Felszólalás adatai

LÁNYI ZSOLT, az FKGP képviselőcsoportja részéről: (Mikrofon használata nélkül:) Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Hölgyeim és Uraim! Két országgyűlési határozati javaslat... (Föltűzi zakójára a mikrofont.) Nem is kell ide mikrofon, mert olyan kevesen vagyunk.

Tehát két országgyűlési határozati javaslattal foglalkozunk most. Ahogy az államtitkár úr az expozéjában elmondta, az egyik a hadsereg reformjával, a hadsereg fejlesztésének irányelveivel és az ehhez szorosan kapcsolódó létszámalakulással foglalkozik, amit a parlamentnek kell majd jóváhagyni. Mielőtt részleteiben, illetve nagy vonalakban aggályaimat, illetve egyetértésemet fejezném ki bizonyos tekintetben, az előzményekről is kell néhány szót szólnom azért, mert 1990 és 2000 között, tíz év alatt a Magyar Honvédség különböző okok miatt... - nem négyéves ciklusokra bontom ezt az időszakot -, egyáltalán a rendszerváltástól eltelt időben a honvédelem, a honvédség helyzetét nagyon mostohán kezelte mindegyik kormányzat az elmúlt tíz évben.

Ennek következtében a honvédség tíz év alatt leépült, tartalékait fölélte, és tíz év alatt sikerült odáig jutni, hogy jóformán nullával egyenlő erőt képviselt ez a csapat, amikor az új kormány átvette a kormányzást, és a NATO tagjává váltunk. Amikor a NATO teljes jogú tagja lettünk, akkor rögtön egy sajnálatos háborús konfliktus volt a Balkánon, ahol nekünk NATO-kötelezettségeink voltak: oda kellett küldeni ötszáz katonát békefenntartási feladatokra, és akkor derült ki, hogy a honvédség ütőképessége, védelmi képessége, hadrafoghatósága rendkívül gyenge alapokon áll. Komoly problémát okozott - mindenki tudja, aki a honvédelmi bizottság tagja volt, és részt vett azon a honvédelmi bizottsági ülésen, ahol az ötszáz katona fölszerelése golyóálló mellénnyel és egyáltalán olyan távcsővel, amivel éjszaka is lehet látni, infratávcsővel... -, és komoly vitát eredményezett, hogy azt a néhány milliót, néhány száz milliót ki tudjuk gazdálkodni.

Akkor a kormányzat - úgy látszik, ez volt az a bizonyos fordulópont - azt mondta, hogy meg kell vizsgálni a honvédség helyzetét, hogy egyáltalán mi újság van, egyáltalán mire alkalmas a jelenlegi hadsereg, amelynek a könnyebb ellenállás irányába haladva kevés pénzt biztosított a költségvetés forrásoldalról. Akkor mindig a hadsereg létszámát csökkentettük, és egy fejnehéz vezetéssel, állandóan csökkenő számú, úgynevezett harcoló alakulatokkal álltunk teljesen kihasználva, felélve minden tartalékunkat. Ezen kellett változtatni, ezt kellett megvizsgálni, és erre volt az, amit úgy hívtak, hogy stratégiai felülvizsgálat, ami megállapította azokat a tényeket, amelyeket az elmúlt négy-öt évben a honvédelmi törvény módosításától kezdve a hivatásos tisztek jogállásáról, valamint a sorkatonai jogállásról szóló és egyéb törvényekben szabályoztak az elmúlt 4-5-8 évben.

Mindezek a hibák, amiket akkor szóvá tettünk, és többször említettünk, mind beigazolódtak, hogy igazak, és a hadseregünknek bizony a védelmi képessége rendkívül legyengült, és komoly problémák vannak, amelyek megoldására valamit kell tennünk. Most, hogy NATO-tagokká váltunk, bizony kétféle fontos feladata van a seregnek. Az egyik a hazai biztonság, a haza védelme, a másik pedig a NATO-kötelezettségek. Ezeknek kell eleget tenni.

A gyakorlatban láthattuk azt, hogy nagyon elhanyagoltuk az elmúlt tíz évben a tiszthelyettesképzést. Nagyon rossz arányok alakultak ki a tisztek és a tiszthelyettesek között. Elhanyagoltuk a tartalékosok karbantartását. Abszolút nem volt tartalékosokkal való foglalkozás.

