Felszólalás adatai

DR. SZANYI TIBOR (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Hát egy pici pontosítás szükséges, mert a felszólalásom címe az, hogy "Rezsiadók".

Kedves Országgyűlés! Orbán Viktor kormányzói ámokfutásának második menete a zárórához közelít. Ő maga a minap ugyan elég satnya mérleget vont itt a héten, amely mérlegnek a lényege, hogy megvédte a senki által nem támadott Magyarországot, megdicsérte az elvándorolt félmillió magyar fiatalt, uszodákat ígért a félmillió éhező magyar gyereknek, illetve hencegett egy kicsit a frissen vásárolt orosz atomrezsójával. Nagyjából ennyi.

Pedig mesélhetett volna arról, hogy miért nyomorította meg a legszegényebbeket, miért vonta meg a rokkantnyugdíjasoktól például még az utazási kedvezményeket is. Aztán mesélhetett volna a kormánypárti zsargonban is csak rezsiadónak összegzett, mintegy negyven tételből álló adóemelésekről, amelyek következménye, hogy Magyarország még soha életben nem fizetett annyi adót, mint 2013-ban. Világrekorder áfa, sárgacsekk-adó, telefonadó, baleseti adó, bevásárlóadó, energiaadó, sóadó és még rengeteg más, ami lényegében népnyúzó sarc és sáp. (Zaj a kormánypárti oldalon.)

A kormány pénzéhsége azonban nem állt meg itt, habár amiről beszélek, az évente bő ezermilliárd forintnyi többletterhet jelentett a magyar embereknek, azaz négy év alatt 4000 milliárd forintot. Ehhez jön még a magyar dolgozóktól elkobzott 3000 milliárd forintnyi nyugdíj-megtakarítás maradéktalan eltapsolása, illetve az ugyanannyit kitevő államadósság-emelkedés, azaz mindösszesen 10 000 milliárd forint.

Hölgyeim és Uraim! Az Orbán-kormány kevélyen jelentheti, hogy négyéves regnálása időszakában a csecsemőktől az öregekig minden magyar embertől 1 millió forintot szakított le, amúgy pluszban. Szóval, a Fidesznek Magyarország tényleg jobban teljesített, konkrétabban: jobban tejelt. Az ország négyéves összteljesítményéhez mérten ez az összeg bizony 10 százalék. Így mulatott a magyar 2010 és 2014 között, azaz akaratán kívül 10 százalék jattot adott Orbán Viktornak és népes családi-baráti körének. Köszönjük, kormányzó úr, hogy fizethettünk, de ebből elég volt.

A kormány azonban eme gyászos mérleg szépítésére odahazudja a bűvös szót, amit elnök úr is mondott: rezsicsökkentés. A 2010-ben és 2011-ben még lendületesen emelt közüzemi díjak háromlépcsős visszakorrigálása azonban nem fedi el azt a tényt, hogy a rendeleti ármeghatározással a kormány tulajdonképpen semmi mást nem csinált, mint kegyesen megengedte, hogy a magyar lakosság is megkaphassa a mintegy harmadával megcsappant európai energiaárak örömét. Bizony az orbáni áfium abban ölt testet, hogy ami nekünk jár, azt részben meg is kaptuk. Persze csak részben, mert Orbán Viktor és baráti társasága a tetemesen lecsökkent európai gázárakon is talált még nem kevés lefölöznivalót. Nevezetesen, évente és háztartásonként mintegy 15 ezer forintot, amely pénzt a magyar lakosság immár a mesés karibi szigeteken tudhatja Orbán Viktor egyik legbensőbb barátja, a főkajmán, bizonyos Garancsi István gondozásában. Hogy ki a fővirgin, az majd még ki fog derülni. Bőséges kárpótlás bizony ez nekik a szégyenteljes 8:1-ért.

