Felszólalás adatai

DR. NÉMETH IMRE (MSZP): Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Frakciónk egyetért azzal, hogy sürgető feladat az agrárgazdaság megalapozott irányításához a magyar mezőgazdaság reális helyzetének átfogó felmérése. A csaknem tíz év után gyökeres szerkezeti, tulajdoni változáson átesett ágazat számos meglepetést tartogat. Meglátásom szerint a reprezentatív felmérések, amelyek időközben történtek, illetve évente történnek, csak erős fenntartásokkal használhatók. Mivel egyszeri akcióról van szó, amely egy KSH irányította adatfelmérést takar, kérdéses, hogy ez milyen módon szolgálja az egész mezőgazdasági statisztikai rendszer továbbfejlesztését, amelyet az előterjesztő célként megjelölt. Az Eurostat nómenklatúráin túl az európai uniós követelmények egy folyamatosan működő rendszert igényelnek, amely rendszeresen képes megbízható információkat szolgáltatni az ágazat egészéről, a földhasználat, az állatnyilvántartás és a többi standard adat tekintetében. Vannak már folyamatosan működő részrendszereink, mint például a kamaraitag-regisztrációs rendszer, az őstermelők nyilvántartása, a termelők ez évben bevezetett regisztrációja, a terméktanácsok nyilvántartásai, és ma kerül a Ház elé a földhasználati nyilvántartás új rendszerének terve - hogy csak a legfontosabbakat említsem.

A legfőbb problémát ott látom, hogy ezekbe a részrendszerekbe rengeteg munkát és pénzt ölnek, de ezek köszönő viszonyban sincsenek egymással, nem kompatíbilisek, nemhogy kiválthatnának egy ilyen kampányszerű összeírást vagy annak egy részét, ami nem olcsó, hisz 2 milliárd forintba fog kerülni. Pedig ez lenne a normális állapot. Ideje lenne végre végiggondolni egy egységes mezőgazdasági információs rendszer megvalósítását. Nem kellene feltalálni a spanyolviaszt, hiszen az Európai Unió tagállamaiban bevált rendszerek működnek, csak adaptálni kellene valamelyiket. A Német Agrárkamarák Szövetsége felajánlotta ez irányú segítségét, sőt az informatikai eszközök beszerzéséhez szükséges források előteremtésében is partner. Érthetetlenül fogadja - mint ahogy a Magyar Agrárkamara is -, hogy az FVM gáncsoskodása ez ügyben miért történik.

Az előterjesztő nem ad világos magyarázatot az 1. §-ban megfogalmazottakra, arra, hogy a teljes körű, 2000. március 31-ei összeírást követően 2000 őszén milyen reprezentatív adatgyűjtésre fog sor kerülni. Csak találgatni lehet, hogy ez a később kialakuló vetésszerkezetre vagy terméseredményekre vonatkozhat-e. Ezt véleményem szerint egyértelművé kell tenni.

Az adatfelvételi küszöbértékek kapcsán felmerült, hogy az önellátó családi termelési szinttel érdemes-e foglalkozni, vagy csak az árutermelő vállalkozások összeírására kerüljön sor. Az egy-két sertés vagy kecske tartását nem nagyon fogják bevallani, főleg ha saját fogyasztás céljából nevelik, még ha az az előírt küszöbérték felett is van.

A tervezet foglalkozik az adatszolgáltatási kötelezettség szabályainak meghatározásával. A kormány kapna felhatalmazást ennek rendeletben történő szabályozására. Ezt fontos kérdésnek tartom, mert az egész összeírásnak csak akkor van értelme, ha a tényleges állapotot sikerül felmérni. Márpedig a tapasztalatunk az, hogy a termelők egy része vonakodik az adatszolgáltatástól, még akkor is, ha annak fejében támogatáshoz jut - anélkül pedig még inkább meg fogja tenni.

Ezt bizonyítja a gázolaj jövedéki adójának visszaigénylése, amely jelentősen visszaesett az elmúlt évben, annak köszönhetően, hogy a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága, illetve területi intézményei tételes vizsgálatokat tartottak. Ez megyei szinten váltakozva, de mintegy egyharmados igénylés-visszaesést jelentett az elmúlt évben. Meggyőződésem, hogy az idei termelői regisztráció kapcsán is hasonló eredmény születik. Az egymillió őstermelőnek még az egyharmada sem fog élni a regisztráció révén megnyíló támogatási lehetőségekkel, egyszerűen fél az adatszolgáltatástól, az APEH-től, főleg akkor, ha az utóbbi időben az APEH magatartását figyelembe vesszük.

A dolognak van egy másik oldala is, mégpedig az, hogy az adatfelvevő ne üthessen a hasára, miután a sokadik próbálkozásra is eredménytelen marad a termelő elérésében. A valós adatok összeírhatósága érdekében - mint ahogy ezt Tóth András képviselőtársam is megtette, és fontos kérdésnek tartotta - egy kontrollvizsgálat lefolytatását helyezném kilátásba, illetve iktatnám be a törvénybe, amelynek eredménye kapcsán szankcionálni lehetne, meghatározott időre a támogatásokból ki lehetne zárni a termelőket, ha valótlan adatokat szolgáltatnak, el lehetne tiltani az adatgyűjtés lehetőségétől azt az adatfelvevőt, aki manipulálja az adatokat, és a javadalmazását is meg lehetne vonni.

Annak definiálását, hogy az összeírás kire terjedjen ki, a 3. § tartalmazza, amely véleményem szerint félreérthető. Az a) pont megnevezése a következő: regisztrált mezőgazdasági termelők és mezőgazdasági háztartások. Milyen formában regisztrált, az idei támogatási regisztrációt tekintjük e tekintetben, vagy tágabb értelemben értelmezzük ezt a folyamatot? Az utóbbi félévben a regisztráció alatt mindenki az idei évben bevezetett támogatási érdekből előírt termelői regisztrációt gondolja. Ha ez így van, akkor pedig nem teljes körű az adatfelvétel. Véleményem szerint ezt tisztázni és konkretizálni kell a törvénytervezetben.

(9.40)

Az összeírás teljeskörűsége érdekében helyes törekvés, hogy a meglévő adatbázisok kerüljenek feldolgozásra. Az 5. § szépséghibája ugyanakkor, hogy a (2) bekezdés b) pontja szerint a területi agrárkamaráknak kell átadniuk az őstermelői nyilvántartásban szereplők adatait a KSH-nak. Szeretném jelezni, hogy ezt nem tudják megtenni, mert már átadták a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium megyei hivatalainak, a minisztérium falugazdász-hálózat létrehozásáról szóló rendelete értelmében. Az őstermelői igazolványok kiváltása pedig azóta is folyamatos, tehát ezt az adatszolgáltatást most már - a számítógépes hálózat információs adatait is tudtommal - a legtöbb megyei kamara átadta; igaz, hogy ezért térítést a minisztériumtól nem kapott, és úgy néz ki, hogy e tekintetben nem is a legjobb irányba mennek a dolgok, és az adatlapok adatbázisát is átadta, tehát e tekintetben csak a megyei hivatalok képesek adatot szolgáltatni.

A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló '92. évi LXIII. törvény követelményeit figyelembe kell venni, bizonytalan tartalmú felhatalmazásokat egyértelművé kell tenni a törvényben.

Úgy gondolom, hogy az általam említett és a frakcióm véleményét is tükröző változtatások után ez a törvény meg fog felelni annak a célnak, amely vonatkozásában előterjesztésre került. Köszönöm a figyelmüket. (Taps az MSZP és az SZDSZ soraiban.)