Készült: 2024.09.21.10:16:17 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

53. ülésnap (1999.03.03.), 106. felszólalás
Felszólaló Pozsgai Balázs (MSZP)
Beosztás  
Bizottsági előadó Önkormányzati bizottság
Felszólalás oka Bizottság kisebbségi véleményének ismertetése
Videó/Felszólalás ideje 4:33


Felszólalások:  Előző  106  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

POZSGAI BALÁZS, az önkormányzati és rendészeti bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Miniszter Úr! Az önkormányzati és rendészeti bizottság ülésén alig maradtak kisebbségben azok, akik nem tartották általános vitára alkalmasnak a beterjesztett törvényjavaslatot.

A törvényjavaslat gyengeségét, alkalmatlanságát jelzi, hogy nemcsak ellenzéki, hanem kormánypárti oldalról is nagyon sok bírálatot kapott. A tervezet azt a politikai igényt akarja kielégíteni, hogy láthatóvá váljanak, megszűnjenek az eddig megkötött, az érvényben lévő törvényeink által nem megköthető szerződések, ismertebb nevükön: zsebszerződések. Ezzel szemben a tervezet az 1992-től zajló és a mai napig is tartó külföldi földvásárlásokat eleve nem befolyásolja, mivel a törvénytervezet kimondja, hogy az új eljárási szabály csak e törvény hatálybalépésétől megkötött szerződésekre vonatkozna. A zsebszerződések a jelenlegi polgári törvénykönyv szerint is semmisek, így azokat senki sem fogja benyújtani a földhivatalokhoz. Ezek a szerződések átalakulnak vagy már át is alakultak bérleti szerződéssé, majd a tulajdonos halála utáni öröklési szerződéssé.

Miután a törvényhozó a zsebszerződések kiindulásához, vagyis a kárpótlási időszakhoz viszonyulni nem akart, maradt egy nyúlfarknyi törvénymódosítás, ami nem felel meg annak a célnak a megvalósítására, amelyre létrejött, hogy váljanak nyílttá a zsebszerződések, a földhasználatok.

 

(15.20)

Hiánya többek között a tervezetnek, hogy a korlátozó szabályok, szabályozás mellett nem is utal a földhasználók számára oly fontos öt-tíz vagy éppen huszonöt évig tartó bérleti garanciákra.

Tisztelt Ház! Ki tudja ma a mai magyar falvakban, hogy kik bérlik, használják a földeket? Sajnos nem a jegyző, aki a földhaszonbérletből befolyó összegeket a falvak költségvetésének a feljavítására fordítaná, mert ilyen bevételek a törvényi lehetőségek ellenére alig folynak be az önkormányzatokhoz. Gyakorlatilag a személyi jövedelemadóhoz kapcsolódó önbevallásról lenne itt szó. Azonban tudják a mezőgazdasági vállalkozók, a szövetkezők a faluban, akik abban érdekeltek, hogy földet béreljenek, használjanak. Egyébként a tervezet kvázi kettős nyilvántartást vezetne be, ami többek megítélése szerint szükségtelen.

Tisztelt Ház! Ma még a tulajdonviszonyok sem rendezettek telekkönyvileg, a használati viszonyok is rendezetlenek. Így összességében e törvényjavaslat még módosító indítványokkal sem javítható. Meggondolandónak tartjuk a tisztelt előterjesztő számára a visszavonását, majd e kérdéskörrel összefüggő több törvénnyel együtt csomagban vagy mint elhangzott: kosárban történő beterjesztését.

A bizottságban bírálat érte az általános indoklásban megfogalmazott célt is, az életképes családi birtokok kialakításának törekvését, amely a valós magyar gyakorlatban szembemegy a nyugat-európai földbirtok-koncentrációs folyamattal, fényévnyi távolságra juttatva a magyar mezőgazdaságot az európai integráció időszakától.

Valóban, nem szabad politikai kérdést csinálni ezen ügyből, mert valóban nemzeti kincsünkről, a földről van szó. Ezt jelezte a 13 igen melletti 9 nem és 2 tartózkodás e törvénytervezet általános vitára való alkalmassága tekintetében.

Köszönöm figyelmüket. (Taps.)




Felszólalások:  Előző  106  Következő    Ülésnap adatai