Magyarország fosztogatása azonban a végéhez közeledik. Április 6-án bizony jön az ítéletidő, aztán a visszaszerzés. Ami a népé, az a népé. Addig is a mostani felszólalásom után várhatóan jön majd egy kis kormányzati elmúltnyolcévezés, egy kis simongáborozás s a többi. Lelkük rajta! Azonban előre szólok, Simon Gábor ügyét a hatóságok hónapokon át raktáron tartották, vártak arra a pillanatra, amikor az ügy talán a legjobban tud fájni a szocialistáknak. Ez azt jelenti, hogy önök a hatóságokat alantas módon nem az élet és benne a közélet tisztán tartására, hanem pártpolitikai célokra használják. (Zaj a kormánypártok és a Jobbik soraiban.) Mindez evidens módon azt is jelenti, hogy kizárólag a politikai ellenfeleikkel szemben, ami legalább akkora bűn, mint amit önök a politikai riválisaik nyakába akarnak varrni.

Minthogy önöknek semmi nem drága, gondolom, józsaistvánozni is fognak. Nem veszik észre, hogy a maguk debreceni mister 20 százaléka pont 20 százalékkal tolta meg a lejtőn a forintot, amelybe a magyar családok százezrei gajdultak bele. Önöktől még a működő paksi erőmű is akár a Dunába omolhat, csak hadd pocskondiázhassanak kedvükre. Mindenesetre jellemző önökre, hogy önök minden állami pénzben csak a pártpénzeket látják.

Végezetül van itt még egy dolog. Önök egy gusztustalan szoborcsoporttal kívánnak emléket állítani Magyarország náci megszállásának (Zaj a kormánypárti oldalon.), profán módon a budapesti Szabadság tér... (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.)

ELNÖK: Képviselő úr, lejárt az időkerete. (Moraj a kormánypártok és a Jobbik soraiban.) Képviselő úr, régen túl vagyunk az időkeretén. Megköszönöm. (Dr. Szanyi Tibor: Kettős mérce! - Taps az MSZP soraiban.)

Tisztelt Országgyűlés! Válaszadásra megadom a szót a kormány részéről Cséfalvay Zoltán államtitkár úrnak. Öné a szó, államtitkár úr. Egyben kérem, szíveskedjenek halkan végighallgatni a felszólalókat. Öné a szó.

DR. CSÉFALVAY ZOLTÁN nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Ön az adók számát és az adóterhelést említette. Remélem, azért nem olyan sok az adók száma és az adóterhelés, hogy különböző ismeretlen eredetű vagyonokat bécsi bankszámlán kelljen parkoltatni. Tehát ha figyelmesen nézi az adók számát, azért egy félreértést szeretnék eloszlatni: 2010-ben a kormányváltáskor az adók száma 58 volt, 2010-ben, amikor már átvettük a kormányzást, 52-re csökkentettük, majd 2012-ben 56-ra növekedett, és ma 58 adó van. Ugyanannyi adónem van, mint amennyi volt 2010-ben. Szeretnénk, hogy kevesebb legyen, de azt, hogy mennyi rengeteg sok adó van, szerintem jobb lenne, ha elfelejtenék.

Kettő: ami az adóterhelést illeti, hadd idézzem 2008-at. 40,1 százalék volt GDP-arányosan az adóterhelés, onnantól kezdve próbáljuk ezt leépíteni. 2013-ban 39,2 százaléka a GDP-nek az adóterhelés. Az ez évi költségvetési törvényben 39 százalék van. Nem tudom, miről beszél. Megpróbál bizonyos érveket belesulykolni. Az, hogy bizonyos adók megszűntek és új adók léptek be, attól még az adók száma változatlan. Nyilvánvalóan azt szeretnénk, hogy kevesebb legyen, s azt is szeretnénk, hogy az adóterhelés ennél jobban csökkenjen, de azért az adóterhelés is csökken.

