Felszólalás adatai

DR. LAMPERTH MÓNIKA (MSZP): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportja az önkormányzati választásokról szóló beszámolókat meg fogja szavazni. Meg fogjuk szavazni, nem azért, amit Turi-Kovács Béla képviselőtársam mondott, hogy minden idők legjobb beszámolóját látja - jó és korrekt beszámolók ezek egyébként, nem ezzel van a baj; amivel problémánk van, azt majd el fogom mondani -, hanem egyszerűen arról van szó, hogy a demokratikus működés alapelvei közé tartozik a mi felfogásunkban, hogy elfogadjuk a választás eredményét, hogy tudomásul vesszük, hogy egy demokratikus választáson, ahogyan a szavazópolgárok a hatályos választási törvény szerint döntöttek, azt elfogadjuk és tudomásul vesszük. Ha az ebben a meggyőződésben való megrengetését a választóknak valaki megkockáztatja, az iszonyúan sokat árt egy ország demokratikus berendezkedésének.

Ez egyébként töretlen gyakorlat volt Magyarországon az elmúlt húsz év demokráciájában. Ez alól kivételt jelentett 2002, amikor is a Fidesz politikai kommunikációja erősen hajazott arra, hogy követelték az újraszámlálást, így próbáltak meg kimenekülni abból a politikai csapdából, amibe elsősorban Orbán Viktor, a Fidesz akkori elnöke beszorult, tehát hogy valamilyen módon mégiscsak meg kell tudni azt magyarázni, hogy hogyan lehet az, hogy nem ő nyerte meg a választást. Tehát ez az egyetlen kivétel volt, és tették ezt annak ellenére, hogy annak a választásnak a megszervezéséért még az Orbán-kormány belügyminisztere volt a felelős, ő terjesztette ide az Országgyűlésbe, és utána meg is szavazták. Majd utána jött ez a politikai kampány, amit mi iszonyatosan károsnak tartunk, mert a demokráciában kellenek stabil pontok, kell a demokratikus berendezkedésben jó néhány olyan erős és stabil cövek, amire lehet építkezni, amire egy demokratikus berendezkedés, egy demokratikus működés támaszkodhat. Az MSZP ilyennek tartja a választási rendszert, tehát ezért tartjuk fontosnak azt, hogy ez a beszámolót - merthogy törvényesen lebonyolítottnak tartjuk az önkormányzati választást - meg fogjuk szavazni.

Ugyanakkor van néhány olyan dolog, amire szeretném fölhívni a figyelmet, és amire részben az írásos beszámolók, részben pedig államtitkár asszony szóbeli kiegészítése, illetve a Választási Bizottság elnökének szóbeli kiegészítése is utalt. Ilyen az, hogy választási törvények módosítására utalnak a beszámolók, és utalnak arra, hogy ez csökkentette a megválasztható képviselők számát. Mi fontosnak tartottuk volna azt, hogy belekerüljön az írásos beszámolóba is és a szóbeli kiegészítésbe is, hogy aránytalanul csökkent a létszám, mert ez egy fontos jellemzője az elmúlt választásnak. Igazán sajnálom, hogy egy jelzővel fontosnak tartotta ezt minősíteni államtitkár asszony, amikor azt mondta, hogy igazságosabb lett a választási rendszer. Ez egyszerűen nem felel meg a valóságnak. Miközben persze tudom, hogy az objektív igazságot megállapítani nem egyszerű dolog, de azért nem járunk messze a valóságtól, amikor azt mondjuk, és a Magyar Szocialista Pártnak ez az álláspontja, hogy a választási rendszer igazságosságának szerintünk legfontosabb fokmérője az, hogy arányos; hogy arányos a választási rendszer, hogy a lehető legjobban fejezze ki a választók akaratát.

A korábban hatályos önkormányzati választási rendszer sem volt teljesen arányos, de ennek a törvénymódosítás csak ártott, tehát még aránytalanabbá tette a rendszert. Mert az, hogy a létszámcsökkentésnél nagyobb arányban csökkent a listán megszerezhető mandátumok száma, mint amilyen arányban az egyéni választókerületben megszerezhető mandátumok száma, ez nyilvánvaló politikai feltételezésre épült. Arra a politikai feltételezésre épült, hogy a tavaszi országgyűlési választásokon nagy többséget szerző kormánypárti képviselők, illetve a kormánypártok erre a hullámra felülve tudnak olyan választási eredményt elérni majd az önkormányzatokban is, ami már az egyéni választókerületek számánál is őket segíteni és támogatni fogja.