Szóba került, említésre került, és a javaslatban szerepel egy fél mondatban az, hogy nemzetőrség, nemzeti gárda, ilyesmi felállítása, holott fontosabbnak tartanám, hogy a meglévő, most már a GDP-ből kicsit növekvő lehetőségek következtében a tartalékosok karbantartását kellene elsősorban finanszírozni és a jó tiszthelyettesképzést - mert a jó tiszthelyettesek tudják a sorállományt úgy foglalkoztatni, hogy ne érje mindig az a vád a katonaságot ellenzők nagy tábora részéről, hogy a bevonult katona, a sorkatona a 9 hónapos szolgálata alatt gyakorlatilag nemigen halad előre a hadi tudományokban, mert nem volt megfelelő tiszthelyettesképzés. Ha lesz megfelelő tiszthelyettesképzés, akkor lesznek jó sorkatonák, akik közül - éppen a jó tiszthelyettesek miatt - sokan választják a továbbszolgálatot, s akkor azokból lehet szerződéses katonákat biztosítani.

Konkrétan rátérve erre a két országgyűlési határozati javaslatra, ami előttünk fekszik, először is szeretném mondani, hogy három nagy ütem van meghatározva ebben az elképzelésben, amely a hosszú távú fejlesztést, ezt a tíz évet öleli fel; az első, amelyik 2000. év végéig meg kellene hogy valósuljon, az integráció, ami a Honvédelmi Minisztérium és a vezérkar integrációját jelenti.

Talán ezzel kellene kezdeni a dolgokat, mert először rendezni kell azokat az egymással összefüggő feladatokat, hogy kinek mi a hatásköre, mi a dolga, mi a feladata, és akkor tudjuk továbbvinni a reformot. Az integrációnak tehát meg kell történnie.

Három határidő van megjelölve ebben a bizonyos tervezetben, ami a hosszú távú fejlesztést irányozza elő. Van az első, ami 2003-ig tart, és elsősorban a létszámarányok kialakítása, az egységek diszlokációja vagy áthelyezése, elhelyezése, összevonása, azon kívül pedig a szociális helyzet javítása szerepel benne. Aztán 2003 után, 2006-ig kellene a hadseregben szolgálók életminőségét javítani, mind a hivatásos állományét, mind a szerződéses katonákét, mind pedig a sorkatonákét. Gondolok itt a laktanyák infrastrukturális fejlesztésére, a katonák megfelelő ellátására, tehát a komfortérzésük javítására, az életminőségük javítására, és természetesen egy jól kiképzett és jó tiszthelyettesekkel rendelkező kiképzési terv, hogy a hadrafoghatóságot javítsuk, és a hadsereghez való sorkatonai kapcsolatot is tegyük jobbá.

Utána következne a harmadik, ami 2010-ig tartana, és itt már a korszerű technikák és a korszerű hadi felszerelések beszerzése, megvalósítása szerepel. Gondolok itt akár a légi területre, a repülőgépekre, a légtérvédelemhez szükséges új technika bevezetésére. A radarrendszerre, a gépjárműpark lecserélésére gondolhatok, mert hisz - ahogy említés történt már többször erről - nagyon elavultak az eszközeink, tehát ezeket is meg kell valósítani.

Egyértelmű, hogy sok vita folyt a hadkötelezettségről, illetve a sorkötelezettségről, amelynek megszüntetését tervezik, és nagyon sokan már forszíroznák azt, hogy 2002-ben szűnjön meg a sorkötelezettség, és kimondottan szerződéses és hivatásos hadsereggé alakuljon át a Magyar Honvédség. Ez természetesen nem megvalósítható. Ez ebben a tízéves tervben nem is szerepel, az elképzelések között nem is szerepel. Itt már rögtön csatlakozhatok és átmehetek a létszámkérdéshez.

A létszámoknál két dolgot szeretnék csak kiemelni az idő rövidsége miatt. Az egyik az, hogy a jelenlegi... - amit jóvá kell hogy hagyjon a parlament, és amit a Független Kisgazdapárt, mind a fejlesztési tervet, mind a létszámtervet meg fog szavazni és egyetért vele.

(22.40)

De még az út elején vagyunk, és nem lesz könnyű sétagalopp ez az egész ügy, mert ma a tiszt és a tiszthelyettesek közötti arány még nagyon-nagyon közel van egymáshoz. Talán ma már eljutottunk oda, hogy nem az egy az egyhez arányítjuk a tisztet és a tiszthelyettesi állományt, hanem 20 százalékos javulás van. Tehát trendjében előbb-utóbb csak-csak el fogunk jutni oda, hogy kétszer annyi tiszthelyettes lesz, mint tiszt, ami minimálisan elvárható lenne. Ez az egyik dolog, ami nagyon fontos lenne, és erre nagyon nagy súlyt kell fektetni.

