Felszólalás adatai

DR. SZABÓ ERIKA (Fidesz): Köszönöm a szót elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A Fidesz-Magyar Polgári Párt számára három terület bír kiemelkedő fontossággal, melyek megvalósítását egyrészt az adótörvények módosításával - amit ezen a héten el is fogadtunk -, másrészt a 2001-2002. évi költségvetéssel kívánunk elérni. 1. A bérek és nyugdíjak nagyobb arányú emelése; 2. a családtámogatási rendszer továbbfejlesztése. 3. a Széchenyi-tervben foglalt célok megvalósítása, utak, hidak építése, lakásépítés, a turisztika fejlesztése, a kis- és középvállalkozások erősítése, a kutatás és fejlesztés elősegítése.

Olyan célok elérését tűztük ki, amelyek mindenkit, aki Magyarországon él, érintenek. A minimálbér-emelés százezreket érint. 25 ezer forintról jövő év január 1-jétől 40 ezer forintra emelkedik az összege, 2002-től pedig 50 ezer forintra. A közszférában tervezett béremelés szintén százezreket érint. Az egészségügyi dolgozók az idei alapbérükhöz képest jövőre átlagosan 20 százalékos béremelést kapnak. Nyugdíjból csaknem két és félmillióan élnek. A tervezett 10,3 százalékos nyugdíjemelés a mindennapi megélhetésüket fogja javítani. A bérek és a nyugdíjak jelentős mértékű emelése a polgári kormány életszínvonal-emelési politikájának része. A nyugdíjasok és a munkavállalók jelentős része a saját bevételein is érezheti majd, hogy növekszik a gazdaság. Az eltelt két év következetes gazdaságpolitikája teszi lehetővé, hogy most ilyen mértékű béremelkedésre és nyugdíjemelésre kerül sor.

A családok támogatása, anyagi biztonságuk megteremtése nemzeti ügy. Nem elég minden év végén azon sopánkodni, hogy ismét egy kisváros lakosságának számával csökkent a népesség. Olyan intézkedések kellenek, amelyek segítenek megfordítani a folyamatokat, és a családok megélhetésének biztonságát jelentik. A kormány ezért tette alanyi jogúvá a gyest és a családi pótlékot, ezért vezette be a gyermekek után járó adókedvezményt, és ezért állította vissza a gyedet.

A Széchenyi-terv az ország gazdasági felemelkedésének a programja. Utakra, hidakra szükség van, már csak azért is, hogy a turizmus, ami sikerágazat, továbbfejlődhessen. De azon sem lehet vitatkozni, hogy a beruházók olyan településeket keresnek, amelyek jól megközelíthetők, a szállítás gyorsabbá és egyszerűbbé tehető. A növekvő magyar gazdaság lehet az alapja minden későbbi életszínvonal-emelésnek is. Ezért van szükség arra, hogy hosszú távú elképzelésekkel rendelkezzünk az ország jövőjéről. A Széchenyi-terv ezt a programot tartalmazza.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az imént említett körből elsőként a családok helyzetének változásával szeretnék részletesebben foglalkozni. Bár nem kellemes dolgot kérek, elismerem, de tekintsünk vissza egy kissé a múltba, úgy 4-5 évnyi távolságra, és emlékezzünk arra, hogy milyen állami támogatás juthatott akkor egy gyermeket nevelő családnak. Gyes és családi pótlék volt ugyan, de nem volt adókedvezmény a gyermekek után. Csak gyesre mehetett az a szülő, aki a szülési szabadság letelte után otthon kívánt maradni gyermekével, mert a gyed nem létezett. Nem volt semmilyen védőernyő a családok felett. Az állam a Bokros-csomag sötét felhőjét borította a családokra.

