Felszólalás adatai

DR. HORVÁTH JÁNOS (Fidesz): Elnök Úr! Tisztelt Ház! A hozzászólásomban koncentrálni szándékozom a (13), (14) bekezdéshez javasolt módosításokra, továbbá a (7)-re és a (9)-re is, bár a (29) is érintőleg része a hozzászólásomnak.

Nevezetesen: tisztázásra szorul, tisztelt Ház, hogy mit is mondunk ennek kapcsán. Gráf József képviselő úr helytelen kategória kiemeléséről beszélt a legelején, mondván hogy a családi gazdaság olyan kategória, amelyik mintha helytelen volna. Bár ellenzéki képviselőtársaim később ezt a kategorikus kifejezést talán enyhítették; igen, azért látszik ellenkezés az ellenzéki képviselőtársaimtól. Zárójelben megjegyzem, a múlt héten részt vettem a Magyar Tudományos Akadémia egész napos fórumán, s meglepő, hogy mennyire doktrinér és mennyire filozofikus módon foglalkoznak ezzel a kérdéssel. Ez igenis hozzátartozik a (11), (13) bekezdésben említett és kifogásolt családi gazdaság témájához.

Tisztelt Képviselőtársaim! Ezt elsősorban Karakas képviselő úrnak címezve mondom: itt valóban birtokpolitikai koncepció újragondolásáról van szó, nem habozok azt mondani, hogy koncepció váltásáról van szó. Lehet, hogy ez további vitát eredményez itt is meg másutt is; ugyanis miről van szó? Amit a képviselőtársaim mondtak, hogy ez már a negyedik-ötödik földreform. Igen, 1848-ban ki lett hirdetve; aztán később; majd amit Gyimóthy képviselő úr mondott, a '20-as évek elején, Nagyatádi Szabó által; aztán 1945-ben a magyar nép nagy földreformot csinált; aztán 3-4 év múlva meggondolta a politika, és elsöpörte azt - azóta se heverte ki ezt a magyar mezőgazdaság. Ami a rendszerváltáskor történt, az sajnos nem a kiheverése volt ennek, hanem további bonyolítása, bár lépés előre, de olyan kicsi lépésekkel, hogy újabb problémákat is okozott.

Tehát képviselőtársaim, amikor a (13), (14) bekezdésről beszélünk, a családi gazdaságról, ez igenis koncepció. Persze, hogy üzem, elsősorban közgazdasági fogalom, mert ott termelés történik, de azért jól tudjuk, ez annyira része ennek a társadalomnak, ennek a nemzetnek, és szerte a világon, hogy a föld több mint csupán termelőeszköz, több mint csak termelőeszköz. Most nem kívánok ebbe belemenni, mert az elnök úr nem engedné meg... (Az elnök megkocogtatja a csengőt.)

ELNÖK: Nem engedem meg, képviselő úr, nem bekezdésekről beszélünk, hanem módosító javaslatokról beszélünk. Kérem, hogy a módosító javaslatokhoz kapcsolódóan mondja el a véleményét!

DR. HORVÁTH JÁNOS (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. A módosító javaslat azt célozza, hogy a családi gazdaság fogalmával ne foglalkozzon a törvény, én meg amellett érvelek, hogy kérem, ez fontos, hasznos meghatározása a mezőgazdaság állapotának és az elképzelt jövőjének.

A piacgazdaság ebbe belefér-e? Persze, hogy belefér, a piacgazdaság árakat szab meg, a termelőeszközök árát, a termékek árát, azonban hogy a kormány ezt befolyásolja... - az ezer éve része volt minden társadalomnak, mindenütt, a kapitalistának, a szocialistának kevésbé, mert ott mindent tudott maga a kormány. Tehát igen, a kormánynak itt-ott szerepe van ebben, a kormány a családi házak építését vagy az edukációt támogatja, itt is van szerepe, ettől ne zárkózzunk el.

A (7) és (9) bekezdéshez kapcsolódva, tisztelt Ház, gondoljuk csak meg azt, hogy a nemzeti földalap az árak befolyásolásának az egyik eszköze, de nem az elsődleges eszköze. Az elsődleges eszköze a piac, ott vannak a gazdák és az őstermelők, a családi gazdaságok, és ők tudják ezt. És amikor ez nem megy, vagy akadálya van ennek, akkor valamiféle kormányzati beavatkozás kell. A nemzeti földalap egy ilyen kormányzati beavatkozás. Filozofikusan mondanám: hosszú távon azt hinném, hogy a nemzeti földalapra nem is lesz szükség, mert olyan egészséges lesz a magyar mezőgazdaság, úgy munkálják meg a földet a családok és a vállalkozások, hogy minimális kormányzati beavatkozásra lesz szükség.

Ezeket a gondolatokat kontemplálva, tisztelt Ház, még annyit tennék hozzá, Kis Zoltán képviselő úr kifogásaira reflektálva, hogy a családi gazdaság felé történő haladás a polgárosodás. Az 1930-as években Kovács Imre, Erdei Ferenc, Kerék Mihály úgy írták ezt le - és mi akkor kicsit berzenkedtünk is ellene, mi a parasztságban gondolkodtunk -, ők azt mondták, a parasztság jövője a polgárosodás. Valami ilyesmi a mostani családi koncepció, program is.

Köszönöm a meghallgatást. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban. - Dr. Kis Zoltán: Parasztpolgár!)