A másik az, hogy 6700 szerződéses katona foglalkoztatása szerepel ebben a bizonyos tervben. Nem tudom, hogy itt milyen elképzelések lesznek, és a vezérkar, illetve a Honvédelmi Minisztérium hogyan kívánja megoldani ezt a létszámproblémát, mert hisz három évvel ezelőtt megpróbáltuk, hogy legyen ötezer körüli szerződéses katonánk, és most még a négyezret nem éri el a szerződéses katonák száma. Tehát ez a 6700 csak abban az esetben képzelhető el, ha a nevelés során, a középiskolákban, az oktatásban kedvet csinálunk a hadseregbe való bevonulásra, és megfelelő módon tudjuk díjazni úgy, hogy vonzóvá tegyük, hogy valaki szerződéses katona legyen. De figyeljünk oda, hogy a társadalom ne haragudjon a hadseregre, tehát figyelni kell a kereseti arányokra is. Nagyon sok szám elhangzott - én most ebbe nem akarok belemenni -, számháború volt, hogy mennyit kellene fizetni egy szerződéses katonának, hogy jöjjön a hadsereghez, de mindenképpen oda kell figyelni, hogy arányban legyen a többi szférában dolgozó munkavállalók keresetével.

Amíg ezt egyensúlyba tudjuk hozni, addig nem lesz olyan hatalmas nagy lelkesedés az önkéntes szerződéses katonai pálya iránt, csak abban az esetben, ha a sorkatonákból, a jó tiszthelyettesekkel kiképzett sorkatonákból továbbszolgálóként bent maradnak, mint ahogy ez a régi időben volt, és nem annyira a toborzóirodákra és egyebekre kell a százezer forintokat költeni, hanem inkább a jó tiszthelyettesképzésre, amely jó tiszthelyettesek olyan sorkatonákat tudnak nevelni kilenc hónap alatt is, amit én nem tartok túl soknak, és a NATO-ban elég rövidke időnek tűnik a többi NATO-országhoz viszonyítva. Ettől függetlenül egy jó, feszes kiképzéssel el lehet képzelni azt, hogy ezekből a katonásabb emberekből bent maradnak, szerződést kötnek, és a hadsereget szolgálják, mert affinitásuk lesz a hadsereg iránt és a haza védelme iránt, amit fontosnak fognak tartani.

Befejezésül: szeretném, ha a reformok minél előbb elindulnának. E reformokat illetően azonban az irányelvekben tökéletes egyetértésben volt a négy párt, és majdnem az ötödik párt is, egy kivétellel. De most kezdődik a neheze a dolgoknak, mert most kell hozzáilleszteni azokat a törvényeket, és ezért mondtam az integrációt, ami nagyon fontos. Az integráció miatt különböző beosztások, különböző hatáskörök változnak, és ezeket át kell vezetni az alkotmánytól kezdve a honvédelmi törvényeken, a szolgálati törvényeken, a hivatásos és a sorállomány jogállásán s a többi. Ezeket sem kívánom mind felsorolni. Ezeket várja a honvédelmi bizottság.

Azzal fejezhetem be, hogy mivel a honvédelmi bizottságban általában a pártok megegyeznek abban, hogy - akár az ellenzéki, akár a kormányoldalon vannak -, mégis a hadsereg fölé emeljük, mert a védelmi képességünk és a NATO-kötelezettségünk elvárja tőlünk, az Országgyűléstől is, a honvédelmi minisztériumtól is, a vezérkartól is, remélhetőleg ezek megoldásra kerülhetnek, és akkor a minél előbb benyújtott törvénymódosításokat, amelyek biztosítják törvényileg ezeket a reformtörekvéseket, amelyek csak irányelvekben vannak megszabva, törvénnyé tudjuk alakítani. A bizottság nevében is mondhatom, mint a honvédelmi bizottság elnöke, hogy mi ebben partnerek leszünk, és amikor szükséges, mi ezt soron kívül fogjuk tárgyalni, mert nagyon fontosnak tartja mind a bizottság, mind az egész ország, hogy ez a reform lezajlódjon, és hogy sikeresen tudjuk fejleszteni a honvédséget, és megfeleljünk a védelmi képességeinknek s a NATO-követelményeknek.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiból.)