Felszólalás adatai

ÉKES JÓZSEF, az MDF képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Végighallgatva a hozzászólásokat, a bizottsági kisebbségi és többségi véleményeket, Pap János képviselőtársam szavai csengnek fülemben.

A Magyar Demokrata Fórum a maga részéről is azt hangsúlyozza, hogy ez a törvény egy kerettörvény, tele kiskapukkal és tele olyan megfogalmazásokkal, amelyeket módosító indítványokkal mindenképpen helyre kell tenni. Ezt a törvényt már '96-ban a parlament elé kellett volna terjeszteni. Tudvalevő az, hogy a minisztérium is már lassan hat éve foglalkozik e törvény megalkotásával, tudjuk azt is, hogy az ország törvényalkotása az európai uniós csatlakozással kapcsolatosan késésben van, erre a törvényre az országnak mindenképpen szüksége van. E törvénynek szigorúnak, kötelezőnek, végrehajthatónak és támogatottnak kell lennie.

Miért mondom, hogy támogatottnak kell lennie? Egyrészt a törvény a jelenlegi formájában sok esetben ellenkezik az önkormányzati törvénnyel, a megyei feladatokból adódóan úgyszintén ellenkezik az önkormányzati törvénnyel, tehát a törvénynek ezt is mindenképpen helyre kell tennie. Koherenciazavarok vannak.

Nézzük a jelenlegi folyamatokat! Ma Magyarországon 3200 település, 2800 szeméttelep van, erdeink, mezeink tele szeméttel, és ha vesszük a csatornázatlanságot, és nézzük a belvizek jelenlegi állapotát, ott ahol nincs csatornázottság, fennáll a fertőzés veszélye, tehát közegészségügyi probléma is van. Magának a törvénynek foglalkoznia kell mindenképpen a folyékony hulladék és a szennyvíziszap kérdésével is, ha már egyszer hulladékgazdálkodásról beszélünk, akkor annak minden területét figyelembe kell venni. Magyarországon 2800 szeméttelep van. Maga a törvény nem mutat irányokat, nem próbál megfogalmazni irányokat arra, hogy mit kívánunk elérni célként. Szelektív gyűjtés, gyűjtés-szelektálás, szelektálás-feldolgozás? Hány területen, hány régióban, megyénként hány településen kívánjuk ezt megvalósítani? Milyen mértékben kívánunk javítani a jelenlegi állapotokon?

A törvény hiányossága miatt nagyon sok területen nagyon sok megye, önkormányzat, területfejlesztési, regionális tanács már foglalkozott ezekkel a gondolatokkal. Ha figyelembe vesszük a folyamatokat, nagyon sok önkormányzat kénytelen volt lépni, a vasárnapi tévéadásra is visszagondolva például egy komposztáló üzem létrehozása lett megfinanszírozva kormányzati támogatással, tehát valahol ezek a kérdéskörök nem köszönnek vissza. Hol kívánjuk végrehajtani, hány területen kívánjuk végrehajtani, hány régióban kívánjuk adott esetben magát a szelektív gyűjtést, feldolgozást és adott esetben a hulladék teljes életciklusának végigkísérését megvalósítani? Pontosan ebből adódóan nem foglalkozik az életciklus végigkísérésével, a gazdasági társaságok minősítésével. Ha a törvény foglalkozik azzal a kérdéssel, hogy kísérjük végig, hogy ne keletkezzenek veszélyes hulladékok, vagy adott esetben veszélyes hulladékok tárolását, kezelését próbáljuk rendbe tenni, akkor igenis a hulladék életciklusának végigkísérését is törvényben valahol meg kell fogalmazni.

A minősítés kérdése: az Európai Unión belül is a környezetvédelmi minősítések óriási hangsúlyt kaptak, pontosan abból adódóan, hogy lehetőleg minél kevesebb hulladék termelődjön. Nem foglalkozik a törvény a komposztolás kérdésével, hanem csak végtermékként az égetéssel. Ne az legyen a végső cél! Csak abban az állapotban, amikor a hulladékkal egyszerűen már nem lehet mit tenni, akkor hőenergia-hasznosításra kelljen fordítani. De addig igenis a hulladékot minden egyes fázisban meg kell vizsgálni, figyelembe kell venni, hogy az adott esetben mire hasznosítható. Ezért is szükséges mindenképpen a törvényben a veszélyes hulladékok tárolását, kezelését újból felülvizsgálni, helyre tenni, és csatlakozni kell annak a törvénynek e törvényhez is.

