Felszólalás adatai

Ebben az évben is, meg az önkormányzati törvény vitája kapcsán is hallhattunk azonban arról, hogy már készül a csodafegyver, most már tényleg nem kell túl sokat várni, és jövőre, tehát a 2013. évtől kezdve az új csodafegyverek összességében majd megoldják az önkormányzataink helyzetét. Na most kiderült, kérem tisztelettel, a költségvetés benyújtása kapcsán, hogy melyek is ezek a bizonyos csodafegyverek, és hogyan is állunk ezekkel. Az első csodafegyver rögtön a feladatfinanszírozás. Tudjuk, hogy az új önkormányzati törvény 117. §-a foglalta először jogszabályi keretek közé ezt a fogalmat, de csak ennyit tudtunk eddig, ezelőtt erről, hogy lesz ilyen, hogy feladatfinanszírozás. Kiderült, hogy ez azt jelenti, hogy az eddigi körülbelül 140 normatíva helyett, ahogy az önkormányzatok a feladataik ellátásához kaptak költségvetési támogatást, most lesz négy nagy egység, négy nagy csomag, amelyből valamilyen úton-módon fognak majd támogatást kapni. Azt is tudjuk, hogy gyakorlatilag a születése pillanatában megbukott a feladatfinanszírozás mint olyan, mert egy, már szintén a parlament előtt lévő másik törvényjavaslatban ezt a fogalmat tovább pontosítja a kormány, és nemcsak feladatfinanszírozása lesz az önkormányzatoknak, hanem feladatfinanszírozása és további - mondjuk így - feladatalapú normatívák lesznek, tehát már kezdenek ebből is kifarolni bizonyos értelemben.

De mit is jelent ez az önkormányzataink életében, a finanszírozásban? Azt jelenti, hogy az előbb említett önkormányzati törvény 117. § c) bekezdése értelmében kötelező elvárt bevételt kell majd az önkormányzatoknak hozzátenniük a támogatáshoz, településkategóriánként bizonyos százalékban. Se azt nem tudjuk, hogy mit takarnak ezek a bizonyos településkategóriák, melyik település konkrétan hova fog tartozni, se azt, hogy mi lesz az a bizonyos százalék, nem tudjuk, hogy ez mikor fog kiderülni. Egyet tudunk: hogy ezt a bizonyos elvárt bevételt mindenképpen hozzá kell tenni. De miből is tudjuk ezt az elvárt bevételt hozzátenni, hiszen önök most vonják meg a településektől az szja 8 százalékát, a gépjárműadóból már csak 40 százalék fog ott maradni a településeknél, és az illetékbevételeket is elvonják. Mi lesz tehát akkor az a saját bevétel, amelyet majd hozzá tudnak tenni az önkormányzatok? Az érdemi részét nyilvánvalóan csak és kizárólag a helyi adók fogják jelenteni.

Amikor megkérdeztük az önkormányzati bizottság ülésén, hogy akkor tessék már megmondani, vagy tessék már egyértelműen megmondani minden településnek, hogy ugye akkor kötelező lesz helyi adót bevezetni, kötelező lesz telekadót bevezetni, építményadót bevezetni, és így tovább, akkor azt mondták: á, nem, nem lesz kötelező, de kötelező lesz majd hozzátenni valamiből ezt a bizonyos elvárt bevételt, és mivel más nincsen, ezért ebből a logikából semmi más nem következhet, csak hogy igen, kötelező lesz bevezetni a helyi adókat.

(13.10)

Ami azt jelenti - magyarra lefordítva, a jelenlegi adótörvények szerint -, hogy igen, az építmények forgalmi értékének 3 százalékát lehet kivetni például építményadóként az egyes ingatlanok esetében. Ez egy jelentős, komoly megsarcolását jelenti majd a helyben lakó népességnek azért, hogy az önkormányzatok az egyébként kötelező feladataikat, kötelező közszolgáltatásaikat el tudják látni. Hát, ez aztán a csodafegyver, kérem tisztelettel! Ez aztán a nagy ötlet!

A következő az oktatási rendszer átalakítása. Tudjuk, hogy a fenntartást, működtetést szétválasztják. A fenntartás ezentúl a pedagógusbéreket fogja jelenteni, amelyeket az állam ad, a működtetés tulajdonképpen minden mást, a közüzemi számlákat, eszközök beszerzését és így tovább. Itt megint csak azt nem tudjuk, hogy ugyan miből fogják ezt előteremteni az egyes települések.

