Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Nagyon röviden szólnék csak hozzá. Banai államtitkár úr tökéletesen elmondta pénzügyi szempontból, én pedig, engedje meg, hogy szociológiai szempontból cáfoljam azt, amit ön állított az elmúlt percekben, tisztelt képviselő úr. Hiszen szerencsére minden társadalmi csoportban, ha megnézzük a szegénység alakulását, a jövedelmek alakulását, a társadalmi kirekesztődöttségnek kitettek alakulását, akkor pozitív elmozdulás lenne. Nem ismertetném az összes adatot, csak amit ön mondott, az tényszerűen nem igaz, tisztelt képviselő úr, hogy az egyszülős családok számára a szegénység kockázata nőtt volna, hiszen az elmúlt években legalább 40 százalékkal csökkent a szegénység és a társadalmi kirekesztődés kockázata azok körében is, akik egyedül nevelik a gyereküket vagy egyedül nevelik a gyermekeiket. Tehát itt is a kormány családbarát intézkedései csökkentették az egyszülős családok szegénységi kockázatát. Az sem valós, tisztelt képviselő úr, amikor ön rendkívül komor képet fest le azzal kapcsolatban, hogy Magyarországon a társadalmi jövedelembeli különbségek hogyan alakulnak, hiszen hogy ha kinéz egy kicsit az ország határain kívülre, akkor azzal a meglepő dologgal, egyébként valóban meglepő dologgal találkozhat, hogy nálunk sokkal gazdagabb, nálunk sokkal jobb pénzügyi adottságokkal rendelkező országokban is, mint például Ausztria vagy Németország, a Világbank kimutatása szerint egy hajszálnyival magasabbak a társadalmi különbségek a társadalom alsó ötöde és felső ötöde között, mint Magyarországon. Én itt felmentem az önök által valószínűleg kétségbe nem vont Világbank honlapjára, ahol egy térképes kimutatásban ön is láthatja, hogy Magyarországon, pontosan azért, mert radikális minimálbér-emelést hajtottunk végre, mert rezsit csökkentettünk, éppen ezért a társadalmi különbségek jóval kisebbek, mint nálunk sokkal gazdagabb országokban. Tehát ezt is teljes mértékben szeretném cáfolni, amikor ön azt mondja, hogy Magyarországon ilyesfajta kettészakadást tapasztal.

Persze, az nem kizárt, sőt nagyon valószínű, hogy Ausztriában vagy Németországban az okozza a növekvő társadalmi különbségeket, hogy a korlátlanul beengedett bevándorlók révén az alsóbb társadalmi csoportok kiszélesednek, egyre több ember kerül valamelyest a társadalom peremére, adott esetben nincs is legális jövedelme, csak segélyekből tartja el magát, és ez egy óriási társadalmi feszültséget okoz, hiszen a régebb óta ott lévő németek, osztrákok életszínvonalához képest ez egy sokkal alacsonyabb életszínvonal; de ebben az esetben önnek pedig a kormány bevándorlásellenes politikáját kellene támogatni.

Ami pedig az önök bizonyítványát illeti, tisztelt képviselő úr, a saját intézkedéseik kapcsán, engedje meg, hogy Ferge Zsuzsát idézzem önöknek, az önök házi szociológusát, az önök teljesítményéről, aki azt mondta: „2008-ban Magyarország volt az egyetlen válság érte állam,”  az önök kormánya  „amely semmit, egyáltalán semmit, egy gyufaszálat sem tett keresztbe azért, hogy a válság nyilvánvaló veszteseivel valami történjen. Ilyen ország nem volt még egy. Mindenütt legalább a munkanélküli-ellátást vagy a segélyezést, vagy valami mást kiterjesztettek. Ennek következtében nálunk különösen nagy volt a szegényeket érintő veszély.”

Tehát míg a felszólalásom első részében arra kívántam rávilágítani, hogy azok a kritikák, amelyeket ön mond, nem valósak, mert más országokhoz képest Magyarország ebben igenis jó teljesítményt nyújtott, itt pedig Ferge Zsuzsa állította ki a bizonyítványt, hogy önök viszont a szegényekkel, amikor lett volna lehetőségük kormányon, nem törődtek, és más országokhoz képest cserben hagyták azokat, akik vesztesei voltak annak az időszaknak. Köszönöm szépen. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)