Felszólalás adatai

BURÁNY SÁNDOR nemzeti fejlesztési és gazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Egy olyan indítvány fekszik most az Országgyűlés asztalán, amely indítvány célkitűzéseiben széles körű konszenzus van kialakulóban. A kormány, a benyújtó képviselők, az építésügyi szakma képviselői egyetértenek abban, hogy egy olyan speciális ágazatról van szó, amely ágazatot a jelen általános válság nehezebb helyzetbe hozta az átlagosnál, és amely ágazat kezelése olyan eredményeket is hoz, hozhat, amelyek túlmutatnak e nemzetgazdasági ágazat lehetőségein és problémáin.

A legfontosabb dolog tehát, amit szeretnénk leszögezni, hogy a kiindulópontok tekintetében összhang van az előterjesztő képviselők - egyébként több párthoz tartozó képviselők - és a kormány között. Egyetértünk Baráth képviselő úr azon indítványával is, hogy ezeket a javaslatokat érdemes a továbbiakban különböző munkacsoportok keretében tovább finomítani és cizellálni. Azért is fontosnak tartjuk ezt az előterjesztést, mert úgy véljük, hogy mindaz a törekvéshalmaz, amelyre az előterjesztők javaslatot tettek, összhangban van és jól egészíti ki a kormány azon intézkedéseit, amelyeket eddig megtett.

Szeretném kiegészítésképpen elmondani, képviselő úr részben már utalt is rá, hogy éppen az építőipar segítése érdekében - bár nem csak az építőiparon segít - döntött úgy a kormány, hogy az uniós támogatással megvalósuló beruházásokhoz az előlegek összegét, arányát megemeli. Ugyancsak az építőipar érdekeit szolgálja elsősorban az a döntés, amely arról rendelkezik, hogy az állam szereplőinek késedelmes fizetés esetén ugyanúgy késedelmi kamatot kell fizetniük, mint a gazdasági szereplőknek. Ezt különösen fontosnak tartom hangsúlyozni, hiszen egy olyan időszakban, amikor az építőiparon belül az egyik legnagyobb probléma a lánctartozások kialakulása és ennek következtében alvállalkozók nehéz helyzetbe kerülése, mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy ilyen lánctartozás egyszerűen ne alakulhasson ki. Fontos, hogy ennek már a kiindulási pontjánál intézkedéseket hozzunk. Ilyen kiindulási pont, hogy amikor akár egy önkormányzati intézmény, akár valamelyik konkrét települési önkormányzat, akár az állam valamelyik háttérintézménye a megrendelő, akkor erre a megrendelőre ugyanazok a követelmények, következmények vonatkozzanak, mint egyébként a piacgazdaság bármely szereplőjére.

Ugyancsak szeretném hangsúlyozni annak jelentőségét, hogy a kormány szakmai szervezetek javaslatainak figyelembevételével létrehozott egy úgynevezett építésipiac-portált. Ennek a honlapon elérhető tájékoztatási formának a lényege az, hogy valamennyi uniós fejlesztési lehetőség, építőipart érintő fejlesztési lehetőség, illetve a közbeszerzések kiírásait tartalmazza területi bontásban, különböző bontásokban, lényegében heti frissítéssel, ha úgy tetszik, naprakészen, éppen annak érdekében, hogy az építőipar vállalkozásai - legyenek ezek nagyvállalkozások vagy kisvállalkozások - pontosan tudják, hogy ha mondjuk, iskolafelújítási munkákban lehetnek érintettek, akkor ilyen felújítási munkák uniós pályázati kiírások következtében az országban mely településeken várhatók és mely hónapokban.

Ugyancsak az építőipar helyzetét könnyíti az, hogy ebben az évben a már meghozott uniós fejlesztési döntések következtében mintegy 1800 milliárd forint megrendelésre számíthat az építőipar. Ez az összeg nagyon komoly összeg, az építőiparnak egy gyengébb gazdasági évben összesen van ennyi megrendelésállománya. Tehát ez a pluszmegrendelés, amely ebben az évben már meghozott döntések következtében biztosan az építőipar rendelkezésére áll, kitesz önmagában is egy gyengébb évet. De önmagában még ez az 1800 milliárd forint nem biztos, hogy elegendő lenne, ezért döntöttünk úgy - és ezt a döntésünket már meg is valósítottuk -, hogy ezeknek a beruházásoknak, ennek az 1800 milliárd forint értékű beruházáscsomagnak az időbeli ütemezése és területi ütemezése szintén hozzáférhetővé vált a szakma képviselői, akár az érdeklődők számára is.

Nagyon fontos, hogy tegyünk meg mindent annak érdekében - erről az előbb már szóltam -, hogy az építőiparban ne alakulhassanak ki lánctartozások. Ugyanakkor ezen a területen is nagyon fontos a már létező javaslatok további finomítása, hiszen ami első ütemben megfelelőnek látszott, az nem biztos, hogy valamennyi szereplő számára javaslatként elfogadható lesz.

Szeretnék utalni e helyütt arra, hogy az albizottsággal történő konzultációk, az építőipari szakmával történő konzultációk alapján jó lehetőségként kínálkozik Magyarország számára is az úgynevezett Treuhand intézményrendszerének bevezetése. Ez Európában elsősorban a német nyelvterületen kínál olyan fedezetkezelési lehetőséget, amely az uniós országokban már bevált gyakorlat, amely biztosít kivitelezőt, fővállalkozót és alvállalkozót egyaránt, és amely intézmény fontosabb elemeinek átvétele Magyarországon is egy európai színvonalú szabályozását tenné lehetővé a beruházásoknak, és egy olyan garanciát is nyújtana egyúttal, amely garancia az alvállalkozók számára is kellő mértékű garancia lehetne.

Ugyanakkor azt kell mondanom önöknek, hogy ennek a javaslatnak a fogadtatása az építőiparban vegyes. Vannak olyan építőipari szervezetek, amelyek más formában szeretnék a lánctartozás problémáját kezelni, és nem feltétlenül ezzel a módszerrel értenek egyet. Ezért azt javaslom, hogy ne egy konkrét formához ragaszkodjunk, hanem nézzük meg az összes olyan lehetőséget, amely a lánctartozás problémáját képes kezelni Magyarországon.

Egy szó mint száz, a kormány úgy értékeli ezt a kezdeményezést, hogy a kormány törekvésével összhangban egy jó lehetőséget kínál arra, hogy itt az Országgyűlésben és az Országgyűlés falain kívül az építőipari szakma képviselőivel közösen határozzuk meg azokat a tennivalókat, amelyek egy olyan optimális halmazt jelentenek, ami ebben a helyzetben Magyarország lehetőségeit, a költségvetés lehetőségeit figyelembe véve a legoptimálisabban szolgálja a kitűzött célokat. Hogy milyen részletes javaslatokat tegyünk ezen belül, úgy gondolom, hogy ez a törvényjavaslat kiindulópontként erre mindenképpen alkalmas, és ahogy ez már elhangzott különböző albizottságokban, ez a határozati javaslat a továbbiakban finomítható, és ebben a munkában a kormány kész részt venni. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps az MSZP padsoraiból.)