De nézzük meg konkrétan, mit is tett a nevében szociálliberális kormány a családokért! A Horn-Kuncze-kormány első teendői között volt a gyermeknevelés utáni adókedvezmények megszüntetése. A családi pótlék és a gyes jövedelmi határhoz kötése több adminisztratív többletköltséggel járt, mint ami keveset megtakarítottak vele, ráadásul a gyakorlatban nem tudott a meghirdetett rászorultsági elven sem működni. Az abortuszok száma ismét emelkedni kezdett. A gyed erőszakos megszüntetése sokakban ásta alá a jogbiztonságba vetett bizalmat. A következményeket csak enyhíteni tudta, hogy a Horn-Kuncze-kormány családellenes intézkedéseinek egy részét az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek minősítette.

De nem emlegetem tovább a múltat. Nézzük inkább a polgári kormány tetteit és terveit az eltelt és még előttünk álló esztendőkre! Andorka Rudolf közgazdász professzor a gyermekről azt mondta: a gyermek közjó. A Közgazdasági Egyetem rektorának tanítását a polgári kormány váltotta valóra. Kezdettől fogva vezérlő elvünk, hogy a gyermeknevelés olyan érték, amelynek költségeit a társadalomnak el kell ismernie. Ha adókedvezmény jár a pénzügyi befektetésekre, akkor járjon jóváírás a társadalom jövőjébe való befektetésre a gyermekvállalás után is.

A gyermekek után járó adókedvezmény jövő évi emelését már megvitatta a parlament. Mégis hadd említsem meg, hogy a tavaly bevezetett kedvezményt a családok négyötöde igénybe tudta venni. Idén 30 százalékkal nőtt a kedvezmény mértéke. Jövőre radikális emelkedés lesz: egygyermekeseknél 36, kétgyermekeseknél 82, három- vagy többgyermekeseknél 333 százalékkal nő a gyermekkedvezmény. Ilyen nagyarányú és ilyen mértékű családtámogatás még nem volt Magyarországon. 1999. január 1-jétől minden gyermek után alanyi jogon jár a gyes és a családi pótlék. A családi pótlék alanyi jogúvá tételével a múlt évben 100 ezerrel több gyermek vált jogosulttá a családi pótlékra, mint 1998-ban. A két intézkedés nyomán csak a tavalyi évben a magyar családok 26 milliárd forinttal több pénzhez jutottak. 2000. január 1-jétől gyermeke kétéves koráig minden munkavállalót megillet a gyed. Ennek fedezetére több mint 36 milliárd forint szerepel az idei év költségvetésében. Maximálisan igénybe vehető mértéke jövőre 80 ezer forintra emelkedik.

Tudatos politika eredménye az, hogy a dolgozó és gyermeket nevelő családokat támogatjuk, azokat, akik maguk is tenni akarnak a boldogulásukért. A kormány ugyanakkor nem hagyja magára a szegényebb családokat sem. Az iskolakezdési támogatás növelése és a gyermekvédelmi támogatás 13. havi kiegészítése is ezt mutatja.

(21.00)

Jövőre a rendszeres gyermekvédelmi támogatás egy új ellátási formába, a kiegészítő családi pótlékba olvad be, amiben szintén a kis jövedelműek részesülnek majd.

Összefoglalva a családtámogatásról elmondottakat, kérem képviselőtársaimat, hogy érezzék át a nemzetünk iránti felelősséget, támogassák szavazataikkal is a családokat, a nekünk, felnőtteknek kiszolgáltatott gyermekeket. Bízzunk közösen abban, hogy a népességfogyás legalább lecsökken ezen intézkedések hatására. Végre tudjunk örülni annak, hogy ekkora támogatásra van most lehetőség!

Minden koalíciónak és minden kormánynak megadatik, hogy értékrendben gondolkodjék. A Fidesz-Magyar Polgári Párt vezette koalíció a családokat és gyermeket tartja értéknek, hiszen a gyermek közjó, a gyermek befektetés a jövőbe.

