Felszólalás adatai

NÉMETH ZSOLT (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Vendégeink! Tehát ott tartottam, hogy a kompromisszumnak melyek a kulcselemei. A joghatállyal kapcsolatban már korábban is több alkalommal kifejtettem az álláspontunkat. Meggyőződésünk szerint a magyar állampolgárokra való szűkítése, illetőleg ennek a rendszernek a fenntartása elégíti ki a hagyományos kisebbségek jogainak biztosítására irányuló politikai célkitűzésünket.

Hogy a joghatály ügyéből mi következik, hogy ebből következik-e az, hogy a joghatály miatt el kell hullania a területi autonómiának, vagy hogy bármi egyéb módon akár a kedvezményes mandátum is áldozatául eshet a joghatály ilyetén történő felfogásának, ezen lehet vitatkozni.

Az én meggyőződésem szerint az átalakuló kisebbségi önkormányzatok ügye meg a joghatály kérdése egyáltalán nem függ össze ilyen módon. Hogyha például van mód arra, és megítélésem szerint semmi alkotmányellenes nincs abban, hogy a kedvezményes mandátumnak egy olyan módját válasszuk, hogy a kisebbségi önkormányzati választásokon legtöbb szavazatot kapó személyek jutnak be a települési önkormányzatba, ez egy sajátos kisebbségpolitikai megoldás, de alkotmányellenesnek én az égvilágon semmit nem látok ebben; tehát ha van mód a kedvezményes mandátumra, akkor miért ne lehetne, mondjuk, a kisebbségi önkormányzati képviselőként, de települési önkormányzati választásokon induló személyeknek részt venniük az elektori szavazáson.

(15.30)

Ez az Igazságügyi Minisztérium mechanikus jogértelmezése, amit a magam részéről nem osztok. Nyugodtan részt vehetnének a kisebbségi jelöltként induló önkormányzati képviselők az elektori választásokon. Ez természetszerűleg egy további kedvezmény lenne, de meg kell teremtenünk a kisebbségi és az önkormányzati, helyhatósági hatalom közötti átjárás lehetőségeit. Arra hivatkozik az Igazságügyi Minisztérium, hogy a joghatály miatt nincs erre lehetőség. Ez önkényes megközelítés az Igazságügyi Minisztérium részéről, amit kényszerűen tudomásul veszünk, de a magunk részéről teljes mértékben a joghatály jelenlegi rendszere mellett kinyilvánítjuk: nyitottak vagyunk, hogy átalakuljanak a kisebbségi települések, illetőleg a kisebbségi többségi települések a jelenleg fennálló rendszer alapján, és részei lehessenek a kisebbségi önkormányzati rendszernek ezeknek a településeknek az önkormányzati képviselői is. Nem kell elfogadnunk a mesterségesen felállított csapdákat, csupán erre van szükség, és a kisebbségi jog területén különösen fontos, hogy az ilyen mechanikus jogelveket szabadabban, rugalmasabban kezeljük.

A kedvezményes mandátum valamilyen formában történő megőrzését pedig a magyarországi cigányság várta el nagyon határozottan, és azt hiszem, ennek az igénynek ez a rendszer mindenféleképpen megfelel, de lehet, hogy a további finomítására a későbbiekben szükség lesz, valójában mi ettől sem zárkózunk el. A megyei szinttel kapcsolatban az eredeti elképzeléseinkkel szemben sikerült ugyan egy racionálisabb, gazdaságilag ésszerűbb megoldást bevezetnünk, ezáltal a megyei szint úgymond megmenekült a kompromisszumok sorozatában.

Tehát hangsúlyozom: én is veszteségnek látom az átalakuló kisebbségi önkormányzatok megszűnését, ugyanakkor az ezzel kapcsolatos felelősséget semmiféleképpen nem szeretném a Fidesz részéről felvállalni. Ez a felelősség kizárólagosan a kormányzatot terheli.

