Felszólalás adatai

TÓTH IMRE (FKGP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény módosítását célzó T/757. számú törvényjavaslat a magyar társadalom régi elvárását célozza meg teljesíthetni, mondhatnánk, nem korai, hanem éppen késői szülötte a törvényhozásnak. Hangsúlyozom, késői szülötte, mert az 1994. évi, a termőföldről szóló törvény megszületése óta a tulajdonszerzés, a termőföld-hasznosítás menetében jelentős változások mentek végbe a gyakorlatban, szinte szédítő sebességgel, s ehhez képest nem csatlakozott fel azonos tempóban a földhasználati viszonyok szabályozása, annak áttekinthetősége vagy éppen nyilvántartása.

E késedelemnek kárát szenvedők, az agráriumból megélők joggal tehetik és fel is teszik a kérdést, hogy e késedelem és annak fenntartása kinek vagy kiknek állt eddig érdekében, ebből fakadóan valójában mekkorák a káraink, és a szabálytalan zsebszerződésekből vajon ténylegesen ma ebben a helyzetben egyetlenegy is "visszatapsolható-e".

(19.10)

Nem kevesebbet tehát, mint az eddigi károk elhárítását, és újabbak születésének kiküszöbölését célozza meg az előterjesztő agrártárca.

Az ágazati minisztérium sem tekinti mindenhatónak a törvénytervezetet, de ugyanakkor nélkülözhetetlen első lépésnek e szabályozási területen. Fontos tehát, hogy a gyakorlat által visszaigazolt működőképes törvény szülessen. Ennek érdekében a következő megközelítéseket, értelmezéseket teszem a törvényjavaslat néhány bekezdéséhez tételesen:

Az új 25/A. § (1) bekezdésében javasolt önálló nyilvántartás csak annyiban lehet önálló, hogy a földhasználati nyilvántartás a tulajdoni lapoktól függetlenül legyen megjeleníthető, kezelhető, és abból leválogatható belső statisztika készíthető, azonban mindig az aktuális, élő adatbázist használja fel direkt módon. Csak ezáltal biztosítható, hogy a két nyilvántartás kapcsolatát jelentő földrészlet adatállománya azonos legyen mindkét nyilvántartást illetően.

Arra is megoldást kell keresni, hogy az ingatlan-nyilvántartásról szóló, még nem hatályos 1997. évi CXLI. törvény 16. §-ában az ingatlan-nyilvántartás tartalmává teszi a haszonbérleti nyilvántartást, de más használati jogcímet nem, ezért a javaslat szerinti földhasználati nyilvántartás vagy részleges volna, vagy ha nem, a haszonbérlet kétszeresen volna nyilvántartva. Felvetődik az a megoldási lehetőség, hogy a földhasználati nyilvántartás ne önálló legyen, hanem mintegy a tulajdoni lap negyedik része.

Szükségesnek látszik a földtörvény módosítása a 6. § (1) és a 7. § (1) bekezdése vonatkozásában is, a korlátozást a haszonélvezeti jog megszerzésére is tételesen ki kell terjeszteni. Nem hagyhatjuk azon korlátot sem figyelmen kívül, hogy a jelenlegi ingatlan-nyilvántartási szabályok és feltételek között csak illetékességi területen belül van lehetősége a földhivatalnak a szerzési korlát betartatására.

Döntő kérdés a tervezett módosítás eredményességét illetően az ellenőrzési jogosítványok és kötelezettségek rendszere. Az új 25/A. § (4) bekezdésében az ellenőrzési lehetőséget talán kötelezettséggé kellene tenni, annak gyakoriságának, rendszerességének rögzítésével. Rendszeres ellenőrzést végezhetne a földhivatal, például évente elrendelt vizsgálati program szerint az ingatlanok egy részére. Ennek során a program útján érintett ingatlantulajdonosokat megkérdezhetné a használati viszonyokról. Ez kétségtelenül költséges és időigényes, de hasznos munka.

Az ellenőrzésben közreműködőként kellene megjelölni - önálló, konkrét feladat megjelölésével akár - a falugazdász-hálózatot. Véleményem szerint az eredményességet a legnagyobb mértékben az szolgálná, ha a tulajdonos vagy a bérlő, vagy mindkettő anyagilag érdekelt volna abban, hogy a nyilvántartásban a szerződés szerepeljen, például azért, mert ebben az esetben részesülhetne támogatásban, hitellehetőségben. Azt hiszem, hogy a megszülető jogszabály meg fogja találni a tiltás, bírságolás és az ösztönzés helyes arányát, amit az előterjesztő tárca fontos célkitűzésnek tekint.

Szembe kell nézni azzal, hogy a törvény hatálybalépését követően várhatóan igen nagy tömegű adatszolgáltatási, illetve igazolási igény fog megjelenni a földhivataloknál. Ezeket az adatokat kizárólag díj ellenében legyen lehetséges igényelni. A munka anyagi fedezete vagy annak egy része ezáltal volna biztosítható, emiatt a 25/B. § (2) bekezdésében a hatóság megkeresésére való adatszolgáltatás eseteit nagyon konkrétan kellene meghatározni, ellenkező esetben ezen törvényi előíráson keresztül jelentős költséggel járó, ugyanakkor bevétel nélküli adatszolgáltatásra kellene számítanunk.

A költségek fedezetéül szánt bírság nem a költségek felmerülésekor, hanem jóval később vagy sohasem folyna be a földhivatali folyószámlára, ezért erre a tevékenységet alapozni nem lehet, vagy inkább azt mondom finoman: kétséges.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az előző leltárból is látható, hogy kormányzati oldalon is felelősséggel mérlegelünk, és nem tekintjük magunkat tévedhetetlennek.

Összefoglalóan szólva a földtörvény-módosítás tervezetének zsebszerződés elleni rendelkezéséről, az elhangzott ellenzéki vélemények jövendölése szerint a kérdés megoldására meglehetősen nehéz és szűk út kínálkozik. De talán bizton mondhatjuk, hogy a tervezett módosítás minden bizonnyal eredményes lehet, ha a szükséges feltételek rendelkezésre fognak állni. Ezek pedig felsorolásszerűen: jogszabály - és most itt tartunk -; szervezet; anyagi, személyi, technikai feltételek; erős ellenőrzési, szankcionálási jogosultságok és anyagi motiváció az érintettek önkéntes jogkövetésére. Ez az előterjesztői szándék és nemes célkitűzés is.

Egyetlen reakciót, mert erről a pulpitusról a kétpercesekben elhangzottak közül többen néhány kérdést lereagáltak. Sajnálom, hogy Bauer képviselőtársam már nincs itt. Mégis mondom, hogy neki fölrémlett a földrendőrség képe, szörnyképe. Én azt mondom, hogy földrendre van csak szükség, őrség nélkül.

Magam a Független Kisgazdapárt képviselőjeként az előterjesztést támogatom. Köszönöm. (Taps a kormánypártok és a MIÉP padsoraiban.)