Tisztelt Képviselőtársaim! Ebben a témakörben mindenképp szólnom kell a nyugdíjakról. Mindannyian tudjuk és ismerjük a nyugdíjasok helyzetét; családunkban, rokonaink, ismerőseink és a minket, országgyűlési képviselőket felkereső panaszosok között számos olyan nyugdíjas van, aki 30-40 év tisztességgel, becsülettel ledolgozott év után most alig-alig tudja kifizetni a számláit, és mindennapi megélhetési gondokkal küzd. Bár olyan mértékű nyugdíjemelésre, amely minden nyugdíjas anyagi helyzetét egy csapásra megváltoztatná, nincs lehetőség, mégsem mondható, hogy erejéhez mérten nem tett meg mindent a kormány a helyzet javítása érdekében.

A kisnyugdíjasok a differenciált nyugdíjemelés révén magasabb összeghez jutottak, mint amennyihez az egységes emeléssel jutottak volna 1999-ben. Az akkori emelés átlagos mértéke 14,5 százalék volt. Jövőre a Fidesz-Magyar Polgári Párt képviselőcsoportjának javaslata alapján 10,3 százalékos, 2002-ben 9,7 százalékos emelésre kerül sor. Idén novemberben a nyugdíjasok kamatostul kapják meg azt az összeget, ami a vártnál nagyobb mértékű áremelkedés miatt pótlólag jár nekik. A jövő évi emelést úgy lehetett megoldani, hogy a tb-járulék 3 százalék helyett 2 százalékkal csökkent. Ebből körülbelül 37 milliárd forint bevételkiesés marad el a költségvetésben, és ebből a 37 milliárdból nagyjából 3-3,2 százalékkal lehet emelni a nyugdíjakat. Azok, akik most a polgári kormány ellen szítják a nyugdíjasok érzelmeit, nincsenek tisztában a múlttal.

Répássy Róbert képviselőtársam úgy fogalmazott, hogy a Bokros-csomag éve a nyugdíjasoknak is fekete év volt. Ha megnézzük az akkori adatokat, láthatjuk, hogy az akkori emelés még az infláció mértékét sem érte el, sőt ahogy Steinerné Vasvári Éva képviselőtársnőm ezt pontosan, számokkal mondta felszólalásában, 10 százalékkal maradt alatta a 28 százalékos inflációnak az akkori nyugdíjemelés.

Az eltelt két évben eljutottunk oda, hogy amit a Horn-kormány elvett a nyugdíjasoktól, azt visszaadtuk, a következő két évben pedig növekedés lesz. A nyugdíjasok érdekét szolgálta a kormány akkor is, amikor fellépett a gyógyszer- és a gázárak növekedése ellen. Mégis mi ad alapot arra, hogy ellenérzések feszüljenek az ellenzék részéről az emelések tervezett mértéke és a tett intézkedések ellen? Erre egy példát szeretnék hozni. Bár ez a példa is sántít egy kicsit, mint ahogy a példák általában, de remélem, érthető lesz.

Mondjuk, és csak mondjuk, hogy 20 ezer forintba kerül egy hűtőszekrény, de csak 5 ezer forintunk van rá. Egy segítőkész, jóindulatú, gondunkat ismerő rokonunk ad további 5 ezer forintot. Így lesz 10 ezer forintunk. De a hűtőszekrény még mindig 20 ezer forintba kerül, és még mindig nem tudjuk megvásárolni. Kérdés: a rokonunkra haragszunk-e azért, mert segített? Ezzel a példával azt szerettem volna érzékeltetni, hogy minden jó szándék és minden igyekezet a visszájára fordítható, a kevés pedig akkor is kevés, ha adott esetben megduplázzák. Biztatásként azért hangsúlyozom, hogy még csak két éve kormányzunk, hátra van még két ebből a ciklusból. Ha a családok is és a nyugdíjasok is érzik a jó szándékú igyekezetet kormányunk részéről, a bizalmuk elegendő lesz arra, hogy a további esztendőkben meglegyen a hűtőszekrény ára is.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)