Felszólalás adatai

Többször hallom öntől mostanában már, hogy ha valaki munkavállaló egy összeszerelő üzemben, legyen ez autóipari vagy bármilyen cég, sokszor hallom öntől, hogy kicsit negligálja az ő munkájukat, valahogy negatívan cseng a szájából, amiket mond, most is így jött le az én lelkemben, az én fejemben.

(21.10)

Én azt mondanám, hogy örülnék, hogyha mifelénk Bács-Kiskunban, de az ország bármelyik, keleti vagy nyugati vagy déli részén több százezer új munkahely jöhetne létre, ahol ilyen embereket alkalmaznának, akiket lehetőség szerint a mostani állástalanságukból vagy éppen a közmunkaprogramból ki lehetne húzni. Ezeknek inkább örüljünk, hogyha ezek a cégek megjelennek, még ha ki is viszik a nyereségük egy részét, ez nem akkora baj, mint ha nem lenne munkája a magyar állampolgároknak.

Az áfacsökkentést úgy hallom mostanában minden ellenzéki párttól, hogy ezt valami fantasztikus csodafegyvernek tartják, hogyha levisszük nullára. Például nekem jó lenne, ha gyermekvállalási kedvemben segítene a kormány, hogy nulla lenne az áfája egy pelenkacsomagnak. De mi a garancia, hogy a nettó árat nem fogja felemelni a korábbi bruttó ár szintjére a tisztelt termelő vagy kereskedő, hiszen akkor magyarul hatósági árassá kéne tenni az összes terméket, aminek nulla lenne az áfája. És az, hogy lecsökken az áfa, biztos vagyok benne, hogy az összes kereskedő, ha van esze, vissza fogja igazítani a nettó árat a bruttó ár közelébe, ahol korábban volt, a 27 százalékos áfánál. Ezzel nincs megoldva még az, hogy a magyar fogyasztók olcsóbban kapjanak meg terméket.

Egy megoldás van: munkahelyeket kell teremteni, a munkavállalók bérei révén, a náluk maradó pluszbevétel révén tudnának több terméket vásárolni, és ezzel lehetne keresletet növelni. Ez nagyon fontos lenne.

Letelt az idő, inkább kérnék még egy kétperceset, azzal befejezném a mai mondandómat.