Felszólalás adatai

ORBÁN VIKTOR miniszterelnök: Mélyen tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Szájer József Képviselőtársam! Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Valóban, a kormány is örül annak, hogy a 2012-es olimpia megrendezéséről tett szándéknyilatkozat élénk érdeklődést váltott ki hazánkban. Személy szerint is örömmel vettem azokat a megnyilvánulásokat, amelyek túlnyomó többségükben támogatták az elgondolást, és ebből is láthattuk, hogy talán ez a gondolat - mint eleink fejében egyébként hét alkalommal már korábban - manapság is jó néhányak gondolataiban ott motoszkált.

Egyszer egy amerikai elnök azt mondta, hogy az emberek egyötöde állandóan ellene van mindennek. Szerintem mi egy kicsit jobban állunk, ilyen sokan talán nincsenek Magyarországon, akik föltétlenül mindennek ellene lennének, de bizonyára vannak néhányan. Mi őket is szeretnénk meggyőzni arról, hogy ez a vállalkozás kiérdemli az ő figyelmüket, támogatásukat és bizalmukat is. Ezért azt szeretnénk mondani azoknak, akikben kételyek vannak, hogy próbálják esetleg úgy látni, hogy Magyarország elérkezett ahhoz a pillanathoz, amikor már nem azt kell latolgatnunk, hogy egy-egy, valóban erőnk megfeszítését igénylő vállalkozásba miért ne vágjunk bele, hogy hogyan nem lehet valamit megcsinálni, hanem esetleg próbáljuk meg egyszer annak érdekében összeadni az erőnket, hogy azt, amit meg lehet csinálni, ha kemény munka árán is, de közösen érjük el. Úgy érzem, hogy ez a gondolat - mármint az olimpia megrendezése - a nemzet összefogásának, a közös célokba és a közös jövőbe vetett bizalomnak is a jelképe lehetne.

Magam is olvastam azt a Budapest életéről, szerintem a valóságosnál némileg feketébb képet festő nyilatkozatot, amelyet a frakcióvezető úr idézett. De ha igaz is lenne, amit itt hallhattunk, akkor végképp egy lottó ötössel felérő döntésnek kellene minősítenünk a főváros szempontjából azt, ha egy ilyen fejlesztési lehetőséghez hozzájutnak.

Örülök annak is, hogy párthovatartozástól függetlenül nyilvánultak meg azok, akik eddig állást foglaltak ebben a kérdésben; különösen köszönöm azoknak az ellenzéki képviselőknek a véleményét, akik ebben - meggyőződésem szerint a nemzet közös ügyében - képesek voltak a párthovatartozás fölé emelkedni, és belátták, hogy a jövőt valóban nem lehet nemekre, hanem sokkal inkább közösen kimondott igenekre lehet építeni.

(14.20)

Vannak érveink, tisztelt hölgyeim és uraim, arra nézvést, a külföld számára, a külvilág számára, hogy miért lehetne és miért vagyunk képesek megrendezni az olimpiát. Az idő rövidsége miatt, ha megengedik, ezeket én nem idézem fel, hiszen ezek közül jó néhányat már Szájer képviselőtársam elmondott. Ellenben, érdemes néhány érvet a hazai közvélemény számára esetleg innen is bemutatnunk. Önök is tudják, hogy a magyar gazdaság növekedési pályán van, és 2012-re, úgy gondoljuk, képes lesz arra a teljesítményre, amelyet egy olimpia megkövetel tőlünk. Azok az építkezések, beruházások, amelyeket egy olimpia megkövetel, 2012-re megvalósíthatók.

Úgy tartja a közvélemény, tisztelt hölgyeim és uraim, mindenhol a világon, hogy 1984 óta a közvetlen és közvetett hasznokat tekintve minden olimpia nyereségesnek bizonyult a megrendező nemzet számára. A hazai vállalkozásokat kétségkívül fellendítené, számos lehetőséget nyújtana a magyar kis- és középvállalkozóknak. És ha a millenniumi városközpontot a következő két évben sikerül megépíteni, és erre jó esély van, akkor az olimpia kétségtelenül Közép-Európa konferenciaturizmusának a központjává is tehetné egyúttal Budapestet, komoly verseny van Bécs és Budapest között ezért a címért.

Nem egy nagy ugrásra van szükségünk, kedves barátaim, hanem sokkal inkább egy lépésről lépésre történő építkezésre. Kérem, ne feledjék el, hogy 2002-ben egy tornász-világbajnokságot rendezünk, 2004-ben megrendezünk egy fedettpályás atlétikai világbajnokságot, a 2008-as labdarúgó Európa-bajnokság rendezésére pályázunk, és ha így, lépésről lépésre haladunk előre, akkor elérkezhetünk oda, hogy 2012-re kiállhatunk a nagyvilág elé, és ezt az erőpróbát vállalhatjuk. Tudják, hogy a kormánynak az a meggyőződése, hogy a sport a családokat is erősíti, ezért talán érthető, ha egy olimpiát mi a családok megerősítésének szempontjából is fontosnak tartunk.

Végezetül, hadd mondjam el, hogy mit végeztünk eddig, röviden. 2000 nyarán az Ifjúsági és Sportminisztérium már az első dokumentumot elkészítette arról, hogy hogyan és miképpen lehet pályáznunk. A sydneyi olimpiára már úgy küldtünk ki delegációt, hogy tapasztalatokat gyűjtsenek össze, és készítettek is egy zárótanulmányt a számunkra. Most megbíztunk hat köztiszteletben álló szakembert, hogy írjanak szakvéleményt arról, hogy hogyan és miképpen lehetne, esetleg nem lehetne megrendezni az olimpiát. Ezeknek a tanulmányoknak az alapján a kormány foglalkozni fog ezzel a lehetőséggel, döntést is hoz, és ha a döntés igen lesz - én személy szerint ezt nagyon támogatom -, akkor (Az elnök jelzi az idő leteltét.) a jövő év elején megszervezhetjük a pályázat elkészítését.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Az embert azért érdekli a jövője, mert az a kívánsága van, hogy abban élje le a jövőjét. Ragadjuk meg ezt a lehetőséget, és az olimpia segítségével is építsünk egy olyan jövőt, amelyben mindannyian szívesen élünk Magyarországon.

Köszönöm a megtisztelő figyelmüket. (Taps.)