(9.40)

Nos, tisztelt képviselő úr, ami itt az adók, adóterhelés és az önök által felvázolt jövőt illeti, hadd utaljak azért arra, hogy önök egyszer már egy választás után készítettek költségvetést 2007-re. Ugye, most is itt az előbb említette, hogy komolyan választásra készülnek. Egy megnyert választás után azért mondanám, mi mindent tettek 2007-ben: emelték a személyi jövedelemadót, áfaemelés, egészségbiztosítás és munkavállalási járulék, vállalkozások különadója, evakulcs és még további lépések. Ezek összesen 700 milliárdnyi lakossági és vállalkozási megszorítást hoztak, és utána természetesen, ahogy ezt szokták, menetrendszerűen emelték a lakossági energiaárakat. Tették mindezt úgy, egyébként egy megnyert választás után, 2007-ben, egy 700 milliárdot meghaladó lakossági megszorítással, hogy a költségvetést nem tudták rendben tartani, hogy közben az államháztartás hiánya messze 3 százalék fölött volt, és közben az adósság növekedett. Ez volt az önök múltja, ha úgy tetszik.

De érdemes megnézni, hogy miben gondolkodnak, hogyha netán kormányra kerülnek, akkor milyen változásokat tennének. Én idéznék most ebben az esetben attól a partnertől, akivel együttműködnek, Bajnai Gordon Együtt-PM pártjának "A te jövőd" című programjából csak négy pontot. Én úgy tudom, hogy a szocialisták ezt a négy pontot szeretnék. Azt mondja, hogy "átalakítjuk a gyermekvállalás adózáson belüli elismerését". Azt tudom javasolni, hogy köszönjük, ne tegyék - ezt az önök partnere, Bajnai Gordon írja remekművű, hosszú könyvében. Javaslom, hogy egymillió embert, egymillió adófizetőt ne büntessenek, és ne vegyék el tőlük azt a 230 milliárdot. Azt mondja, hogy "európai szintre csökkentjük" - és ebben a szocialisták igenis azt mondják - "az energia-, az infokommunikáció- és a bankszektor által fizetett különadó mértékét". Erről többször nyilatkoztak már. Köszönjük, ezt se tegyék, hogyha lehet! Ne eresszenek rá a lakosságra egy 500 milliárdos megszorítást! Vagy akkor hogyan kezelik? Megint eladósodnak, megint magasabb költségvetési hiánnyal.

"Felülvizsgáljuk az elmúlt években alkalmazott járulékcsökkentési programot", írja Bajnai Gordon, az önök partnere. Ne veszélyeztessenek 720 ezer munkahelyet, ha szabad erre kérnem, és ne veszélyeztessék azt a 80 milliárd forintot sem, ami a vállalkozásoknál ott marad, és lehetővé teszi azt, hogy 220 ezer munkahely megmaradjon Magyarországon. Aztán mondanak ilyet is, hogy "a közfoglalkoztatást a mai formájában megszüntetjük, kevesebb embert érintő, új közfoglalkoztatási programot vezetünk be", sőt még ilyet is, hogy "bevezetjük a pénzbeni együttműködési támogatást". Megint azt szeretnék, egyébként, hogy munka helyett segély legyen. Bevezetjük a pénzbeni együttműködési támogatást - ez nagyon jó egyébként, még a magyar nyelvnek se teljesen felel meg, de ez nagyon jól jelzi azt, hogy hova vezetne, hogyha újra önök kerülnének kormányra.

Én úgy gondolom, hogy végre meg kéne szakítani Magyarországon azt a ciklust, hogy a szocialisták mindenfajta mázos ígéretekkel eladósítják az országot, tönkreteszik utána a gazdaságot, majd utána jön egy polgári kormány, amelyik nehézségek árán rendbe teszi a gazdaságot, növekedési pályára teszi a gazdaságot, növekedési pályára teszi az országot, és utána újra jönnek a szocialisták mindenféle igazságosságba burkolt, egyébként az országot csődbe vivő ígéretekkel.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

Felszólalások:   9-12   13-16   17-20      Ülésnap adatai