Készült: 2024.09.20.06:42:24 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

193. ülésnap (2001.03.08.), 46. felszólalás
Felszólaló Dr. Fazekas Sándor (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 5:10


Felszólalások:  Előző  46  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. FAZEKAS SÁNDOR (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! Az előttünk lévő módosító javaslatok egy olyan jogszabálytervezethez kapcsolódnak, amely kiérlelt és átgondolt koncepciókon alapul. El szeretném mondani, hogy a frakciónk részéről az ajánlásban található 1., 2., 3., valamint 49. módosító indítványokat támogatjuk, ezeket elfogadjuk mint olyan anyagokat, amelyek elősegítik azt, hogy a törvény jobb és tökéletesebb legyen.

Ugyanakkor jó néhány olyan módosítás van, amellyel kapcsolatban kételyek fogalmazódnak meg bennünk. Ezek közül szeretnék néhányra kitérni; így az ajánlás 20. pontjában találhatóra, amelyet dr. Csákabonyi Balázs képviselőtársam már korábban említett. Végül is a javaslatban "a cselekvőképességet kizáró gondnokság alá a bíróság azt a nagykorú személyt helyezi, akinek ügyei viteléhez szükséges belátási képessége, pszichés állapota vagy szellemi fogyatkozása miatt, állandó jelleggel teljesen hiányzik" szövegrészbe "tartósan és teljesen" szövegrész kerülne. Nem tudom, nem akarom minősíteni ezt a változtatási tervet, nem voltam ott az alkotmányügyi bizottság ülésén, azt hiszem, ez a megfogalmazás valahogy egy kicsit rögtönzöttnek tűnik.

Tehát megvan egy bizonyos szóhasználat ezen a területen. Most az, hogy "állandó jelleggel teljesen" vagy "tartósan és teljesen", nyilván súlypontilag értelmezés szempontjából is nem egészen ugyanaz. Ugyanakkor kérdéses számomra, hogy az a cél, amit ezzel elérni vélünk, mennyire alapulhat egy ilyen megfogalmazáson.

Az ajánlás 27. pontja a következő, amellyel kapcsolatban a véleményemet szeretném kifejteni. Itt végül is a gondnok rendelésénél a gyámhatóság helyett a bíróság lenne az, amely elfogadás esetén gondnokrendelési lehetőséggel bírna. A gyámhatóság, kétségtelen, mind az állam hierarchiájában, mind garanciális szempontból egy alacsonyabb szinten lévő szervezet, mint a bíróság. Ugyanakkor akár az eddigi gyakorlatra is figyelemmel, vagy az eddigi tapasztalatokra is figyelemmel, azt hiszem, a gyámhatóságnak vannak bizonyos előnyei is a bírósághoz képest. Az esetek nagy többségében valahol közelebb van a terephez, közelebb van a személyekhez, közelebb van a környezethez.

A gyámhatóságok alkalmazottai államigazgatási alkalmazottak, kifejezetten ezzel foglalkoznak, ez a profiljuk, és nyilván vannak olyan esetek, amelyek meglepetésszerűen érik őket, de az esetek nagy részében folyamatosan figyelemmel kísérik, akár néha több generáción keresztül bizonyos családok sorsát, és így azt lehet mondani, hogy inkább képben vannak, mint egy teljesen kívülálló és a problémakör felett is álló bíróság; egy dolog, hogy valaki, mondjuk, kívül áll, felette áll a problémakörnek, sok szempontból előny is természetesen, de azért vannak ennek hátrányai is.

Ugyanakkor a gyámhatóságnál is vannak garanciális jogosítványok, nemcsak a törvények, hanem maga az állami szervezetrendszer hordoz ilyeneket, egy többlépcsős ellenőrzés van, ezt jól tudjuk. Tehát azt hiszem, hogy a tervezetben megfogalmazott elképzelés is el tudja érni azt a kívánt célt, amelyet kitűztünk.

A következőt, amit szeretnék érinteni, a 35. javaslat, amelynek az a lényege, hogy a gondnokolt részére ne csak kivételesen lehessen kirendelni több gondnokot, hanem ez a kivételesség kerüljön ki. Tehát így egy általános szabályként ez megfogalmazható legyen, vagy általános gyakorlat tudjon kialakulni.

Kétségtelen, hogy akár a norma szövege, akár a később kialakuló gyakorlat szempontjából ez egy működőképes modell lehet, ugyanakkor vannak olyan kérdőjelek, amelyek miatt nagyon meg kell fontolni, hogy ezt a módosítást támogassa-e valaki vagy sem, hiszen ha teljes mértékben felszabadul a terület, és, ne adj' isten, általánossá válik a több gondnok kijelölése, ez potenciálisan konfliktusforrás is lehet, például a gondnokok között. A helyzet is változhat a gondnokoltak és a gondnokok között. Azt hiszem, hogy itt bizonyos kockázati tényezőkkel mindenképpen számolni kell.

Elképzelhető, hogy egy későbbi időszakban, ha kivételesség formájában jelenik meg az a dolog, már kiérlelt helyzet alakul ki, tehát már tapasztalatok lesznek, akkor újra végiggondolható az, hogy ez a kivételesség megszűnjön. De én azt hiszem, hogy ennek a fenntartása a jelenlegi körülmények között célszerű. Amikor az intézményről már összegyűlnek a tapasztalatok, akkor azokat kellő módon ki lehet értékelni.

Összességében, szeretném elmondani, a már általam említett támogató módosítókkal együtt a javaslatot, a törvényjavaslatot továbbra is támogatásra ajánljuk.

Köszönöm.

 




Felszólalások:  Előző  46  Következő    Ülésnap adatai