Ez a feltételezése a Fidesznek helyesnek bizonyult, és ebből adódott az, hogy a még aránytalanabbá váló rendszer még aránytalanabb végeredményt hozott, amit aztán egy kicsit - hogy mondjam - cinikusan is próbáltak meg néhány önkormányzatnál lekövetni. Mondok egy példát: az egyik megyei jogú városban például, ahol a frakciók létszámát korábban is már korlátozták a szervezeti és működési szabályzatban, semmilyen módon a fideszes többség nem alakította az új helyzethez, és ugyanúgy meghagyták a frakciók létszámának magasabb kötelezettségét, mintha a korábbi törvény alapján hozták volna meg ezt a szabályt, és így ellehetetlenítették, hogy a Fideszen kívül más is alakítson frakciót. Így aztán egy frakcióval működik az önkormányzat. Biztos emlékeztek arra, amikor még korábban azt mondta Orbán Viktor első kormányzása ideje alatt, hogy ellenzék nélkül is működik a parlament. Mi meg azt gondoljuk, hogy sem a demokratikus parlament, sem a demokratikus önkormányzat nem jó, ha ellenzéki frakciók nélkül működik, nem tesz jót a demokráciának.

Én is szeretnék utalni arra csak röviden, amit már megemlített Varga képviselőtársam: Tasó képviselő úr a tisztségviselők számának a csökkentéséről beszélt. Nem erről van szó. Azzal, hogy egy olyan szabályt fogadott el az Országgyűlés, hogy az önkormányzati testületnek nem tagja, külső személy is lehet alpolgármester, nagyon sok helyen nőtt a tisztségviselők száma, ami azt mutatja, hogy a Fidesz a jó embereit szeretné jól fizetett státusokhoz juttatni. Ez meg is történt. (Tasó László felé:) Hiába csóválja a képviselő úr a fejét, nagyon sok ilyen példát tudok mondani.

(12.20)

Ez volt a céljuk, el is érték vele. De akkor legalább ne hozzák szóba, inkább hallgassanak bölcsen, az már tisztességesebb!

Ugyancsak szeretnék utalni a következőkben egy olyan szabályváltozásra, amit az írásos beszámolók is érintenek, ez a lex Borkai törvénymódosítás. Ellenzéki képviselőtársaim az előbb már szóba hozták, hogy a volt rendőrök és katonák, katonatisztek választójogának korlátozása, csorbítása indokolhatatlan és magyarázhatatlan szabálya ennek a törvénymódosításnak. Először öt évre visszamenőleg gondolták a passzív választójogtól megfosztani ezeket az érintett volt katonákat és rendőröket, majd amikor kiderült, hogy ebbe a csapdába belelépett Borkai Zsolt, a Fidesz győri polgármestere, akkor gyorsan lecsökkentették három évre. Mi azt gondoljuk, hogy ez a személyre szabott jogalkotás nem elegáns, nem illő, bár az elmúlt hónapokban sok példát kaptunk erről. Tehát amikor is azt a nehézséget említi az elnök úr az írásos jelentésben - a szóbeliben ezt az elnök úr nem érintette -, hogy amikor bejelenti valaki, hogy honvédségnél, rendőrségnél vagy titkosszolgálatnál dolgozott X. vagy Y. jelölt, akkor ezt borzasztó nehéz kontrollálni, hiszen nem áll rendelkezésére olyan közhiteles nyilvántartás a választási szerveknek, amely alapján nagyon rövid idő alatt, két nap alatt ezt meg tudják ítélni vagy utána tudnak járni. És itt az elnök úr azt javasolja, hogy a passzív választójog korlátainak anyagi jogi kodifikációja után az eljárásjogi szabályozás is történjen meg. Ezzel szemben az MSZP-nek az a véleménye, hogy meg kellene változtatni az anyagi jogi szabályokat, és ezt a passzív választási korlátozást egyszerűen ki kellene emelni a joganyagból és meg kellene szüntetni. Ez a véleményünk.

Az Országos Választási Bizottság álláspontja szerint az ajánlószelvények visszatérő problémáira érdemes lenne megoldást találni. Szeretném azt bejelenteni, hogy a Magyar Szocialista Párt nyitott minden ilyen választási törvénymódosításra. Mi is azt gondoljuk, hogy nem ez a lehető legjobb ajánlási mód, bár hozzáteszem, nem is annyira rossz, mint amennyire a közhiedelemben ezt megpróbálják ostorozni. Ez is egy lehetséges ajánlási forma, de mi nyitottak vagyunk arra, hogy ha úgy látja a kormányoldal, hogy valami más megoldásban gondolkodik, természetesen konstruktívan részt tudunk venni egy ilyen új szabály megalkotásában.

