Felszólalás adatai
77. ülésnap (2019.06.21.), 54. felszólalás | |
---|---|
Felszólaló | V. Németh Zsolt (Fidesz) |
Beosztás | |
Bizottsági előadó | |
Felszólalás oka | felszólalás |
Videó/Felszólalás ideje | 6:23 |
Felszólalások: Előző 54 Következő Ülésnap adatai
A felszólalás szövege:
V. NÉMETH ZSOLT (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A költségvetés mindig egy kormány társadalompolitikájának a lenyomata, értékválasztás, felvázol egy víziót, hogy milyen országban szeretnénk élni. Így az elkövetkező évben látványosan többet költünk biztonságunkra, a családokra, a gazdaság megerősítésére. Mindez együttesen sommásan azt célozza, hogy Magyarország magyar ország maradhasson. Továbbra is többet kell költenünk arra, hogy ne váljunk bevándorlóországgá, hogy megállítsuk a népességfogyást, hogy megerősítsük gazdasági szuverenitásunkat. Ezek a lépések szükséges, de természetesen nem elégséges feltételei annak, hogy nemzeti értékeink megmaradjanak, hiszen ellen kell állni a globális, multikulturális nyomásnak is. Sokszor mondtuk, hogy ez valamiféle korszellem terméke, de mi nem hiszünk a szellemekben, fontos, hogy azonosítsuk nemzeti karakterjegyeinket, értékeinket, amivel gazdagítottuk Európát, a világot, mindazon értékeinket, amelyek a termelési kultúránkhoz, az alkotótevékenységhez, hagyományhoz, természeti, épített örökségünkhöz tapadnak. Nemzeti sajátosságaink, ha úgy tetszik, nemzeti kódjaink azok, amelyekkel megfejthető és azonosítható nemzetünk, a magyar lélek. A magyar táj, őshonos állatok, növények, építészet, zene, tánc, kézművesség, viseleti kultúra, gasztronómia, tudósaink, sportolóink teljesítménye büszkeségre ad okot.
(11.40)
Az e területekre fordított figyelem és források örvendetes módon a jövő évben is megjelennek a költségvetésben. A teljesség igénye nélkül: például a népi építészetre félmilliárd fordítható, a Csoóri-programra újabb 3 milliárd, amellyel népzenei együttesek, néptáncegyüttesek tudják bővíteni a viseleti leltárukat, fellépő ruháikat, hangszereiket, eszközeiket. A hungarikumok azonosítására, feltárására 500 millió áll rendelkezésre, több mint ezer települési értéktár tud erre a forrásra pályázni. A tanyaprogramra 1,7 milliárdot fordítunk, többet, mint az elmúlt esztendőkben, hiszen maga a tanya nemcsak egy gazdálkodási örökség, nemcsak egy településszerkezeti emlék, hanem egy sajátos kultúrát közvetítő érték is, amelyet meg kívánunk őrizni. Vagy újabb 1 milliárddal javítható a zártkertek állapota a zártkerti programra szánt összeggel, amely egyszerre génmegőrzési, tájfenntartó, vidékfejlesztési és közösségépítő program is.
Külön kiemelem a genetikai erőforrásaink védelmére fordított összegeket, hiszen gyakran beszélünk a vadon élő növények és állatok biológiai sokszínűségének összeszűküléséről, de ez a folyamat épp így megjelenik a kultúrnövényeink és az állatok tekintetében is, hiszen az elmúlt száz évben az élelmezési célú haszonnövényeinknek mintegy háromnegyedét elveszítettük, és élelmezésünk 75 százalékát mindössze négy növény, a rizs, a búza, a kukorica és a napraforgó adja. Magyarország a világon az elsők között ismerte fel a génmegőrzés fontosságát, ezáltal a kormányprogramban a genetikai erőforrások megőrzését is.
A génmegőrzésben az állami szerepvállalás növelésére irányuló kormányzati szándék megvalósítása érdekében még 2017-ben az agrártárca egy génmegőrzési stratégiát készített, erre az elkövetkező években több mint 12 milliárd forrást biztosít. Ez évben 705 millió forint áll rendelkezésre például a kiemelt mintaprogramok folytatására, így a magyar hidegvérű muraközi típusú ló mintaprogramra vagy például a kárpáti borzderes programra is. Létrejött a Nemzeti Biodiverzitás és Génmegőrző Központ, amelynél 180 millió forint szolgálja a fejlesztést az elkövetkező évben, és 2020-ban is sor kerülhet a kilenc magyar ebfajta tenyésztő szervezete tenyésztéshez kapcsolódó feladatainak támogatására.
Végezetül hadd emeljem ki, hogy a hazai forrásokon kívül természetesen magyar társfinanszírozással európai uniós programok, a KEOP és a VEKOP fejlesztései is szolgálják a génmegőrzési célokat. Például Tarnaszentmiklóson a magyar szürke szarvasmarha tartására kialakított új gazdálkodási központ létesül, Letenyén a magyar szürke szarvasmarhára szintén, Nagybajomban a rackajuhok állománya számára épít a Duna-Dráva Nemzeti Park hodályt, vagy az Őrségi Nemzeti Parkban a muraközi lóállomány elhelyezésére készül egy beruházás.
Tisztelt Képviselőtársaim! Összegezve hadd állapítsuk meg, hogy a szakmai célok elérése mellett, a természetvédelmi hasznok mellett ezek a beruházások hozzájárulnak nemzeti értékeink megőrzéséhez, nemzeti identitásunk megerősítéséhez is, így ez a költségvetés, ha úgy tetszik, nemcsak jólétünkhöz, hanem a jóllétünkhöz is hozzájárul. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
Felszólalások: Előző 54 Következő Ülésnap adatai