A szelektív gyűjtés kapcsán szeretném elmondani, hogy én olyan településről jöttem - Ajkáról -, ahol tavaly fejeztük be egy hulladéktároló korszerűsítését. Huszonnégy településről szállítják be a hulladékot. Felteszem a kérdést: amikor a törvény az önkormányzatokra többletfeladatot próbál róni és teremteni, és mellette a finanszírozást nem próbálja megoldani, akkor az a település, amelyik felvállalja adott esetben a korszerű depónia kialakítását, majd a későbbiek folyamán a hulladék szelektálását, vagy adott esetben egyfajta háttér-feldolgozóipar megteremtését, az az önkormányzat milyen támogatást fog kapni? Nem foglalkozik a törvény ezzel, hanem minden önkormányzat 500 forint/fő/lakos egyenérték arányában kapja meg a támogatást. De ha regionális szinten kíván gondolkodni a törvény, akkor igenis kiemelten kell foglalkozni azon településekkel, amelyek ennek a lehetőségnek helyt adnak, persze ez többletforrásokat fog kívánni az önkormányzatoktól. Ugyanis a fennmaradó hulladékkal is kell valamit kezdeni, adott esetben a hulladékot rekultiválni is kell. Mert az a folyamat, amely ma Magyarországon elindult a rekultiváció területén, nem megoldás.

Az állampolgár számára a hulladék mindig az általa termelt szeméttel egyenlő, tehát nem veszi figyelembe az ipar, a gazdasági társaságok által létrehozott hulladékmennyiséget. Azért is próbáltam a magam részéről úgy fogalmazni, hogy a törvénynek igenis ki kell térnie azon önkormányzatok támogatási rendszerének céltámogatás vagy más formában történő kialakítására, de nem úgy, hogy egyharmad-egyharmad-egyharmad, különben a későbbiekben a törvény végrehajtása területén nem lesz önkormányzat, amely helyt fog adni és biztosítani ennek a lehetőségnek. Mert ha ilyen támogatási feltételek, ilyen szigorítások maradnak az önkormányzatok számára, akkor nem fogunk önkormányzatot találni, amely fogadókészséget tanúsítana e tekintetben a törvény alapján.

Foglalkozni kell mindenképpen a termékdíj kérdésével. Ha egy kicsit visszagondolunk '96-ra és '97-re, ehhez képest késett a törvény, óriási időcsúszás van, de megfogalmazódott a környezetterhelési díj kérdése. Mit gondoltak akkor a környezetterhelési díj kérdésében? A levegő, a talaj, az élővizeink szennyezését kell olyan formában megakadályozni, olyan bevételeket megteremteni, amelyek alapján Magyarországon az új technológia ki tud alakulni, tehát maga a háttéripar megteremtése is lehetővé válik.

(11.20)

Ma sajnos hiába próbáljuk meg törvény alapján magát a szelektív gyűjtést elindítani, ha megfelelő háttéripar nem tud hozzá kialakulni. Én elsősorban azt mondom, hogy ehhez a magyar háttériparnak kell mindenképpen kialakulnia.

A törvény különválasztja a szilárd és a folyékony hulladék kérdését. A szennyvíziszap kérdése: óriási gondot jelent ma Magyarországon a szennyvíziszap elhelyezése. Hova helyezzük? Ki tudott-e alakulni ma Magyarországon az a technológia, amely alapján a szennyvíziszapból a veszélyes anyagokat ki tudjuk vonni? Nem alakult ki. Innentől fogva magának a szennyvíziszap elhelyezésének a kérdése maradna az önkormányzatok feladata - elnézést, belerokkannak az önkormányzatok, ha ezt így próbálja meg kezelni.

