Felszólalás adatai

SCHMIDT FERENC (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Wekerle Sándor az 1867-es kiegyezés utáni időszak első polgári származású miniszterelnöke, államférfi, 1848. november 14-én, tehát 153 évvel ezelőtt született a Fejér megyei Mór városában, ahol magam is lakom.

Politikustársaitól eltérően ő előbb és elsősorban volt pénzügyi és gazdasági szakember, és onnan került be a magyar politikai fejlődés irányítói közé. Fejlődésének ez az egészen különleges iránya megfigyelhető államférfiúi egyéniségén is. A politikus ugyanis rendszerint bizonyos eszmék mellett kötelezi el magát, és ezekkel emelkedik vagy bukik.

(19.50)

Arra az igazságra, hogy a gyakorlati politikus működésének határa ott van, ahol megszűnik az eszmék megvalósításának lehetősége, a politikus általában csak keserű tapasztalatok árán jut el. A gazdasági életben működő alkotó gondolkodásmód, mint Wekerléé, mindig a létező adottságokkal számol, amelyekből az egészséges eszmék megvalósítására alkalmasat választja ki.

Wekerle Sándor tehát nem készült politikusnak, hivatalnoki pályafutása kezdetén még csak pénzügyi és közgazdasági téren csillogtatta fényes tehetségét, amelyről később kétségtelenül kiderült, hogy az ország politikájának vezetésére sem méltatlan. Azon ritka magyar államférfiak körébe tartozott, akiknek eszmevilágát gazdasági ismeretek és elgondolások termékenyítették meg és gazdagították.

Abban a hírben állt, hogy a minisztériumnak úgy az elméleti kérdésekben, mint a folyó hivatalos ügyekben a legtájékozottabb hivatalnoka volt. 1886-tól államtitkárként a pénzügyek tényleges irányítója, miután ennek előtte is képviselte a minisztériumot pénzügyi, közgazdasági dolgokban - államhitel, vasút és költségvetési ügyekben -, valamint bizalmas természetű fontos kiküldetésekben.

Az 1887. évi választások alkalmával érdemei jutalmául képviselői mandátumot nyert, országgyűlési képviselő lett. A Házban igen rövid idő alatt népszerű lett, szakszerű felszólalásai következtében mint kitűnő szónok és erős vitázó vált ismeretessé. Pénzügyi államtitkárként törvényhozási és adminisztratív téren fejtette ki munkásságát. Jelentős szerepe volt még a cukor-, szesz- és fogyasztási adókról, a dohányjövedékről, az államadósságok konverziójáról szóló törvényjavaslatok előkészítésében és a parlamentben való képviseletében. Ezzel nagymértékben hozzájárult az államháztartás egyensúlyának helyreállításához és a magyar államhitelnek a külföldi nagy pénzügyi csoportok körében való emeléséhez. E törvények megalkotása is az ő nevéhez fűződött.

1889. április 9-én pénzügyminiszterré nevezték ki. Tisza Kálmán és Szapáry Gyula gróf lemondása után 1892. november 17-én Wekerle Sándor lett a miniszterelnök. Magyarország első polgári származású miniszterelnöke német ajkú családból származott. Miniszterelnökként a pénzügyi tárcát megtartotta magának. Első miniszterelnöksége teljes egészében egyház-politikai harcok jegyében folyt le. Az állam és az egyház szétválasztását szolgáló törvények megalkotása keretében erőfeszítéseket tett a vallás szabad gyakorlatára. Sor került a kötelező polgári házasságra, az állami anyakönyvvezetésre vonatkozó törvények megteremtésére.

A külpolitikában egyike a német orientáció képviselőinek. Nemcsak az Ausztriával való gazdasági közösséget pártolta, de arról álmodozott, hogy a közösség kiterjed Németországra is, és ezzel létrejön a közép-európai vámunió. Az ő miniszterelnökségéhez fűződik az államháztartás egyensúlyának helyreállítása és a költségvetési deficit megszüntetése, az aranyvalutára való áttérés megvalósítása, a pénzügyi közigazgatás újjászervezése. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.)

Ennek keretében szeretném Ady Endre méltatását Wekerle Sándor munkásságával kapcsolatban idézni (Az elnök ismét csenget.) - egy mondat: "A legnépszerűbb magyar kormányelnök volt, feje a nagy polgárkabinetnek."

Emlékét őrizze meg az emlékezésem által köztársaságunk parlamentje!

Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a Fidesz soraiban.)