Felszólalás adatai

DR. AVARKESZI DEZSŐ igazságügyi és rendészeti minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! A kormány az Alkotmánybíróság döntésének megfelelően elkészítette a bejegyzett élettársi kapcsolatról és az ahhoz kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot. Az Alkotmánybírósághoz 2008-ban több indítvány érkezett, amelyek alapján sor került a bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló kihirdetett, de még hatályba nem lépett 2007. évi CLXXXIV. törvény alkotmányossági vizsgálatára. Az Alkotmánybíróság 2008. december 15-én kihirdetett határozatában alkotmányellenességet állapított meg, és a korábbi törvényben foglaltakat a határozat közzétételének napjával megsemmisítette, így a törvény 2009. január 1-jén nem lépett hatályba.

Egyidejűleg a határozat megállapította, hogy a bejegyzett élettársi kapcsolat jogintézményének létrehozása azonos nemű személyek számára nem alkotmányellenes. A taláros testület az indítványok nyomán abban a kérdésben foglalt elsősorban állást, hogy egyrészről a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének a differenciálatlan lehetősége, másrészről a szabályozás tartalma sérti-e az alkotmányban megfogalmazott, a házasság védelmére vonatkozó kötelezettséget.

Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a különböző neműek tekintetében a bejegyzett élettársi kapcsolat az alkotmány által védett házasság megkettőzésének tekinthető, törvényi szinten pedig nem lehet alkotmányos intézményekkel azonos, azokkal felcserélhető jogintézményeket létrehozni. Ugyanakkor az Alkotmánybíróság határozatában hangsúlyozta azt is, hogy a házasság védelmére vonatkozó alkotmányos kötelezettség kizárólag a házasságkötésre jogosult különneműek tekintetében értelmezhető. Az azonos neműek regisztrált élettársi kapcsolata a házasságkötésre jogosultak helyzetét nem érinti, sőt az azonos neműek tartós párkapcsolata számára az elismerés és a védelem igénye levezethető az emberi méltósághoz való jogból. Az Ab-határozat az azonos neműek vonatkozásában úgy foglalt állást, hogy "Az azonos nemű személyek számára azonban, akik az alkotmány alapján házasságot nem köthetnek, a jogalkotónak az alkotmány korlátai között biztosítania kell egymás irányában a házastársakéhoz hasonló olyan jogállást, mely az egyenlő méltóságú személyként kezelésüket biztosítja".

(11.40)

Az azonos nemű személyek számára a bejegyzett élettársi kapcsolat létrehozása tehát nem alkotmányellenes. A különböző nemű személyek esetén az Ab-határozat jogalkotói kötelezettségről nem szól, de lehetőségként említi, hogy "Az alkotmányosan nem kizárt, hogy a jogalkotó a de facto élettársi viszony és a házasság mellett a különnemű párok más együttélési formáját is törvényi védelemben részesítse, tehát hogy e két jogintézmény mellett egy köztes intézményt is létrehozzon. Egy ilyen intézmény létrehozásának kötelezettsége azonban sem az általános cselekvési szabadságból, sem az alkotmány rendelkezéseiből nem következik kényszerítően."

Az azonos neműek partnerkapcsolatának jogi elismerése a legtöbb európai államban elfogadott. Néhány európai ország - így Belgium, Hollandia, Svédország, Spanyolország - jogrendszere az azonos neműek számára a házasságot is lehetővé teszi, míg más országok a bejegyzett élettársi kapcsolat jogintézményének létrehozásával biztosítanak az azonos neműeknek a házassághoz hasonló jogokat. Angliában, Németországban, a skandináv államokban vagy Csehországban bejegyzett élettársi kapcsolatot csak azonos nemű személyek létesíthetnek, ugyanakkor Hollandiában, Franciaországban vagy Belgiumban erre különböző neműeknek is lehetőségük van.

Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat az Alkotmánybíróság döntésével összhangban, az angol vagy német példához hasonlóan azonos nemű személyek számára biztosítja a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének lehetőségét. A törvényjavaslat rendelkezik a bejegyzett élettársi kapcsolat létrejöttének és megszűnésének részletes szabályairól, és utal a bejegyzett élettársak jogaira és kötelezettségeire, fenntartva a házassághoz képest bizonyos különbségeket.

Ennek megfelelően a javaslat a bejegyzett élettársi kapcsolatban élőknek nem teszi lehetővé gyermek közös örökbefogadását. A bejegyzett élettársak együttesen nem fogadhatnak örökbe, és arra sincs lehetőségük, hogy az egyik bejegyzett élettárs partnerének gyermekét a másik örökbe fogadja.