Mint ahogyan arra is készek vagyunk, hogy a választás napja előtti beköltözések, az új lakcímek létesítésének kiskapuját is valamilyen módon próbáljuk meg becsukni, hiszen nem tesz jót az a választásokba vetett állampolgári bizalomnak (Tasó László elhagyja az üléstermet.), ha olyan példák híresülnek el, amelyek azt mutatják, hogy nem ott élő, nem ott lakó, a közösség terheiből magukra nem vállaló emberek eldönthetik esetleg a választást. Ez kisebb településeken talán gyakoribb, meg jobban látható ez a visszaélés, de azért lehet ezzel találkozni másutt is.

Ugyancsak nyitottak vagyunk arra a megoldásra, amit elnök úr javasolt, hogy a 10 ezernél több lakosú településeknél a kompenzációs listaeredmény megállapítása, illetve esetleg az egyéni választókerületekben elrendelt új választás a jogorvoslati eljárás folyamán problémákat okoz, hiszen az egyéni választókerületi választási rendszerben ez a fajta kompenzációs eredménymegállapítás problémákkal járhat. Azt javasolja elnök úr az írásos jelentésben, hogy a választókerületi és a kompenzációs eredmény megállapításának időbeli szétválasztása hozhat esetleg egy értelmes és jó szabályt. Mi erre is nyitottak vagyunk, azt gondoljuk, hogy minden olyan eljárási szabályt, ami a végrehajtás során kiderült, hogy nem jó vagy valamilyen módon korrekciót érdemel, azt akkor majd tisztességgel meg kell vitatni. Van egy választási törvényt előkészítő bizottság, ahol ezt is majd érdemes napirendre tűzni.

Én a minap szorgalmaztam Salamon elnök úrnál, hogy a bizottság ezeket a tapasztalatokat összegezze, és majd tárgyaljuk meg, amikor az új törvényt megalkotjuk. De elnök úr tájékoztatott arról, hogy amíg az alkotmányozási folyamat tart, addig nem áll szándékában ezt a bizottságot összehívni. Természetesen ez is egy lehetséges megoldás. Én ennek a bizottságnak ellenzéki alelnökeként azonban fontosnak tartom, hogy a választási szabályok megalkotásánál - bár ez az országgyűlési választásokra igaz, már ez a bizottság erre jött létre - érdemes azzal is foglalkozni, hogy az önkormányzati választáson a megszerzett tapasztalatok milyen módon hasznosuljanak.

Tisztelt Országgyűlés! Végezetül pedig a Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportja nevében szeretnék én is köszönetet mondani azoknak a köztisztviselőknek, kormánytisztviselőknek, akik becsülettel részt vettek ebben a munkában. Sőt, nemcsak a köztisztviselőknek, hanem valamennyi választási szervben dolgozó szakembernek, megválasztottaknak, delegáltaknak egyaránt. A demokratikus intézményrendszer működtetésében való részvétel mindig is fontos munka és fontos feladat, és engem személyesen szomorúsággal tölt el az, hogy az elmúlt időben egyre kevesebben vállalják azt, hogy ebben jó szívvel részt vegyenek. Most nem a köztisztviselőkről beszélek, hanem a választott testületek tagjairól. Én azt gondolom, hogy egy ország, egy társadalmi berendezkedés demokratikus elkötelezettségének az egy nagyon fontos, valóságos és szimbolikus állomása is, ezért fontos lenne, hogy ebben minél többen vegyenek részt.

Ugyancsak a köztisztviselőket illetően: én azt is fontosnak tartanám, hogy a köztisztviselőket ne valamifajta életpályamodellel kecsegtesse most a kormány, hanem viselkedjen úgy velük, mintha komolyan hinne abban, hogy ők a szakmájuk iránt elkötelezett szakemberek. Az elmúlt időszak fideszes döntései a köztisztviselőkkel kapcsolatban egy olyan fenyegetettségi érzésbe sodorták bele ezeket az embereket, amitől nemcsak hogy nem érzik jól magukat a munkahelyen, hanem a mindennapjaikban is veszélyeztetve érzik magukat. Ez nem tesz jót sem a választásokon végzett munkának, sem egyébként a mindennapi munkavégzés során a köztisztviselőknek. Ezt szerettem volna mindenképpen elmondani, mert az, hogy az államtitkár asszony, elnök úr megköszöni nekik a munkát, csak akkor lesz hiteles, ha párosul egy olyan magatartással, amitől nem érzik úgy a köztisztviselők, hogy ők mindennapi működésükben totális kiszolgáltatottságban dolgoznak.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiból.)