Felszólalás adatai

DR. PÓSÁN LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. A benyújtott törvényjavaslattal kapcsolatosan - már az előbb is jeleztem mint bizottsági kisebbségi vélemény előadója - helyesnek tartjuk, hogy korrigálni kívánja azt a mulasztást, ami a kormánytöbbség számlájára írandó, hiszen a korábbi törvénymódosítás apropóján az oktatási jogok biztosával kapcsolatosan jó néhány jogosítvány sajnos kikerült a törvényből, nagyon helyesen ezt most korrigálni kívánja. Itt a javító szándékot értelemszerűen méltányolni tudjuk, ahogyan támogatni tudjuk a szakképzésről szóló módosításokat is, a szándékkal egyetértünk.

Mint jeleztem - és erről beszélnék részletesebben -, a kifogásunk a 4. §-t illetően van, amely a felsőoktatási törvényt érinti, egészen pontosan ott is csak az úgynevezett s) ponttal kiegészülő részre vonatkozóan van kifogásunk. Ugyanis ez egy olyan pont, amely, azt gondolom, nagyon nagy súllyal esik a latba, olyan súlyú átalakítást tervez, amire egyébként még nem volt példa: egy strukturális ügyet érintő kérdést, amit egyébként a rendszerváltás óta Magyarországon minden esetben törvényben szabályoztak, most gyakorlatilag rendelettel próbál felülírni.

A probléma ott van, tisztelt képviselőtársaim, hogy - mint jeleztem - a kormánynak még koncepciója sincs arról, hogy ez az egész úgynevezett Bologna-folyamat hogy és mint nézzen ki, és ehhez kapcsolódóan a magyar felsőoktatási rendszer hogy is nézzen ki.

(0.20)

Már meg sem tudom számolni, hányadik verziót tárgyalják, és az itt jelenlévők, akik egyben az oktatási bizottság tagjai is, nagyon jól tudják, hányszor kértem, hogy próbáljunk a bizottság ülésén is tárgyalni, beszélni legalább arról, hogy lássuk. Mind a mai napig erre nem került sor. A koncepciót nem ismerjük, pénzt persze költöttek rá sokat, csak nem tudjuk, hogy mire ment el a sok pénz.

Ez a szabályozás iszonyúan általános, pontatlan, nem mondja meg konkrétan, hogy mire vonatkozik. Bizottsági ülésen ugyan a főosztályvezető nevesített három intézményt, hogy erre vonatkozóak lennének kísérleti képzések. Viszont, ha ez valóban kísérleti képzés, akkor a szövegben nevesíteni kellene, hogy ebben és ebben az intézményben, ilyen és ilyen szakra vonatkozóan, és szigorúan megmondva, hogy ez kísérleti jellegű dolog, nem egy átfogó szabályozás elindítása törvényi felhatalmazás nélkül.

Pontatlan egyébként abból a szempontból is, mert a szöveg esetében, ha helyesek az információink, a többciklusú lineáris képzés megnevezést kell használni. Mindegy, kicsire ne adjunk, ez a legkevesebb.

Kaotikus helyzetet okozhat a felsőoktatásban, ha szövegszerűen ez így marad, és ennek jegyében kezd ténykedni az oktatási miniszter.

Kérdésként vetődik fel az, ahogy bizottsági ülésen is elmondtam, hogy vajon előáll-e az a helyzet, ami valamikor a nyolcvanas évek második felében, hogy egy csomó rendeleti szabályozást kellett utána valamilyen formában, mégis törvényi keretek között összerázni, rendszerbe rakni. Ha ez így alakulna, azt gondolom, még nagyobb káosz várható, mint volt anno a közoktatásban.

A jelenlegi törvényi szabályozástól eltérő szerkezetű, tartalmú és időtartamú többciklusú képzés bevezetésének szabályait és a képzés feltételeit a kormány rendeleti úton az esetben határozhatná meg a mi elképzelésünk szerint és érvünk szerint, ha ezt csak egy-két intézményben, néhány szakon, kísérleti jelleggel indítja, ennek szakmai garanciáit világosan látjuk. Ez azt jelentené, hogy erre vonatkozóan a Magyar Akkreditációs Bizottság jogosítványait meg kellene erősíteni arra az időtartamra, ameddig egyébként a felhatalmazást is kéri a törvény, és kifejezetten csak a kísérleti képzésre vonatkozóan. Magyarán: véleményezés helyett egyetértés. A rendeletalkotás előtt pedig számos szakmai, sőt jogszabályi teendőt kellene elvégezni, ami elengedhetetlen ahhoz, hogy maga a kormány az ezzel kapcsolatos rendeletet ki tudja adni. Zárójelben megjegyzem, hogy rossz nyelvek szerint a rendelet már készen is van az OM-ben.

