Felszólalás adatai

DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS, az SZDSZ képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Államtitkár Úr! Tisztelt Országgyűlés! Magyarország Európai Unióhoz történő csatlakozása óta a közösségi joganyag fejlesztése, számos egyéb jogalkotási tárgykör mellett, a menekültügyre vonatkozó nemzeti szabályozást is hangsúlyosan érinti. Hazánk az Európai Unió tagállamaként alakító részesévé vált a közös európai menekültügyi politikának, ugyanakkor kötelességünk annak biztosítása, hogy nemzeti jogunk megfeleljen az Európai Unió jogforrásainak.

Az Unió a menekültügyet az amszterdami szerződéssel a közösségi jogalkotás szabályozási tárgykörébe emelte. Az Európai Tanács tamperei és hágai programja célkitűzéseinek végrehajtása érdekében az Unió menekültügyi tárgyú jogalkotása jelentősen felgyorsult, és ugrásszerűen megnőtt a harmonizálandó közösségi joganyag mennyisége. A hatályos menedékjogról szóló törvény részben eleget tesz a közösségi irányelvekben foglalt követelményeknek, a jogharmonizáció azonban több tekintetben késedelmet szenved.

A menekültkénti elismerés feltételeinek minimumszabályait megállapító úgynevezett kvalifikációs irányelv - amely a 2004/83/EK tanácsi irányelv egyébként - átültetésének az elmaradása miatt az Európai Bizottság a közelmúltban kötelezettségszegési eljárást indított hazánkkal szemben, melynek eredménye akár súlyos pénzbírság kiszabása is lehet. Erről államtitkár úr is említést tett már. Magyarországnak tehát elemi érdeke, hogy jogharmonizációs kötelezettségének minél előbb eleget téve megelőzze az Európai Bíróság általi elmarasztalást.

Az új menedékjogi törvény megalkotását az európai uniós tagságból eredő kötelezettségek maradéktalan teljesítése mellett a hatályos törvény alkalmazásának tapasztalatai is indokolttá teszik. A javaslat a menekültügyi eljárás gyorsabbá, hatékonyabbá, korszerűbbé tételével a közigazgatás szolgáltató jellegének erősítéséhez is hozzájárul. A javaslatban a közösségi joggal összhangban kiemelt szerep jut az elismerésüket kérők jogait biztosítani hivatott garanciális szabályoknak, ugyanakkor hathatós eszközök állnak rendelkezésre a menedékjog intézményével visszaélő személyekkel szemben is.

Az anyagi jogi szabályok körében talán legjelentősebb újdonság az oltalmazotti kiegészítő védelmi jogállás megjelenése. Az európai uniós jogalkotási kötelezettség nyomán létrehozott oltalmazottkénti elismerés betölti a genfi egyezmény szerinti menekültstátus és a befogadotti jogállás közötti szabályozási űrt. A javaslat szerint oltalmazottként kiegészítő védelemben részesül az a külföldi, aki nem felel meg a menekültkénti elismerés feltételeinek, de fennáll annak a veszélye, hogy származási országába történő visszatérése esetén súlyos sérelemnek, így különösen halálbüntetésnek, kínzásnak, kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmódnak vagy büntetésnek lenne kitéve. Az oltalmazotti jogállás a közösségi követelményekkel összhangban az elismert menekültek jogállásához megközelítő státust biztosít a külföldi részére. Ha törvény vagy kormányrendelet kifejezetten eltérően nem rendelkezik, a menekült jogait élvezi, és a menekült kötelezettségei terhelik az illetőt.

A javaslat a menekültügyi eljárás szabályozása körében gyökeres változásokat valósít meg. A hatályos törvény hiányosságát kiküszöbölve a menekültügyi eljárás általános közös szabályai mellett eltérő rendelkezéseket állapít meg a menekültkénti vagy oltalmazottkénti elismerésre irányuló eljárásra, valamint a menedékeskénti elismerésre irányuló eljárásra. Ezen különbségtétel célja, hogy azokban az esetekben, amikor az országnak menekülők tömeges beáramlásával kellene szembenéznie, a menekültügyi hatóság egyszerűsített eljárás keretében dönthessen a védelem nyújtásának szükségessége felől.

Az eljárási rendet érintő további lényeges változás, hogy a javaslat a gyorsaság és a hatékonyság szempontjait szem előtt tartva a menekültkénti vagy oltalmazottkénti elismerésre irányuló eljárást két szakaszra bontja. Az új, kétszakaszos eljárás nem jelent ugyanakkor duplikációt, hiszen a vizsgálat tárgya a két eljárási szakaszban más és más. Az első fázis szűrőként szolgálva megakadályozza, hogy az eljárás második, érdemi szakaszába juthassanak azok a kérelmek, amelyek vizsgálatáért más tagállam felelős, vagy amelyek érdemi kérdésekre kiterjedő vizsgálata szükségtelen. Az előzetes vizsgálati eljárás rostáján akadnak majd fenn azok a kérelmek, melyeket ismételten, azonban releváns új tény hiányában nyújtanak be, és amelyek kizárólag az országelhagyási kötelezettség teljesítésének elhúzását célozzák. Mindezekből az is következik, hogy a menekültügyi hatóság az eljárás második szakaszában az előzetes szűrőn átjutott, érdemi vizsgálatra alkalmasnak talált kérelmekre összpontosíthatja majd kapacitását.

A javaslat koncepciója szerint az elismerés, bár határozatlan időre szól, nem visszavonhatatlan. Az elismerés visszavonására vonatkozó anyagi és eljárásjogi szabályok hátterében kettős megfontolás áll.

(12.00)

Visszavonni a védelmet, ha az szükségtelen, vagy a menedékjoggal való visszaélésen alapul, ugyanakkor garanciális jelleggel még a visszavonó döntés meghozatala előtt biztosítani a külföldi számára, hogy ellenbizonyítással éljen a menekültügyi hatóság által felsorakoztatott, a visszavonást megalapozó körülményekkel szemben. Az ellenbizonyítás sikere esetén a visszavonó döntés meghozatalára sor sem kerül.

A javaslat speciális szabályok megalkotása útján biztosítja a különleges bánásmódot igénylő kiszolgáltatott személyek - különösen a kiskorúak, a fogyatékkal élő személyek, a várandós nők - sajátos szükségleteinek fokozott figyelembevételét. Végül, de nem utolsósorban a javaslat új alapokra helyezi a menekültügyi eljárásban kiemelt jelentőséggel bíró országinformációs rendszer működését.

Az országinformáció szolgáltatásáért felelős új szerv az elképzelések szerint olyan szakértői testületként funkcionál majd, amely rövid határidővel széles körű, naprakész és független tájékoztatással tudja ellátni nemcsak a menekültügyi hatóságot, hanem a menekültügyi perben eljáró bíróságot is.

Tisztelt Országgyűlés! Bár a menedékjogról szóló törvényjavaslat elsődleges érdeme, hogy elvégzi az Európai Unió által megkövetelt jogharmonizációt, megteremtve ezáltal a menekültügy területén is a magyar jog és a közösségi jog összhangját, ez a jogharmonizáció semmiképpen sem öncélú. A javaslat szabályozása messzemenően tekintettel van a nemzetközi gyakorlatra, hazánk humanitárius hagyományaira, valamint a menekültügy működésének eddigi tapasztalataira.

Köszönöm szépen a figyelmüket, és kérem, hogy a parlament frakciói támogassák majd a törvényjavaslatot. Mi, a Szabad Demokraták Szövetsége részéről ezt fogjuk tenni.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)