Ami pedig az adatvédelmi biztos megjegyzéseit illeti - mert úgy tűnik, itt is valamiféle veszteségnek lehetünk esetleg a tanúi -, ezzel kapcsolatban jelezni szeretném, hogy az adatvédelmi biztos elvárásai teljesíthetőek rendeleti szinten is, tehát itt a Belügyminisztérium aktivitására lesz szükség. Ésszerűnek tartom az adatvédelmi biztos megjegyzéseit, de azt hiszem, ezt nem szükséges feltétlenül törvényi szinten szabályozni, ez rendeleti szinten is lehetséges, mint ahogyan meggyőződésem szerint átmenetileg rendeleti szinten lehet szabályozni a névjegyzék megsemmisítésével kapcsolatos kisebbségi önkormányzati hatásköröket is. Miért ne lehetne adott esetben ezt rendeleti szinten szabályozni? Sőt, ezt a magam részéről támogatnám, azután a későbbiek során lehet a tapasztalatok körében visszatérni erre a kérdésre, és megtalálni az esetleges törvényi szintű szabályozás megoldásait.

A feladataink: hölgyeim és uraim, ez a nyilatkozat nem egy kizárólag elismerő szavakban bővelkedő nyilatkozat, hanem nagyon határozott elvárásokat fogalmaz meg a magyarországi kisebbségi önkormányzatok politikai kezelésére vonatkozóan. Azt hiszem, érdemes néhány szót erre is szentelnünk. Elvárják azt, hogy a két éve szünetelő egyeztetési mechanizmus a Magyar Köztársaság miniszterelnökével helyreálljon. Engem megdöbbent, hogy ez nem működik, értetlenül állok ez előtt a helyzet előtt. Ezen a ponton szeretném megjegyezni: a határon túli magyarokkal sem működik az egyeztetési mechanizmus, tehát minthogyha a kisebbségi politikában képtelen lenne a magyar kormányzat az alapvető, elvárható politikai magatartásnak megfelelni. Megkérjük ezért a miniszterelnök urat, hogy pozitívan fogadja a kisebbségek erre irányuló kezdeményezését, úgy is fogalmazhatnék, hogy ezt elvárjuk tőle.

A nyilatkozat szintén megfogalmazza, hogy a 2006. évi költségvetéssel kapcsolatos egyeztetések sehol nem tartanak, megfogalmazza azt is, hogy nem látják a garanciákat arra, hogyan tudják majd fenntartani a jelenlegi támogatási szintet. Én is azt hiszem, hogy a magyarországi kisebbségeknek ezen a téren is egyértelmű politikai garanciákat kellene nyújtani.

A második feladatunk, hogy kihasználjuk azt a lendületet, amely ebből a törvényből fakadhat a magyarországi kisebbségekre vonatkozóan. Volt egy szép mondata a '70-es évek nyugat-európai politikájának: etnikai reneszánsz. Azt hiszem, Magyarországon is lehet egy kisebbségi reneszánsz, részben köszönhetően ennek a törvénymódosításnak, és nagyon fontosnak tartom, hogy a következő időszakban legyen min módosítani, legyen egy életképes kisebbségi élet a magyar társadalomban, és persze fontos a pártpolitikai egyetértés fenntartása is ahhoz, hogy értelme legyen beszélni a 2007. évi módosításról. Itt a Szocialista Pártnak szeretném megköszönni a nyitottságot, a Fidesz részéről pedig felajánlani, hogy ebben az ügyben a jövőben is készen állunk arra, hogy az ésszerű kompromisszumokat megtaláljuk.

Végül befejezésül, hölgyeim és uraim, nemzetpolitikai, diplomáciai jelentősége is van ennek a kérdéskörnek. Országképi jelentősége van a jól működő kisebbségi rendszernek, és noha nem támogatjuk a reciprocitás elvét - mert a magyarországi kisebbségeket saját jogukból fakadóan illetik meg a jogok -, mégis azt hiszem, hogy a határon túli magyar nemzetpolitikának is nagyon fontos ünnepe, hogy ma lezárul a részletes vita, és hamarosan megszülethet a végszavazás is. Az autonómia ügyében a nemzeti egyetértés fenntartása létfontosságú a határon innen és a határon túl egyaránt. Ez persze komoly esélyt jelent a magyarországi kisebbségpolitika számára, ugyanakkor komoly felelősséget is jelent mind a hazai, mind a határon túli kisebbségek szempontjából.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps az ellenzék padsoraiban.)