Felszólalás adatai

DR. PAP JÁNOS, a környezetvédelmi bizottság előadója: Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Miniszter Úr! Képviselőtársaim! Az előttünk lévő törvényjavaslatot a környezetvédelmi bizottság megtárgyalta és az alábbi észrevételeket tette.

Nagyon aktuális és nagy jelentőségű területet érint ez a javaslat. Ugyanakkor meg kell állapítani, hogy ez csak kerettörvény, és ha hibáival fogadjuk el, akkor nem érjük el vele azt a célt, amelyet a miniszter úr is megfogalmazott.

Elhangzott az a vélemény is, hogy szellős a javaslat, mások szerint pedig egy keverék, és nem is a legszerencsésebb keverék. Az EU-fordítás sok helyen nem kapcsolódik a magyar sajátosságokhoz, ezért a mai rossz helyzetet konzerválná. Nincs hatása a törvényjavaslatnak a problémára, és éppen ezért fogja a parlament nagy többséggel elfogadni, mert nem sérti a gazdasági élet szereplőit.

Egyhangúlag fogalmazódott meg az a vélemény, hogy a tárca fogadja be a módosító javaslatainkat, mert anélkül a bizottságnak nem áll módjában támogatni a javaslatot. A felmerült problémákat kicsit részletesebben, mintegy húsz pontban szeretném felsorolni.

Túl sok helyen hivatkozik a törvény más jogszabályra, kormány- vagy miniszteri rendeletre. Ez pedig a kiskapuk tömegeit nyithatja meg, és nem valósul meg az a cél, amelyről a miniszter úr beszélt.

Több helyen tapasztalható téves és rossz felfogás. Például a mezőgazdasági hulladék esetében, ami az esetek zömében nem az. Hiányzik a szelektív gyűjtés fogalma a fogalmak köréből - nehéz lesz akkor ezt a tevékenységet támogatni. Olyan elemek legyenek benne mások szerint, amelyek nem vitathatók legalább elvi szinten.

A rossz felfogást, azt gondolom, hűen tükrözi a 3. és a 4. melléklet. Környezetvédelmi szempontból ugyanis teljesen elfogadhatatlan és ellentmondásban van a preambulummal is a következő néhány megfogalmazás. A talaj felszínére történő elhelyezés: sajnálatos módon ez van ma is. Talajban történő kezelés: ilyen nincs. Folyékony hulladék szivattyúzása kutakba, természetes idomokba: ez lenne az ivóvízbázisok védelme? Felszíni töltés árkokba, mélyedésekbe: ezt sajnos ismerjük ma is, ettől mentek tönkre az ivóvízbázisaink. Bevezetés tengerekbe, óceánokba: ezért jönnek ki a bálnák. Fűtőanyagként történő felhasználás: azt gondolom, ennek kellene lennie az utolsónak, és nem az elsőnek; most már lehet érteni, hogy miért nem szerepel benne a légszennyezés elleni szabályozás.

Tisztázni kellene a fenntarthatóságot és azt végigvinni az egész törvényen. Pontosítani kell a hulladékgazdálkodás alapelveit, éspedig a szigorítás és nem a megengedés irányába. Ezen belül elsődlegesnek kell lenni a hasznosításnak, ami viszont nem lehet gazdaságossági kérdés. És ugyanígy a szelektív gyűjtés szintén nem gazdasági és még csak nem is technikai kérdés, egyszerűen megvalósítandó. A hulladékbehozatal, illetve a -kivitel semmilyen elvvel, sem a közelség, sem "a szennyező fizet" elvvel nem fér össze. A hulladéklerakó sajnálatos módon, tudomásul kell venni, nem ártalmatlanító. A hulladék mennyiségénél a tömeget és a térfogatot együtt kellene kezelni, mert ma bizony a könnyű, de nagy térfogatú hulladék okozza a legnagyobb veszélyt.

A szennyvíz kikerül a törvényből, a szennyvíziszap nem, ez a kettő pedig összefügg, és úgy lenne szerencsés, ha mindkettő benn lenne. A szemetet kezelő cégek felelőssége, biztosítékvállalása - a megszűnésük esetén ezekre mind nincs garancia.

Az ingatlan tulajdonosáé a hulladék. Ez nem egy elvszerű és nem egy jó megoldás. Elfogadhatatlan a környezetvédelmi hatóság engedélyéhez kötni a veszélyes hulladékok keverését. Ez történik ma is, és látjuk, hogy milyen problémák vannak belőle. Nem rekultiváció a szeméthegyek vékony földréteggel való betakarása. A hulladék nagyobb része hasznosítható, mint ahogy azt a javaslat megcélozta.

Nem értettük, hogy a kéményseprők miért kerültek be a törvénybe.

A kisajátítás hulladékgazdálkodásra szintén nem tűnik egy elvszerű megoldásnak.

Elhangzott az a vélemény is, hogy nem kellene preambulumban rögzíteni - és minden ilyen törvénynél, ahol az EU-ra hivatkoznak -, hogy EU-kötelezettség miatt teszünk ennek eleget, hanem egyszerűen azért, mert szükségszerűség.

Elhangzott az is, hogy a régió konkrétabb megfogalmazására lenne szükség, tisztázni kellene, hogy környezetvédelmi szempontból a hulladékgazdálkodásnál mit értünk a régión.

Ha kötelező a közszolgáltatás a lakosságra, akkor bizony a gazdálkodókra is legyen kötelező.

Ezen kívül egy általános megjegyzés - és azt gondolom, ez több felszólaló részéről is el fog hangzani -: ha így fogadjuk el, akkor a tárca gyenge érdekérvényesítése miatt a törvény nem szolgálja a környezet védelmét.

Tisztelt Képviselőtársaim! A szakmai bizottság véleményéből is látható, hogy módosító javaslatok sokaságát kell elfogadnunk, hogy az emberi életminőség javítását szolgáló jó hulladékgazdálkodási törvényt fogadjunk el. A bizottság a törvényjavaslatot 10 igen és 7 tartózkodás mellett ennek ellenére általános vitára alkalmasnak találta. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)