Mire kell itt gondolni? Megjegyzem, hogy ha a Magyar Akkreditációs Bizottság honlapját megnézi valaki, az Akkreditációs Bizottság is határozottan és világosan kísérleti képzésről beszél. A törvényjavaslat egyáltalán nem szól ilyenről. Nos, a kísérleti képzés keretében 2005 szeptemberében induló alapszakoknál ki kellene dolgozni - ez a Magyar Akkreditációs Bizottság álláspontja - egy-egy illeszkedő mesterszak képesítési követelményeit is. Nincs tudomásom arról, hogy bármi ilyesmi lenne. Ahhoz, hogy a rendelet megszülessen, ezeknek mégiscsak előfeltételként teljesülni kellene, egy előzetes javaslati jelleggel, amelynek a véglegesítésére a későbbiekben, a mesterszakok képzési szerkezetének végleges kidolgozásakor kerülne sor.

A MAB javaslata az, hogy az egyes képzési területeken kidolgozott tervezeteket a képzésben érdekelt intézmények illetékes karainak képviselői szakmai fórum keretében vitassák meg; többségi véleménnyel szükség szerint módosítják, elfogadják.

A szakmai vitáról és különösen a véglegesített tervezet többségi elfogadásáról jegyzőkönyv készüljön, melyhez mellékelni kellene a szakmai vitán részt vett kari képviselők jelenlétét bemutató résztvevők listáját aláírásokkal együtt, és erre a szakmai vitára célszerűnek látná meghívni a felhasználói szférát reprezentáló szakmai szervezeteket is, annak fényében, hogy a Bologna-folyamat apropóján számtalanszor hivatkoznak arra, hogy ez a munkaerőpiac szempontjából kulcskérdés. Hát akkor a szakmai szervezeteknek valóban ott a helye.

Sajnos a kormány és az Oktatási Minisztérium kétéves semmittevést tanúsított ez ügyben, most pedig komoly időzavarba kerül, kapkod. Azt kell mondanunk, hogy ezt az időzavart próbálja ezzel a huszárvágással, egy ilyen rendeleti felhatalmazás megszerzésével orvosolni, ugyanis a kormánynak meg kellene tudni mondani már most a középiskolásoknak, hogy milyen lesz a következőkben az egyetemi felsőoktatási képzés.

Még tovább menvén: a Magyar Akkreditációs Bizottságnak is vannak az állásfoglalásai között komoly időhatárokat jelentő ajánlásai. Konkrétan: azok a felsőoktatási intézmények, amelyek a többciklusú képzést már 2005 szeptemberében szeretnék megindítani, a MAB véleménye az, hogy számukra az akkreditációs dokumentum benyújtásának határideje 2004. május 14-e, e hét péntek. A 2004. május 14-ig megküldött szaklétesítési akkreditációs beadványokat a MAB 2004. június 25-éig véleményezi adott kritériumok alapján, amelyekre szintén javaslatot tesz a MAB. Ezeket jóvá kellene hagyni.

A későbbiekben beérkezett beadványokat a MAB az eljárási rendjének megfelelően tudja csak kezelni. Az Oktatási Minisztérium - a MAB javaslata szerint - a 2004. június 30-áig beérkezett MAB-vélemények alapján július 15-éig értesíti a felsőoktatási intézményeket arról, hogy 2005 szeptemberétől mely alapszakok létesítését engedélyezi.

Nos, tisztelt képviselőtársaim, ha csak ezeket a dátumokat vesszük, már látható, hogy ez nagyon komoly időzavar, borzasztó komoly időzavar, itt hatalmas kapkodásról van szó, a kapkodásnak pedig soha nincsen jó vége.

Köszönöm szépen.