A bejegyzett élettársakra nem alkalmazhatóak az egészségügyi törvény házastársak vonatkozásában előírt, mesterséges megtermékenyítésre irányadó szabályai, továbbá jellegéből adódóan a bejegyzett élettársi kapcsolat apasági vélelmet sem keletkeztet. A bejegyzett élettársi kapcsolatot a partnerek közös megegyezése esetén a közjegyző is megszüntetheti. Ennek részletszabályait a közjegyzői nem peres eljárásról szóló törvény megfelelő módosításával biztosítja a törvényjavaslat.

A bejegyzett élettársi kapcsolat intézményének bevezetése szükségessé teszi az anyakönyvi jogszabályok módosítását, kiegészítését is. Ennek megfelelően a javaslat rendelkezik többek között a szükséges eljárási rendelkezésekről, illetve a bejegyzett élettársi anyakönyv létrehozásáról.

Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat ugyanakkor egy másik, a társadalom egyre szélesebb rétegét érintő problémára is megoldást nyújt. A jogalkotónak figyelemmel kell lennie arra a társadalmi tendenciára, hogy a különböző neműek közül is egyre többen választják házasság helyett a kevesebb kötöttséggel járó élettársi kapcsolatot. A Központi Statisztikai Hivatal 2001. évi adataiból kitűnik, hogy Magyarországon az 1970-es évek elején az élettársi kapcsolatok aránya az összes család százalékához viszonyítva 2,1 százalék volt, a 2001. évi adatok szerint ez az arány 9,5 százalékra, 2005-re pedig 12,2 százalékra emelkedett.

Az ezer lakosra jutó házasságkötések száma az 1980. évi 7,5 százalékról 2000-re 4,7 százalékra, 2006-ra pedig 4,4-re csökkent, és ma már minden harmadik új kapcsolat élettársi kapcsolatnak tekinthető. Jelenleg az élettársak fogalmáról a polgári törvénykönyv egyetlenegy paragrafusban rendelkezik, és egy másik paragrafus szól az élettársi kapcsolat vagyoni következményeiről. Mindemellett számos jogszabály különböző társadalombiztosítási és szociális jogkövetkezményeket fűz az élettársi kapcsolathoz.

Ugyanakkor az élettársi kapcsolat keletkezése és megszűnése - ellentétben a házassággal - nem kötődik hatósági aktushoz, ezért a kapcsolat fennállásának bizonyítása a különböző jogviszonyokban az érdekeltet terheli, a különféle bizonyítási eszközök értékelése, megítélése pedig a hatósági, bírói gyakorlat által alakult.

A törvényjavaslat az élettársi kapcsolatok bizonyításának megkönnyítése érdekében bevezeti az élettársi nyilatkozatok nyilvántartását, ezáltal lehetőséget biztosítva arra, hogy akár azonos, akár különböző nemű nagykorú személyek közjegyző előtt közösen nyilatkozzanak kapcsolatuk fennállásáról, illetve arról, hogy nem élnek egymással élettársi kapcsolatban. A nyilatkozat tényét a közjegyző bejegyzi a Magyar Közjegyzői Kamara által vezetett számítógépes nyilvántartásba. Ezáltal azokról, akik a nyilvántartásban együtt szerepelnek, vélelmezni kell, hogy addig, amíg mindkettőjük él és másként nem nyilatkozik, vagy házasságot nem köt egymással, élettársi kapcsolatban élnek. A számítógépes adatbázis létrehozásának eredményeképpen e bizonyítási eszközhöz az állampolgárok és azok a hatóságok, amelyek számára az feladatuk ellátásához szükséges, komolyabb költség- és időráfordítás nélkül hozzáférhetnek, lényegesen leegyszerűsítve ezzel számos eljárást.

Az élettársi nyilvántartás által igazolható élettársi kapcsolatnak egyetlen jogkövetkezménye az apasági vélelemre vonatkozóan csak a különböző nemű élettársakat érinti. Nem szükséges ugyanis, hogy apai elismerő nyilatkozatot tegyen az élettárs, aki az anyával a fogamzási idő kezdetétől a gyermek születéséig eltelt idő vagy annak egy része alatt az élettársi nyilatkozatok nyilvántartása által igazolt élettársi kapcsolatban élt, és az anyának más személlyel a fogamzási időben házassága vagy igazolt élettársi kapcsolata nem volt.

Tisztelt Országgyűlés! Mindezek alapján kérem, hogy a beterjesztett törvényjavaslatot megvitatni és azt elfogadni szíveskedjenek. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps.)