Készült: 2024.05.11.04:58:45 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

53. ülésnap (1999.03.03.), 55. felszólalás
Felszólaló Dr. Torgyán József (FKGP)
Beosztás földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka Expozé
Videó/Felszólalás ideje 8:03


Felszólalások:  Előző  55  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. TORGYÁN JÓZSEF földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Igen tisztelt Képviselőtársaim! A szőlőtermesztésről és borgazdálkodásról szóló 1997. évi CXXI. törvény módosításáról készült törvényjavaslat miniszteri indoklása kapcsán mindenekelőtt szeretném hangsúlyozni, hogy a törvény 1998. január 1-jén lépett hatályba, és hosszú idő után ismét törvényi szintre emelte e terület szabályait. A törvény megszületését hosszas szakmai viták, egyeztetések előzték meg, amelyek során sikerült konszenzusra jutni, ennek eredménye tükröződik a hatályos törvényben.

Az eltelt egy év tapasztalatai alapján azonban szükségesnek látszik a törvény átfogó módosítása; egy, a szakma egésze által elfogadható módosítás végrehajtása még hosszabb időt igényelne. Ez a szakmai egyeztetések függvényében előreláthatólag a második félévben kerülhet az Országgyűlés napirendjére. A beterjesztett törvénymódosítás ezért csak egy rövid, öt szakaszból álló módosítás, amely a feltétlenül szükséges változtatásokat tartalmazza.

Az Európai Unió és Magyarország között 1993-ban kötött borkereskedelmi megállapodás szerint a szerződő felek kölcsönösen elismerik az egymás területéről származó importborokra vonatkozóan a származási hely országának minőségtanúsítását. Ezt a megállapodást nem tükrözte a hatályos bortörvény, az Európai Unió területéről származó importbor tekintetében is kötelező volt az Országos Borminősítő Intézet - rövidítve OBI - minősítése, valamint az élelmezés-egészségügyi vizsgálat is. Az Európai Unió Bizottsága ezt több alkalommal is kifogásolta.

Az 1998. december 31-ével lejárt szerződést a felek az 1999. évre meghosszabbították azzal, hogy 2000. január 1-jétől új megállapodást kötnek. A lejárt szerződés meghosszabbításának az Európai Unió Bizottságával folytatott tárgyalásokon kialakított feltétele volt, hogy a magyar fél a szerződésben foglalt kötelezettségének eleget tesz. Ezért szükséges a törvény 50. §-ának a módosítása, oly módon, hogy fő szabályként továbbra is szükség van importborok esetén az OBI vizsgálatára, kivéve, ha nemzetközi szerződés másként rendelkezik. Nemzetközi szerződés alapján a minőségtanúsítás kölcsönös elfogadására akkor van lehetőség, ha a szerződő felek kölcsönösen közzéteszik azoknak az intézményeknek a listáját, amelyek minőségtanúsítását elfogadják.

A borhamisítás elleni küzdelem egyik eszköze lehet a hamisítók nevének nyilvánosságra hozatala. Természetes személy neve, lakóhelye személyes adatnak minősül, amelynek kezeléséhez törvényi felhatalmazás vagy az érintett hozzájárulása szükséges. Annak érdekében, hogy az eljáró hatóság a bortörvényben foglalt jogkövetkezmények - helyszíni bírság, üzembezáratás, termékmegsemmisítés, minőségvédelmi bírság alkalmazása - esetén elrendelhesse a jogsértés elkövetője nevének és lakóhelyének közzétételét, szükség van a bortörvény ilyen irányú módosítására.

 

(11.40)

A javaslat szerint a határozat közzétételére csak akkor van lehetőség, ha a határozat jogerőre emelkedett. A törvényjavaslat felhatalmazza a földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztert, hogy a pénzügyminiszterrel együttes rendeletben szabályozza a borászati termékek kötelező egységes nyilvántartási rendjét, az úgynevezett pincekönyvet. A borászati termékek előállítása során jelenleg nincs olyan egységes kötelezettség, amely lehetővé tenné a különböző célú ellenőrzések számára egyaránt alkalmas nyilvántartás megkövetelését. A pincekönyv lehetővé tenné a termelők elszámoltatását és ellenőrzését a különböző hatóságok számára, így az APEH, az OBI, a hegyközségek számára is. Az egységes nyilvántartás kialakítása során az Európai Unióhoz való csatlakozásunk, jogharmonizációnk, illetve a borászati termékek adózási szempontjait is figyelembe kívánjuk venni.

A törvényjavaslat egy községgel bővíti a borvidékbe sorolt települések listáját. Erre azért van szükség, mert a bortörvény elfogadása során egy megszavazott módosító javaslatként Hidas község ugyan bekerült a tolnai borvidék völgységi körzetébe, de adminisztratív hiba miatt a kihirdetett szövegből kimaradt. A hiba csak törvénymódosítással korrigálható, amire első alkalommal most van mód.

Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelettel kérem, hogy a beterjesztett törvénymódosítást annak ellenére fogadják el, hogy - amint jeleztem - az nem teljes körű, hiszen a teljes körű törvénymódosítás beterjesztésére most időben azért nincs lehetőség, mert az európai uniós kötelezettségek, a konkrét borforgalmazás azt a módosítást, amelyet mi most előterjesztettünk, mindenképpen szükségessé teszi, enélkül tehát nem tudunk a nemzetközi borkereskedelemben részt venni. És legyen szabad ugyanakkor hozzátennem, hogy talán az egész mezőgazdaságunk számára példaértékű lehet az a robbanásszerű fejlődés, amely a borágazat tekintetében bekövetkezett Magyarországon; az egész világ elismeréssel tekint a borágazatban bekövetkezett nagyon jelentős fejlődésünkre.

Én nagyon jól tudom, hogy még igen sokfajta rendelkezés meghozatalára szükség van ahhoz, hogy a borunkat megvédjük, ha már olyan kitűnő minőségű borokat tudunk termelni, mint amelyeket hála a Jóistennek, ma már valóban tudunk termelni. Szerintem is szükséges lenne, hogy az első kapavágástól, amikor a szőlővesszőt elhelyezzük a földben, egészen addig, amíg a bor értékesítésre kerül, figyelemmel kövessük a bor útját. Ezt meg kell szerveznünk, így lehet a hamisítók ellen a legeredményesebben fellépni. De miután a most beterjesztett törvényjavaslat az európai uniós életben való részvételünkhöz szükséges, ezért tisztelettel kérem, hogy ezt támogassák. Köszönöm türelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)




Felszólalások:  Előző  55  Következő    Ülésnap adatai