Felszólalás adatai

GUSZTOS PÉTER, az emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság előadója: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az emberi jogi bizottság a tegnapi ülésén megtárgyalta a törvényjavaslatot, és többségi szavazással, 10:9 arányban általános vitára alkalmasnak találta azt. A törvényjavaslat előtörténete valamennyiünk számára ismert. A tavalyi évben elfogadott a Magyar Országgyűlés egy olyan törvényt, amelyet az Alkotmánybíróság részben alkotmányellenesnek talált. Ez a törvény vonatkozott a különnemű és az azonos nemű párok élettársi kapcsolatára egyaránt.

Az emberi jogi bizottságban megfogalmazódott többségi vélemény a következő volt. Úgy látjuk, hogy szükség van újabb jogalkotói lépésre, szükség van további jogalkotásra ezen a területen, egyetértés mutatkozott abban, hogy az azonos nemű párok Magyarországon súlyos joghátrányokat szenvednek, s hogy az ő jogi emancipációjukat, ezt a polgári jogi folyamatot folytatni kell, s hogy ennek érdekében fontos előrelépés lehet ez az előttünk fekvő törvényjavaslat.

Az Alkotmánybíróság határozatából egyértelműen következik, hogy a parlamentnek, a jogalkotásnak az alkotmányból levezethető kötelessége, hogy az azonos nemű párok számára a házassághoz hasonló családjogi intézményt vezessen be. Idézem az Alkotmánybíróság határozatát: "Az azonos nemű személyek számára, akik az alkotmány alapján házasságot nem köthetnek, a jogalkotónak az alkotmány korlátai között biztosítania kell egymás irányában a házastársakéhoz hasonló olyan jogállást, amely az egyenlő méltóságú személyként kezelésüket biztosítja."

(11.50)

Egyértelmű az alkotmánybírósági határozat után az is, hogy a megsemmisített törvény az azonos nemű párok vonatkozásában nem volt alkotmányellenes. Idézem újra az Ab-határozatot: "Az Alkotmánybíróság megállapítja: az azonos nemű személyek számára a bejegyzett élettársi kapcsolat jogintézménye létrehozása nem alkotmányellenes" - szól az alkotmánybírósági határozat indoklása.

Az is egyértelmű az Ab-határozat után, hogy nincsen alkotmányos akadálya annak, hogy az azonos nemű párok esetében a házassággal majdnem azonos tartalmú jogintézmény jöjjön létre. Újra csak az alkotmánybírósági döntés szövegét idézem: "Csak a különnemű párok esetében nem lehet alkotmányosan létrehozni egy, a házassággal majdnem azonos tartalmú jogviszonyt." Ez a helyzetnek, ha tetszik, a jogi megközelítése, de a tegnapi bizottsági vitában ennél talán még egy kicsit nagyobb hangsúlyt kapott, a jogi megítélésnél talán egy picit még nagyobb hangsúlyt kapott a dolognak az emberi, időnként a teológiai jellegű megközelítése is. Meglehetősen parázs vita volt ahhoz képest, hogy tegnap délben ülésezett az emberi jogi bizottság, és egy órakor kezdődött a plenáris ülés, tehát valamennyire be voltunk szorítva egy időkeretbe, de ehhez képest is meglehetősen parázs és élénk vita folyt.

A többségi vélemény, azt gondolom, összefoglalható úgy, hogy nemcsak az alkotmányos és egyéb jogi helyzet, nemcsak az Alkotmánybíróságnak az itt többször idézett döntése magyarázza és indokolja azt, hogy miért van szükség egy ilyen törvénymódosításra, hanem ha tetszik, egész egyszerűen alapvető emberi érzések, mások életének, életvitelének, mások személyes tulajdonságainak tolerálása, tiszteletben tartása is azt diktálja, hogy a Magyar Országgyűlés előrelépjen ezen a területen, és az államtitkár úr által is idézett országokhoz hasonlóan - nyilván ebben a vitában később még sokan fogunk különböző nemzetközi példákat mondani -, szóval, hogy az államtitkár úr által is idézett nemzetközi példákhoz hasonlóan Magyarország is lépjen egyet közelebb a világnak ahhoz a feléhez, ahol ezzel a társadalmi jelenséggel, történetesen azzal, hogy minden társadalomban emberek egy meghatározott kisebbségben lévő csoportjának veleszületett tulajdonsága, ugyanúgy, mint a szeme színe vagy a haja színe, veleszületett tulajdonsága, hogy a saját neméhez vonzódik; szóval Magyarország is nézzen végre szembe ezzel a dologgal. Magyar állampolgárok élnek köztünk több tízezren, több százezren, semmi mást nem szeretnének ők is, csak jogbiztonságban és boldogságban élni egymással.

Az emberi jogi bizottság többségének véleménye szerint ehhez nekik természetesen ugyanolyan alapvető emberi joguk fűződik, mint bárki másnak ebben az országban, és a magyar parlamentnek pedig az a feladata, hogy a jogegyenlőség irányába tegyen egy újabb lépést, ezért támogatja az emberi jogi bizottság többsége ezt a törvényjavaslatot. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps az MSZP soraiban.)