Felszólalás adatai

DR. SALAMON LÁSZLÓ (KDNP): Köszönöm, elnök úr. Az atomenergiával és atomkárral kapcsolatosan őszintén szólva nem értem, hogy az engedélyes valaminek is köteles helytállni. Jogilag világos, hogy mit akar ez a mondat mondani, csak megpróbálom végiggondolni, hogy akkor ez gyakorlatilag egy atomerőmű megszüntetését fogja jelenteni? Ha és amennyiben az ország energiaellátása valamilyen részben - mint ahogy most is fennáll ez a helyzet - atomenergia-szolgáltatásra épül, akkor, ha még marad valami egy ilyen erőműből, az nem szüntethető meg, nem? Úgyhogy én nem egészen tudom értelmezni ennek a szabálynak a gyakorlati értelmét. Világosítsanak fel képviselőtársaim, ha valamit rosszul gondolok. Én úgy gondolom, hogy az engedélyesnél, akit azonosítok - persze lehet, hogy ez tévedés, hogy én ezt eleve azonosítom az erőművel, mint olyannal, az annak a vagyona -, az engedélyesnél nincs mit keresni. Mert egy ország energiaellátása - s ezt annál jobban nem érezhettük, mint az elmúlt fél évben - abszolút közügy, állami ügy. Abszolút állami felelősség, hogy egy országban van-e energiaellátás. Ezt polgári jogi értelemben nem tudom kártérítés címén megfúrni. Ha van egy - isten ne adja - elemi csapás, aminek kárkövetkezményei vannak, akkor az egyik premissza az, hogy a károsultak nem maradhatnak kártérítés nélkül, a másik premissza pedig az, hogy ugyanakkor az energiaellátásnak továbbra is működőképesnek kell lennie, legalábbis abban az értelemben, hogy polgári jogilag azt nem süllyeszthetjük el. Ebből pedig csak az következik, hogy aki helytáll, az nem lehet sajnos más, mint az állam.

(18.20)