Felszólalás adatai

BODZÁS FERENC (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium 2001-2002. évi költségvetéséről kívánok véleményt mondani.

Az FVM-fejezet kiadási főösszege 309,8 milliárd, mintegy 10 százalékos reálérték-növekedést mutat 2001-ben. 2002-ben viszont 318,9 milliárd, amely 5 százalékos csökkenés előirányzását jelenti 2001-hez képest. A kétéves költségvetési források ilyen aszimmetrikus elosztása indokolatlan és félrevezető. Ezt csak úgy lehet szinkronba hozni, ha a 2002-es költségvetést nem egész évre számoljuk, hanem csak, mondjuk, négy hónapra, akkor ott is kijön a pozitív eredmény. Valószínű tehát, hogy a kormány a 2002-es évet valamilyen meggondolásból csak májusig számolja, nehéz helyzetbe hozva az utána következő igényeket.

Szép fejlődés várható viszont a falugazdász-hálózatban, mert 300 fővel nő a létszám. Ezenfelül 600 fővel növekszik a megyei földművelésügyi hivatalok létszáma, indoklás és funkciómegjelölés nélkül. Jól meg van szerkesztve, mert minél szétaprózottabb a termelés, annál több ügyintéző kell hozzá - garantáltan sikertelenül. Mert agrárkibontakozási program, az nincs; ökológiai, társadalmi, gazdasági adottságokat figyelembe vevő gazdálkodási rendszer, az nincs. Nincs tisztázva az állami, a szövetkezeti, a magángazdálkodók szerepe, optimális mérete, feladata, funkciói.

(16.00)

Senki nem dolgozta ki, hogy egy négytagú családot milyen termelési profillal, hány hektáron gazdálkodva lehet európai módon eltartani. A kormányzati döntések következetlenek, a döntéshozók alulinformáltak. A termelők jelentős része a vakvilágba termel, amit a piac vagy visszaigazol, vagy nem. Lásd, a jelenlegi almahelyzet, amikor sorbaállnak a léüzemeknél a termelők, illetve az étkezési almát termelők pedig arra várnak, hogy a moszkvai üzlet mikor lesz megkötve, hiszen a miniszter úr bejelentette, hogy Moszkvában eladott 35 ezer tonna almát, és utána, amikor megkérdezték, azt mondta, nem tud arról, hogy meg van-e kötve az üzlet, mint ahogy nem tud arról, hogy mennyi pénz megy el a sportra, nem tud arról, hogy az alapítvány mennyi pénzt ad iskoláknak, egyházaknak, egyszóval semmiről nem tud, hiszen, megmondta, mindenki tudhatja, hogy ő pénzzel nem gazdálkodik.

Alapvető különbséget lehet felfedezni a Fidesz által vezetett minisztériumok koncepciója és a Független Kisgazdapárt által vezetett minisztériumok gyakorlata között. Míg az előbbinél a versenyképes rétegek támogatását helyezik előtérbe, addig az FVM tűzzel-vassal eléri, hogy a méretben, felszereltségben, szaktudásban versenyképes alakulatokat, jogutód társaságokat, szövetkezeteket megsemmisítse. Az a kérdés, milyen létszámot képviselnek a vesztesek, kompenzálható-e az elszegényedés az eleve gazdaságtalan, haszontalan foglalkoztatással, a nadrágszíjparcellákon történő kapirgálással. A magyar mezőgazdasági kultúra lehetővé tette volna az EU-hoz való felzárkózást, ha nem rombolták volna le. Még most is képes lenne a megújulásra a nagyüzemet ismerő szakembergárda, de ezt a kormány nem engedheti meg, mert ellenkezik a politikai meggyőződésével. Ezért nem kaphatnak támogatást például a háromszáz hektáron felül gazdálkodó gazdák. Menjenek inkább tönkre, és akkor jöhetnek a hollandok!

Azt persze nem tudja adaptálni a kormányzat, hogy a versenyben koncentrálódik a termelés, és a nagyok sikeresebbek. Dániában például az összes vágósertést három vágóhídon dolgozzák fel. Nyilván kevesebb támogatással hozzásegítették őket ahhoz, hogy megfeleljenek az EU-szabványnak. Nálunk viszont több száz vágóhíd működik, exporttermelésre nem alkalmasak, hiszen ezeket nem az FVM minősíti. Az alkalmassá tétel pedig sokkal több támogatást igényelne, miután szétszórtak, és nem felelnek meg méretben sem az igényeknek. Természetesen a minisztérium szerepzavarban van, hiszen a hatósági feladatok mellett a szolgáltatásokat is maga akarja végezni, minden funkciót önállóan, senkitől sem zavartatva akarja elvégezni.

Számos EU-tagállamban - Svédország, Franciaország, Portugália, Írország - a gyakorlat az, hogy az integrálás kulcskérdése a megfelelően kialakított párbeszéden alapuló döntési rendszer. Az Agrárszövetség szerint a hatékony agrárlobbi sem működhet a parlament, a kormány, az érdekképviseletek kellő súlya nélkül. Nálunk a termelői érdekképviselet ki van kapcsolva a pályázatok elbírálásából és az ellenőrzésből. Jelenleg a kamarák bedarálása van soron, hiszen az agrárkamara szervezeti megújulása során a kisgazda jelöltek nem tudtak kellő pozíciókat megkaparintani, így nem számíthatnak támogatásra. De probléma van a támogatás mértékével is, mert az 1997. évi agrártörvény szerint a GDP emelkedésével arányosan kellene fejlesztésre fordítani. A felhasznált pénzeknek pedig a hatékonyságot kellene szolgálni, hiszen a jelenlegi módszer, a verseny tudatos korlátozása, felér a tisztességtelen piaci magatartással. Van viszont pozitív dolog is, mert a Számvevőszék véleménye nyomán megállapíthatom, hogy a saját és intézményi előirányzatból, amit bevételként irányoztak elő az előző években, többek között az elmúlt évben is a 28 milliárd, és nem valósult meg, azt ma már nem irányozták elő, tehát nem fog egy előrelátható hiányt okozni év végén.

Nem valósult meg, és nem lehet a költségvetésben rálelni a terület- és vidékfejlesztési támogatásokra sem olyan mértékben, ahogy azt 1999-ben a pénzügyminiszter ígérte. Valószínűleg nem fog megvalósulni például az észak-alföldi elmaradottságot oldani hivatott útépítés, például a hajdúsági városok elkerülő útja, nem beszélve a Záhony és Nyíregyháza közötti szakaszon a Berkeszt elkerülő szakaszról. Igaz, hogy a turisztikai fejlesztésre emelt támogatást szánnak, de a Felső-Tisza menti területekre el is kell jutni, úgy az iparfejlesztési tőkének, mint a turistáknak. Nem elég tehát deklarálni, hogy az elmaradott térségek kiemelt támogatást kapnak, mert összehasonlítva más térségekkel, amelyek nincsenek kiemelve, mégis kétszer-háromszor többet használhatnak fel e költségvetési terv szerint. Tehát ez a költségvetés részünkről nem támogatható.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)