Felszólalás adatai

KORÓZS LAJOS ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlőségi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Képviselőtársaim! Mit tett az elmúlt három évben a kormány? Hát nézzük! A május 11-i állapot szerint 2002-höz képest az első évben 2 ezer milliárddal, a második évben 2900 milliárddal, a harmadik évben pedig 3400 milliárddal, tehát a három év alatt több mint 8 ezer milliárd forinttal költött többet az állam a közszolgáltatásokra, jóléti és gazdasági feladataira. A 2002-es, 2003-as gyors jövedelemnövekedés ha nem is a vágyainknak megfelelő mértékben, de sokat törlesztett az előző évtized adósságából. A gazdaság versenyképességének megőrzése ugyanakkor megköveteli, hogy a jövedelmek további felzárkózásának üteme összhangban legyen a gazdaság teljesítményének növekedésével.

A szegénység mélyülésének megakadályozása érdekében a legszegényebb rétegeket érintő szociális ellátórendszer egyes elemeinek módosításával, a szolidaritás elveinek érvényre juttatásával, a legnehezebb körülmények között élők fokozott támogatásával a szociális törvényben a következő intézkedések kerültek meghatározásra a 2004-es módosulást követően.

Az elmúlt években az állami támogatások legdinamikusabban növekvő eleme a lakástámogatásra fordított kiadások voltak. 2003-ban 87 milliárd, 2004-ben 144 milliárd forinttal több volt az állami kiadások összege, mint a 2002. évi költségvetés előirányzata. A két év alatt így több mint 200 milliárd forinttal több támogatást kaptak a lakásépítkezők. Intézkedések sora szolgál arra, hogy a közpénzekből végre azok kapjanak segítséget - a gyermeket nevelő családok, a fiatal párok -, akik enélkül nem is gondolhatnának az otthonteremtésre.

A kamattámogatások igazságosabbá tétele mellett ezt szolgálta a szociálpolitikai támogatás kétszeresére növelése és megelőlegezése. Valóságos választási lehetőséggé kell tenni annak az eldöntését is, hogy egy család saját otthonában vagy bérlakásban kezdi meg önálló életét. A lakásvásárlás megkönnyítése és az elérhető árú bérlakáspiac kialakulása a foglalkoztatás növeléséhez szükséges mobilitásnak is elengedhetetlen feltétele. A lakhatás biztonságának megőrzése érdekében 2004-ben vezettük be a normatív lakásfenntartási támogatást, amely a legalacsonyabb jövedelmű rétegeknél - központi szabályozás mellett és finanszírozással - garantálja a lakásfenntartási kiadásokhoz való állami hozzájárulást. A lakhatással összefüggő költségek növekedésével, elsősorban a lakossági gázárak emelésének ellensúlyozásával összefüggésben 2005. január 1-jével a lakásfenntartási támogatás jogosultsági feltételei kedvezőbbé váltak.

2005. január 1-jétől a központi költségvetés terhére a konszolidációs program keretében a magyar állam megvásárolja az OTP Bank Rt. azon régi feltételű lakáshitel-szerződésből eredő követeléseit, amelyek törlesztésére az érintett családok szociális helyzetük miatt nem képesek. A lakáscélú hitelhátralék esetében a törvény által meghatározott 18 hónap futamidőt és a legfeljebb 200 ezer forintos támogatási összeget a szociális törvény 2005. április 1-jével 60 hónapos futamidőre és 400 ezer forintra növelte.

A fiatalok lakáskölcsönéhez állami kezességvállalást kapcsoltunk. Bizonyára emlékeznek rá, hogy a kormány megemelte a szociálpolitikai kedvezményt 2005. február 1-jével, így egy gyermek után 900 ezer forint, két gyermek után 2,4 millió forint, három gyermek után pedig 3,8 millió forint jár. Bevezettük a használt lakások vásárlására igénybe vehető úgynevezett félszocpol-támogatást, amelynek összegét nyilván mindenki pontosan tudja. Bevezettük a lakbértámogatás intézményét, amely lehetőséget teremt a legszegényebbek részére a lakbérük 30 százalékos támogatására. Az üresen álló lakások szociális célra történő hasznosításában a kormány olyan intézkedést hozott, hogy aki a települési önkormányzat számára felajánlja az üresen álló lakását, legalább ötéves időtartamban, nem kell utána adót fizetnie.

