Felszólalás adatai

ERDŐS NORBERT, a kulturális és sajtóbizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! A kulturális és sajtóbizottság megtárgyalta a nemzeti kulturális alapprogramról szóló törvényt módosító javaslatot. Mielőtt felvázolnám a kifogásainkat, szeretnék emlékeztetni rá, hogy néhány hónapja a kultúrával foglalkozó civil szervezetek és szakmai közösségek tömege tiltakozott a miniszternél amiatt, hogy az ő megkérdezésük, a velük való érdemi egyeztetés nélkül és ilyen formában akarják átalakítani a nemzeti kulturális alapprogramot.

Az előterjesztők nem vonták be a szakmai szervezeteket, amelyek nem kapták meg időben ezt a törvénytervezetet, szöveget, hogy arról véleményt tudjanak mondani; legalábbis nem nevezném érdemi egyeztetésnek azt az e-mailen történő felületes tájékoztatást, amiről a bizottsági ülésen hallhattunk. Mindannyian tudjuk, hogy amikor már az Országgyűlés elé kerül egy tervezet, lényegesen nehezebb érdemben változtatni, mintha előzetesen, a benyújtás előtt történik a vélemény kikérése.

Az is érthetetlen számunkra, hogy miért csak most került elénk ez a javaslat. A Magyar Szocialista Párt választási programjában szerepelt 2002 tavaszán, hogy “módosítani kell a nemzeti kulturális alapprogramról szóló törvénytö. Több mint három év kellett tehát ahhoz, hogy ezt az anyagot az Országgyűlés elé hozzák. De ha már 2002-ben is benne volt a kormányprogramban, mért nem lehetett ezt egyeztetni egészen a mostani benyújtásig? Szeretnénk választ kapni ezekre a kérdésekre.

Tisztelt Országgyűlés! A törvénymódosítás három lényeges ponton hoz változásokat megítélésünk szerint. Az első az a kívánalom, hogy a nemzeti kulturális alapprogram újra mint alap működjön. Ezzel nincs semmi vitánk. Szeretném megjegyezni, hogy az Állami Számvevőszék is leszögezte, és önök is utaltak rá korábban, hogy tulajdonképpen 1999 óta, az előző nagyobb módosítás óta az alapszerű működést megtartotta az alapprogram.

A második elem az összeférhetetlenség kérdése, melyet különösen meg kellett volna és meg kellene vitatni a szakmai szervezetekkel azért, mert elsősorban őket érinti. Jelenleg is főleg a kis létszámú szakmákban nagyon fontos, hogy tisztában legyünk azzal, születhet-e szakmai döntés például egy levéltári kollégiumban anélkül, hogy levéltárosok, szakemberek üljenek ott. Azokat a véleményeket, amelyeket e tekintetben kapunk a szakmai szervezetektől, igenis fontolja meg komolyan a kormányoldal!

A harmadik elemnél a főbizottság vagy a bizottság és a kuratóriumok kinevezési gyakorlata kapcsán olyan mérvű jelentős átalakításra készülnek a beterjesztők, ami elfogadhatatlan. A változás teljesen ellentmond annak, hogy az a kuratóriumok önállóságát és a szakmai jelleget erősítené; éppen ellenkezőleg, ugyanis jelenleg, amikor a miniszter az állandó szakmai kollégiumokat nevezi ki, akkor oda a tagok felét saját hatáskörében kinevezheti, másik felét pedig az érintett szakmai szervezetek jelölik, és azt kell kinevezni a miniszternek.

Önök most arra készülnek, hogy a miniszter az állandó szakmai kollégiumok tagjainak felét saját hatáskörben, másik felét pedig az érintett szakmai szervezetek javaslata alapján, de saját választása szerint bízza meg. Ez bizony nem teljesen ugyanaz. Miért kell ezt a mondatot megváltoztatni, kérdezhetnénk. Ez elfogadhatatlan, és itt érhető tetten az, hogy miért nem egyeztettek önök a szervezetekkel a benyújtás előtt. Azért, mert éppen e szervezetek egy fontos, demokratikus jogát vonják el.

Tisztelt Országgyűlés! A törvénymódosítási javaslatot az elmondott indokok miatt általános vitára nem tartjuk alkalmasnak. Köszönöm, hogy meghallgattak.