Készült: 2024.04.27.04:59:39 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

255. ülésnap (2005.10.17.), 377. felszólalás
Felszólaló Molnár Albert (MSZP)
Beosztás pénzügyminisztériumi politikai államtitkár
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka napirend utánihoz hozzászólás
Videó/Felszólalás ideje 5:12


Felszólalások:  Előző  377  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

MOLNÁR ALBERT pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Azt gondolom, az ön által elmondottak nagyon sokunkban olyan élményként élnek a kilencvenes évek elejéről, amivel mi Székesfehérváron vagy Csepelen, ön pedig Ajkán találkozott. De úgy látom, hogy valamennyi város túljutott azon a fázison, amely az úgynevezett szocialista nagyipar összeomlásával keletkezett. A mi városunkban, Székesfehérvárott is 3,7 százalékos a munkanélküliség, de a kilencvenes évek elején nagyon el voltunk keseredve.

Több pénzt az önkormányzatoknak - ha képviselő úr megnézi, hogy mennyi pénzt kaptak az önkormányzatok, akkor ki fog derülni számára, hogy ez így történt. Míg 2002-ben 1900 milliárd forintot használtak fel az önkormányzatok, addig 2006-ban 2900 milliárd forintot. Ha megnézi ezt a növekedést, akkor rájön arra, hogy átlagban évente mintegy 25 százalékkal nőtt az önkormányzatok finanszírozása. Ehhez persze feladatot is kaptak, mindenesetre az önkormányzatok több pénzt használtak fel.

Mint ön előtt is ismert, a 2005. évi költségvetési törvény a kormány által meghatározott prioritásokhoz jelentős többletforrásokat rendelt, ezek közül is kiemelkedik a kistérségi szintű feladatellátás ösztönzése, az Európai Unió által biztosított források igénybevételének segítése, illetve a fejlesztési források decentralizációja révén a helyi fejlesztési igényekről szélesebb körű helyi ismeretekkel rendelkező szervek döntési kompetenciájának erősítése. A hazai fejlesztési források decentralizációjában a 2005. év jelentős áttörést hozott, a regionális és megyei fejlesztési tanácsok az eddigieknél jóval nagyobb források felett rendelkeztek döntési jogosultsággal. A helyi önkormányzatok támogatásai közül számos előirányzat került decentralizálásra. Ezek közül is kiemelném a céltámogatást, illetve azt az új 10 milliárd forintos előirányzatot, mely a települések belterületi útjainak felújítását célozta.

Feltehetően a széles körű fejlesztési lehetőségek keltették fel képviselő úr aggodalmát, hogy az önkormányzatok túlzottan eladósodnak. Ennek kapcsán arról tájékoztathatom, hogy az önkormányzatoknál bár növekedett a fejlesztési célú hitelállomány, azonban a helyi önkormányzatokról szóló törvény előírása alapján, a hitelfelvételi korlátra tekintettel az önkormányzatok jelentős részénél ez működési problémát nem okoz, ezért az önkormányzatok túlzott eladósodása miatti aggodalmát nem tartom megalapozottnak. Különösen azért nem, mert ismerem a számokat, és tudom, hogy a tavalyi évhez képest összességében csupán egyetlenegy százalékkal nőtt az önkormányzatok hitelállománya.

Felszólalásából arra következtetek, hogy a kérdése alapvetően nem is az önkormányzatok általános helyzete, gazdálkodása miatt, hanem az Állami Számvevőszék 2001-2004. évre vonatkozó helyi átfogó ellenőrzéséről készült jelentése miatt merülhetett fel. Ajka város önkormányzatának képviselő-testülete 2005. március 8-i ülésén tárgyalta az Állami Számvevőszéknek a 2001-2004. évek vizsgálatáról szóló jelentését.

A képviselő-testület 15 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 9 tartózkodással a javaslatok realizálásáról szóló jelentést tudomásul vette, és 35 pontból álló intézkedési tervet fogadott el. A képviselő-testület üléséről szóló jegyzőkönyv tartalmazza az ÁSZ megállapításait, s nemcsak a jelenlegi vezetés működése alatt történő hiányosságokat tártak fel, hanem a korábbi ciklusban is merültek fel hiányosságok.

Képviselő úr egy korábbi napirend utáni felszólalásában sérelmezte az ülés vezetését, illetve az önkormányzati tisztségviselők egyes kijelentéseit. A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény rendelkezései szerint a fővárosi, megyei közigazgatási hivatal végzi az önkormányzatok törvényességi ellenőrzését. A közigazgatási hivatalnak arra van lehetősége, hogy jogszabálysértés esetén felhívja a képviselő-testületet annak saját hatáskörben történő orvoslására, illetve amennyiben ez nem történik meg, a törvénysértő döntés ellen bírósághoz fordulhat.

A közigazgatási hivatal a fentiek alapján nem vizsgálta és nem is vizsgálhatja a képviselő-testületi ülésen elhangzott hozzászólások tartalmát. Az ülés vezetése a polgármester feladata, amennyiben hozzászólása, észrevétele sértette valamely képviselő jogát, úgy annak orvoslása nem a közigazgatási jog, hanem a polgári jog eszközeivel történhet. Természetesen amennyiben a polgármester magatartása az önkormányzati működést meghatározó jogszabályokat is sérti, úgy a közigazgatási hivatal vezetője a korábban említett eszközökkel élhet.

Köszönöm megtisztelő figyelmét.




Felszólalások:  Előző  377  Következő    Ülésnap adatai