A rendszeres és rendkívüli gyermekvédelmi támogatások nagymértékben növekedtek. Jelenleg Magyarországon 680 ezer gyermek tartozik az érintettek körébe. Itt az úgynevezett rgyt összege 5434 forint, az emelt összegű rgyt pedig több mint 10 ezer forint. Erre a célra - hangsúlyozni szeretném, hogy 680 ezer gyermeket érint - ebben az évben közel 37 ezer millió forintot fordít a kormány.

(9.30)

A gyermekek természetbeni ellátását nem szeretném többször hangsúlyozni, hiszen itt a tankönyvellátásról, a tanszerellátásról, a beiskolázási támogatásról van szó, ezt közel 386 ezer gyermek kapja meg. Ha csinálhatunk egy summázatot, azt mondhatjuk, hogy az elmúlt három évben a szociális támogatások célcsoportja a kormány részéről a gyermek volt.

Sajnos vannak olyan ügyek, témák, amelyek szintén a gyermekeinket érintik, de mivel a tárcánkhoz tartozó ügyről van szó, itt is említést kell tennem róla: ilyen a kábítószer-probléma. 2003-as hatállyal módosítottuk a kábítószerrel történő visszaélés bűncselekményi törvényi tényállását, bevezettük az elterelés intézményét. 2003-ban 2295 fő lépett be az eltereléshez kapcsolódó valamely szolgáltatásba, a megelőző-felvilágosító szolgáltatásba belépettek száma pedig meghaladta az ezer főt. Kiépült a megelőző-felvilágosító szolgálatok országos rendszere: a megelőző-felvilágosító szolgáltatás szolgáltatói körét országosan 34 szervezet biztosítja.

Az esélyegyenlőség tárgykörében 2004-ben elkezdődött az országos esélyegyenlőségi hálózat kiépítése, amelynek keretében 12 iroda alakult meg. A hálózat tagjainak feladata az esélyteremtő programok támogatása, a hátrányos helyzetű csoportok társadalmi befogadását elősegítő integrációs szakpolitikák közvetítése. 2004-ben indult és kiépült a települési szintű közösségi kezdeményezéseket, közösségfejlesztő szakembereket segítő hálózat. Az elmúlt időszakban közel kétszáz helyi szintű cselekvési program és fejlesztési folyamat indult el, elsősorban a kistelepüléseken és a lakótelepeken, önkéntes közösségfejlesztők részvételével.

Szólnunk kell a nyugdíjasokról és a nyugdíjak alakulásáról. Az elmúlt években mintegy hárommillió nyugdíjas is kárpótlást kapott a megelőző évtizedek áldozatvállalásaiért. A törvény szerinti nyugdíjemelés most már a nyugdíjasok fogyasztása alapján számolt áremelkedésekhez igazodik, és megkezdődött a 13. havi nyugdíj bevezetése, valamint 50 százalékkal nőtt félmillió ember özvegyi nyugdíja.

A nyugdíjra fordított kiadásaink ugrásszerűen növekedtek: 2003-ban 400 milliárd forinttal, 2004-ben 576 milliárd forinttal, 2005-ben nagy valószínűséggel 746 milliárd forinttal haladják meg a Fidesz-kormány 2002-re tervezett előirányzatának összegét. Tehát ez azt jelenti, kedves barátaim, hogy három év alatt együttesen a nyugdíjasok 1700 milliárd forinttal több jövedelemhez jutottak. A népesség öregedése, az életkor meghosszabbodása mellett a jövőben növekvő számú idős ember számára kell biztosítani az életkörülményeik joggal elvárt növeléséhez szükséges forrásokat.

Szólnom kell a hajléktalanügyről, mégpedig azért, mert magam is azt vallom, hogy nem lehet célja egyetlenegy kormánynak sem egyre több hajléktalanszálló építése, mert a hajléktalanszállók építésével, az ágyak számának növelésével egyre több hajléktalan fog belekerülni. Szerettük volna, és meg is csináljuk, hogy az ellátásainkat a bajba jutott embertársainkhoz vigyük el. Így rendszerbe állítunk 22 krízisautót, segítséget nyújtva a bajba jutott embereknek, éppen azért, hogy ne legyen olyan közöttük, aki legalább egy órán belül orvosi ellátást nem kaphat. Elindítottuk a “fűtött utcaö programot, megépítettük a szociális várót a Nyugati pályaudvaron, és elindítottuk - Magyarországon elsőként, de Európában is - a “befogadó faluö programot Tarnabodon.

Azt gondolom, hogy azok az intézkedések, amelyeket eddig tettünk a szociális szféra területén, mind-mind az emberek érdekében történtek, és az ő megélhetésüket szolgálják.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps az MSZP soraiban.)