő héten folytassuk a részletes vitával. Köszönöm a mai felszólalásokat. (Szilágyi György: Mondja már meg, hogy a XCVII. Törvény 14/A. §-a hol van? Arra válaszoljon!)