Miért is nem tudhatjuk? Azért nem tudhatjuk, kérem tisztelettel, mert a költségvetési jog egyik alapvető kritériumát, nevezetesen azt, hogy átlátható legyen a költségvetés, ez az előttünk fekvő törvényjavaslat semmilyen módon nem teljesíti. Nem lehet egyszerűen, csak napok hosszú sora alatt kibogarászni - már elnézést, hogy így mondom, de szó szerint így kell összetenni - a tavalyi évi költségvetésből meg az idei évi költségvetésből, hogy egyes normatívák amely nagy támogatási kategóriákba kerülhettek.

Ezt nemcsak én nem tudom mint ellenzéki képviselő, hanem a kormánypárti képviselők sem tudják, akik mondjuk, adott esetben polgármesterek. Erről szól tudniillik az önkormányzati bizottság ülése, amikor a költségvetést tárgyaltuk, hogy sorra-rendre-módra tették fel kormánypárti polgármesterek a kérdéseket, hogy na és ennek a támogatása akkor hova került, amannak a támogatása hova került, tessék már megmondani.

Kértük, hogy legyen egy olyan összehasonlító táblázat, ami teljesen nyilvánvalóan, egyértelműen bebizonyítja számunkra, hogy ha tavaly ennyit kaptak ilyen és ilyen típusú feladatokra az önkormányzatok, akkor most abból a jövő évre pontosan mennyi lesz. Nem kaptuk meg. Én azt gondolom, azért nem kaptuk meg, nem azért, mert nem láthatjuk, hanem azért, mert nincs, mert önök sem tudják. Igazából a pénzügyminisztérium, a Nemzetgazdasági Minisztérium sem tud ilyen, mondjuk egy Excel-táblázatot felmutatni, nem tudják igazából megmondani. Honnan tudhatnák akkor ezek után, kérem tisztelettel, a települések megmondani, hogy mennyi fog nekik maradni az iskoláik működtetésére? Honnan fogják tudni ezt majd hozzátenni?

Egy korábbi napon a köznevelési törvény módosításáról vitatkoztunk, és ott benyújtottam egy olyan módosító indítványt, amely arról szól, hogy az iskolák működtetése legyen önkormányzati feladat, és mint önkormányzati feladat, költségvetési támogatásban részesüljön. Ez egy tiszta sor, ez egy tiszta képlet. Akkor mindig lehet tudni, hogy amely önkormányzat vállalja az iskolájának a működtetését, ahhoz bizonyos értelemben, bizonyos százalékban az állam hozzájárul a költségvetésből.

De nem ez történik. Ez egy teljesen homályos képlete a költségvetésnek, értelmezésünk szerint azért, mert önök meghúzzák a kategóriát 3 ezer fő alatt, 3 ezer fő felett, és aki 3 ezer fő alatti településként nem tudja majd vállalni a saját települési iskolájának a működtetését, ott nagyon valószínű, hogy az az iskola bezárásra fog kerülni. Ezért volt az a bizonyos tanulmány, amit Hoffmann Rózsa is láttamozott és aláírt, hogy 600-nál több iskola fog a jövő évben bezárni, mert pontosan ezek lesznek azok az iskolák, amelyeket se az önkormányzat nem fog működtetni, se az állam nem teszi hozzá azt a működési finanszírozást, ami egyébként kéne hozzá, és akkor ezeken tovább lehet spórolni a fenntartás tekintetében is.

A harmadik pedig, mondjuk így, a harmadik csodafegyver pedig a járási rendszer felállítása volt. Itt sem látjuk az átalakítás költségeit, a hivatalok felállításának a költségeit, a személyi feltételeket, semmit nem láthatunk. Viszont hadd mondjak itt egyet zárásképpen, mert az időm kezd lejárni lassan, hogy ebben az egy tekintetben a legnyilvánvalóbb, hogy igazából egy költségvetés az emberekről szól; például azokról az emberekről, azokról a köztisztviselőkről, akik jelenleg önkormányzati hivatalokban, polgármesteri hivatalokban dolgoznak.

Azt mondja az egyik képviselőtársam, hogy ez a költségvetés senkit nem akar becsapni. Dehogynem! Pontosan a kisembereket akarja becsapni, pontosan azoknak nem akarják elárulni, hogy mi lesz a jövőjük, hogy ezeknek az embereknek lesz-e állásuk, hánynak lesz állása, mert ebből a költségvetésből csak pontosan az nem derül ki, hogy hány embert fognak foglalkoztatni ezek a járási hivatalok. De azt igenis sejthetjük, hogy nyilvánvalóan tömeges elbocsátásokra lehet számítani.

Kérem, ne csapjanak be senkit! Ez annál sokkal nagyobb felelősség. Ez a költségvetés az emberekről szól, végezetül az önkormányzatokon keresztül az emberek életét fogja meghatározni. Önök az embereket nem csaphatják be!

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik soraiban.)