Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

SCHANDA TAMÁS JÁNOS innovációs és technológiai minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Frakcióvezető Úr! Abban mindannyian egyetérthetünk, hogy a klímavédelem, vagyis a teremtett világ és a környezeti örökségünk védelme kiemelten fontos ügy. Úgy gondolom, hogy ennek egy olyan közös ügynek kellene lennie  ahogyan ön is fogalmazott , amely a pártok felett áll, és mindenkinek együttes erővel kell küzdenie azért, hogy világunkat, bolygónkat megőrizzük és továbbadjuk gyermekeinknek, továbbadjuk legalább olyan állapotban, mint amilyenben mi kaptuk örökül. Ebben a küzdelemben nagy feladatok várnak ránk, és mint tudjuk, hallottuk is, ennek komoly ára van. Tisztelt Képviselő Úr! A Fidesz-KDNP-kormány támogatja az EU klímacéljait, de ennek nagy ára van  erről ma már beszéltünk , hiszen a 2050-es karbonsemlegesség mintegy 50 000 milliárd forintba kerülne hazánk számára. Miniszterelnök úr a tárgyalások során kifejezte, hogy akkor tudjuk vállalni a kitűzött célt, ha nem a magyar emberekkel fizettetik meg ennek a költségét. A költségek viselésébe be kell vonni a szennyező országokat és a szennyező nagyvállalatokat is, hiszen az ő felelősségük a legnagyobb.

Nem megengedhető az sem, hogy a vállalások elérése érdekében emelkedjenek az élelmiszerárak vagy emelkedjenek az energiaárak. Nálunk, Magyarországon ez kiemelten fontos, hiszen szeretnénk megőrizni és megvédeni a rezsicsökkentés eredményeit, meg fogjuk védeni a jövőben is a magyar családok érdekeit. Nem támogatható Magyarország részéről az sem, hogy azokra a tagállamokra terheljék a költségeket, amelyek vállalták, hogy felzárkóznak a következő évtizedekben az EU gazdaságához.

Az EU-ban eddig komoly ellenvélemény alakult ki az atomenergia használatával kapcsolatban, de el kell fogadni azt a tényt  és egyre többen fogadják el , hogy az atomenergia használata nélkül nem lehet hatékonyan harcolni a klímaváltozással szemben. Ezért aztán olyan szabályok meghozatalára nyílik lehetőség, amelyek támogatják, bátorítják a nukleáris energia felhasználását.

Tisztelt Képviselő Úr! Magyarország valóban komolyan veszi az éghajlatváltozással járó veszélyeket, és cselekszik is annak érdekében, hogy az ezzel járó változásokat hazánk javára fordítsa. Egyetértünk az Unió 2030-ig vállalt céljaival, sőt ehhez képest többet is vállaltunk  erről is beszéltünk ma már , vagyis 2030-ra az energiatermelésünk 90 százaléka kibocsátásmentes lesz.

A teremtett világ védelme érdekében vannak céljaink, ehhez terveink és intézkedéseink. Ugyanakkor azt is látni kell, hogy Magyarország kibocsátása eltörpül a nagy szennyezőké mellett. És azt is látni kell, hogy csak úgy tudjuk csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátást, hogy mellette növeljük a gazdasági teljesítményünket. Ez Magyarországnak sikerült is 2018-ban, úgy növeltük a gazdasági teljesítményünket, hogy közben csökkent az üvegházhatású gázok kibocsátása. Miénk a hatodik legalacsonyabb kibocsátási mutató, ez 6,3 tonna/fő/évet jelent Európában. Ehhez képest a német kibocsátás 10,94 tonna, a holland 11,51 tonna; de mondhatjuk az Egyesült Államok adatát is, ami 20,13 tonna vagy akár Szaúd-Arábiáét, az 25,7 tonna. A megújuló energiaforrások arányára vonatkozó, 2020-ig kitűzött 13 százalékos európai uniós célt pedig már 2011-ben elértük, és azóta meg is haladtuk.

A klímasemleges energiatermelés tekintetében ma Magyarország jobban teljesít, mint az Európai Unió legtöbb országa, egyebek mellett Ausztria, Ciprus, Írország, Málta, Portugália, Spanyolország nemhogy nem csökkentette, hanem még növelte is üvegházhatásúgáz-kibocsátását az elmúlt években. Magyarország abban a részében van az európai uniós tagállamoknak, amelyek a legnagyobb csökkentést hajtották végre az elmúlt harminc évben, és amelyek a legjobb adatokkal rendelkeznek.

Tisztelt Képviselő Úr! Mindannyian tisztább levegőt, tiszta vizet és elviselhetőbb klímát szeretnénk, de ennek érdekében cselekvéssel lehet és kell fellépni. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.)