Mindenképpen a tárcán belül, kormányzati szinten is egy alapot kell képezni - és itt jön be a környezetterhelési díj kérdése -, hogy az önkormányzatoknál is maradjon meg egy visszamaradó rész, amelyből a későbbiek folyamán, majd akkor, amikor adott esetben maga a depónia vagy a gyűjtőállomás már betelik, vagy olyan hulladékok keletkeznek, amelyeket már abszolút nem lehet felhasználni - égetés után keletkező hulladékok tárolása, azok rekultivációja -, akkor abból az alapból annak az önkormányzatnak igenis kell juttatni, annak mértékében, ahogy azt a feladatot adott esetben a régióban vagy a szubrégióban felvállalta.

A rekultiváció kérdése: a törvény úgy fogalmaz, hogy három évig kell elhelyezni. És utána mi lesz vele? Számos olyan depónia van ma Magyarországon, akár a vörösiszap, akár a szürkeiszap kérdését veszem figyelembe, amelynek ideiglenes tárolási lehetősége van. Rekultiválunk. Mint ahogy Pap János képviselőtársam is elmondta, ráteszünk két vagy öt centi földréteget, és majd valami lesz belőle - de utána sajnos a saját élővizeinket tesszük teljes egészében tönkre.

Hiányoznak a kormányrendeletek - határidők, ütemezés. Én is azt vártam magától a törvénytől, hogy valahol megjelenik egyfajta kormányrendeleti háttér, amelyben egyfajta ütemezés is van, hogy mikor, mit, ezt a célt milyen mértékben, milyen nagyságrendben és milyen határidővel kívánjuk elérni. Ezek hiányoznak. Ennek tudatában - mint ahogy Illés Zoltán a vezérszónoklatában elmondta - nagyon nehéz így befogadni magát a törvényt, mert kerettörvény. Tehát nincsenek benne nagyon pontos meghatározások, hogy mit, mikor, mire kívánunk elérni. A háttéranyag egyébként, a hatásvizsgálat nagyon jó volt, és köszönet ezért talán a tárca dolgozóinak, hogy ezt a rendelkezésünkre bocsátották, mert ebből már alapvetően egyfajta információt megkaphatott minden képviselő, aki kívánt és utána kívánt nézni ennek a dolognak.

A megyék egyeztetési kötelezettsége vagy a megyék feladata - megvan a területfejlesztési törvény. A területfejlesztési törvényből adódóan a régióknak, a területfejlesztési tanácsoknak is környezetvédelmi, környezet-egészségügyi szempontból vannak, vagyis lesznek feladatai. Tehát valahol a törvénynek a területfejlesztési törvényhez is valamilyen úton-módon közelítenie kellett volna, és feladatokat kellett volna meghatározni ezen a területen.

Szeretném kérni mindenképpen, és ez a Magyar Demokrata Fórum álláspontja is, hogy nem szeretném, ha hasonlóképpen történne, mint a kamarai törvény esetében, amikor rengeteg módosítás beérkezett, és a végén tulajdonképpen úgy lett elfogadva, ahogy el lett fogadva. Ehhez a hulladékgazdálkodási törvényhez biztosan több száz módosító indítvány fog beérkezni, ezeket szigorúan a végrehajthatóság figyelembevételével kell végigtárgyalni és adott esetben befogadni, mert attól válik ez a törvény igazán végrehajthatóvá, ha valóban szakszerű. Itt most teljesen mindegy, hogy kormányzópárti vagy ellenzéki oldalról érkeznek a módosító indítványok, de a szakszerűség elvét kell figyelembe venni, és annak alapján kell befogadni a módosító indítványokat.

Az MDF-frakció is számos módosító indítványt kíván benyújtani, és bízom benne, hogy az egyeztetéseken, a bizottsági üléseken ezek a módosító indítványok pozitív véleményt fognak kapni, és azáltal valóban nem a törvény felhígítása fog bekövetkezni, hanem igenis a törvény szigorúsága fog megjelenni, a kötelezősége fog megjelenni és annak a végrehajthatósága is érvényt fog kapni magában a törvényalkotásban.

Szükség van rá, ennek minél gyorsabban meg kell születnie, de ha módosító indítványokkal nem érjük el a célunkat, akkor az MDF-frakciónak is hasonló a véleménye, mint ahogy Illés Zoltán vezérszónok is elmondta a maga részéről, hogy a Fidesz-Magyar Polgári Párt véleménye is azonos ezzel.

Köszönöm, hogy meghallgattak. (Szórványos taps.)