Készült: 2024.09.19.20:33:53 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

64. ülésnap (2019.04.01.), 341. felszólalás
Felszólaló Hajdu László (DK)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 4:13


Felszólalások:  Előző  341  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

HAJDU LÁSZLÓ (DK): Tisztelt Elnök Úr! Államtitkár Úr! A téma vitájában én hozzászóltam, röviden szeretnék megnyilatkozni most is. Azt gondolom, hogy az a veszély, ami a gyorsított eljárásban van, vagy egyszerűsített eljárásban rejlik, az nincs tisztázva, és nincsen korrektül körbefogalmazva, hogy mire is értendő ez a bizonyos gyorsított eljárás és egyszerűsített eljárás. Szerepelnek olyan megfogalmazások is, hogy a jogtechnikai felülvizsgálattal próbáljuk ezt az egyszerűsítést, gyorsítást, de nem nagyon szól arról, hogy mi van a műszaki biztonsággal, mi van az egyéb biztonsági kérdésekkel. Csak utalni szeretnék arra, hogy az engedélyezésnek van átfutási ideje akkor is, ha gyorsítani akarjuk. Ilyen például a Paks II. erőműnek az a földrajzi és vízgeológiai akadálya, hogy például a Duna vízállásának függvényében hogyan fog a hűtőrendszere működni. Ennek az erőműnek tulajdonképpen az egyik kormánya maga a hűtés. Ha a Duna száraz időjáráskori vize borzalmasan alacsonyan van, akkor miből lesz a hűtés megoldva? Hogy lehet gyorsított eljárást a Duna-vízállás függvényében…  ebből adódik az, hogy milyen engedélyt kell kiadni rá, tehát hogyan lesz a hűtési kérdés megoldva. Ezt nem lehet gyorsított eljárással, ez ilyen klímaügy és vízvisszatartási kérdés. Vízvisszatartás pillanatnyilag nem is szerepel a Paks II.-ben, hogy milyen módon lehet a még egyébként körülbelül tíz évig tervezett módon a Paks I.- és Paks II.-nek együttműködni vagy egy időben működni. Ha azt vesszük, hogy jelenleg a Paks I.-nek a Duna vízállása kevés, nyáron legalábbis az mutatkozott, mert egy reaktort ki kellett kapcsolni, mert nem bírtuk hűtővízzel ellátni, akkor hogyan fog ez működni, amikor két erőmű is üzembe lesz helyezve ugyanazzal a Duna-vízállással? Itt egyéb engedélyezési eljárást is nyilván be kell kapcsolni.

Gondolom, hogy nem lehet a gyorsított eljárásnak az az akadálya, amikor arról beszélünk, hogy a kiégett fűtőszálak hol lesznek elhelyezve. Abban nem lehet gyorsított eljárás, szerintem ott komoly kommunikáció kell, sok minden egyéb. Mire vonatkozik tulajdonképpen igazán ez a gyorsított eljárás? Mert ha arra, hogy a földmunkákat gyorsabban kell elvégezni, az a Paksi Atomerőműnél lehet, hogy valamennyire számít, de az elhúzódott kezdésben sokat nem.

És van még egy, az, hogy adhat-e felmentést és engedélyezést ez a gyorsított eljárás abban a tekintetben, hogy itt nagyon komoly új humán munkaerőre lesz szükség, ha Paks II. belép. Lesz-e annyi mérnök, annyi üzemeltető, annyi tapasztalattal rendelkező, aki egy ilyen gyorsított eljárás esetén bevethető azonnal, és ezeket a veszélyes műtárgyakat szakmai igényességgel tudja megoldani? Azt gondolom, hogy persze megoldható, ha orosz erőműről van szó, orosz tervezésről, akkor orosz szakembereket is lehet hozni, és akkor már oroszok fogják az egészet üzemeltetni, és orosz hitelből is lesz, hát tulajdonképpen semmi nem lesz, ami ebben magyar.

Ez a félelmem van, és emiatt kértem csupán szót, hogy a biztonságra nagyon veszélyes a gyorsított eljárás, főleg az egyszerűsített és a jogi engedményeknek és a műszaki engedményeknek a megadása. Köszönöm szépen.




Felszólalások:  Előző  341  Következő    Ülésnap adatai