Felszólalás adatai

DR. BOGÁR LÁSZLÓ, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen a szót, elnök úr, megpróbálok élni vele.

A kormányprogram egyik alapvető célja a hatékony állam megvalósítása. Ennek teljesítése érdekében a kormánynak folyamatosan biztosítani kell, hogy a minisztériumok közötti munkamegosztás az aktuális társadalmi követelményeknek leginkább megfelelő struktúrát tükrözzön. E követelményekből kiindulva, az elmúlt két év kormányzati tevékenységének tapasztalatait is figyelembe véve szükségessé vált a '98-ban kialakított kormányzati struktúra és feladatellátási rend egyes elemeinek újragondolása és bizonyos korrekciók végrehajtása.

Az önök előtt fekvő törvényjavaslat e hatásköri változások gyakorlati érvényesülésének törvényi hátterét igyekszik rendezni. A törvényjavaslatban szereplő módosítások alapvetően két területtel, nevezetesen a hírközléssel, informatikával, valamint a foglalkoztatáspolitikával kapcsolatos kormányzati tevékenység irányítását és szervezeti struktúráját érinti.

A törvényjavaslat a hatáskörök átcsoportosításával összefüggésben elkerülhetetlenül szükséges változtatásokon túlmenő, szakmai tartalmú módosításokat nem tartalmaz. Vitathatatlan, hogy a javaslatban foglaltaknak a kormányzati politika szintjén koncepcionális üzenete is van, maga a javaslat azonban kizárólag jogtechnikai jellegű módosításokat tartalmaz.

A kormányzati struktúrát érintő változások egyik eleme, hogy a hírközlési szakterület irányítása a Miniszterelnöki Hivatalhoz kerül. Ezzel összefüggésben a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium elnevezése a minisztériumok felsorolásáról szóló törvény módosításával Közlekedési és Vízügyi Minisztériumra változik. Az említett tárgykörben szükséges módosítások a postáról, a távközlésről, a frekvenciagazdálkodásról, valamint a rádiózásról és televíziózásról szóló törvényt érintik.

Nem megismételve a törvényjavaslat indoklásában foglaltakat, engedjék meg, hogy néhány gondolatot fűzzek ehhez a változtatáshoz. Az elmúlt években - s ez a tendencia jelenleg is fennáll - az informatika és a hírközlés robbanásszerű fejlődésének lehetünk tanúi. Az Európai Unió lisszaboni csúcsértekezlete az első számú prioritás rangjára emelte az információs társadalom kiépülésének segítését. Az információs társadalom gyors fejlődésének következménye a konvergencia jelensége is, amikor különböző, korábban külön területekként kezelt iparágak, tudományterületek óriási ütemben közelítenek egymáshoz. Felelősen gondolkodó és a jövő iránt felelősséget érző kormányzat e tendenciákat és követelményeket nem hagyhatja figyelmen kívül.

Magyarország az elmúlt években sokat tett, különösen a távközlés területén, lemaradásának ledolgozása érdekében, az általános informatikai, hírközlési fejlődésben, a terület szabályozásában, az állami és az állam által támogatott promóciók területén a stratégiaalkotásban, valamint a megfelelően átgondolt informatikai beruházások elindításában; különösen az államigazgatás területén azonban vannak lemaradások. E lemaradások felszámolása, az információs társadalom alapjainak lerakása, a mindezekkel összefüggő fejlesztési igények nagyságrendje és társadalmi jelentősége szükségessé teszik a hírközlési, informatikai tevékenység ágazatközpontú szemléletének feladását és az ágazati nézőponton felülemelkedő összkormányzati és össztársadalmi érdekek elsődlegességét érvényesítő kormányzati irányítás megvalósítását. Ennek feltételei a jelenlegi kormányzati struktúrában a Miniszterelnöki Hivatalban biztosíthatók a legjobban.

A javaslat a postaügyet érintően az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló törvény mellékletének módosításával különválasztja a Magyar Posta Rt. feletti tulajdonosi joggyakorlásból fakadó hatásköröket a postai tevékenységgel kapcsolatos hatósági szabályozási és felügyeleti tevékenységtől. A javaslat 5. §-ában foglalt előírásnak megfelelően a postai tevékenységgel kapcsolatos hatáskörök átcsoportosítása az egyszemélyi miniszteri felelősség elvének egyidejű érvényesítésével történik.

A törvényjavaslatban szereplő hatásköri változások másik részét a foglalkoztatási és munkaügyi szakterületet érintő törvénymódosítások tükrözik. Ehhez kapcsolódóan is engedjenek meg néhány megállapítást.

Az elmúlt két évben folytatott következetes gazdaságpolitika eredményeként felgyorsult a gazdasági növekedés, ugyanakkor a gazdasági aktivitás, annak ellenére, hogy a foglalkoztatottak száma emelkedő tendenciát mutat, még mindig nem éri el a kívánt mértéket. Ezért a gazdaságpolitika egyik legfontosabb feladata olyan gazdaságfejlesztési programok indítása, amelyek a foglalkoztatottak számának további növekedését eredményezik és elősegítik a hátrányos helyzetű régiók felzárkóztatását. Mindez szükségessé teszi a gazdaságfejlesztés és foglalkoztatásfejlesztés kapcsolatának erősítését; a kormány infrastrukturális fejlesztési programok indításával - például autópálya-építés -, befektetések ösztönzésével és új típusú munkahelyek megteremtésével, ezek támogatásával igyekszik a gazdasági aktivitást tovább növelni.

A fentiek megvalósítása megkívánja a kormányzati feladatok olyan értelmű átcsoportosítását, hogy a foglalkoztatáspolitika elvi-stratégiai irányításához kapcsolódva a Szociális és Családügyi Minisztériumból a Gazdasági Minisztériumba helyeződjenek át a foglalkoztatáspolitika intézményrendszerével és a foglalkoztatás növelésére szolgáló források kezelésével összefüggő hatáskörök. A Munkaerő-piaci Alap gazdasági miniszteri hatáskörbe utalása egyben lehetővé teszi, hogy a gazdaságfejlesztési és foglalkoztatási célú pénzeszközök integráltan, koordináltan és nagyobb hatékonysággal kerüljenek felhasználásra.

A kormányprogram alapján a kormány a köz- és felsőoktatáshoz szervesen kapcsolódó szakképzési rendszerben az oktatási tárca által kidolgozott átfogó humánerőforrás-fejlesztési stratégia keretében törekszik megvalósítani a változó gazdasági, munkerő-piaci követelményekhez alkotó módon alkalmazkodni képes munkaerőképzést és -fejlesztést. A javaslat ezen kormányzati szándékot tükrözi úgy, hogy az Európai Unióban bevett módon kerüljön összekapcsolásra a humánerőforrás-fejlesztés és a foglalkoztatáspolitika.

A felnőttképzés formálódó koncepciójának megfelelően a foglalkoztatást elősegítő képzések egységes irányítási modelljének nélkülözhetetlen elemei lesznek a regionális munkaerő-fejlesztő és -képző központok alapítói jogának gyakorlásában és a munkaerő-piaci képzés kormányzati irányítási rendszerében történő változások.

(10.30)

A képzés, az oktatás tekintetében érvényesülő új komplex irányítási modell lehetővé teszi a vonatkozó feladatok hatékonyabb ellátását és a feladatok ellátása során az oktatási rendszerben fokozatosan érvényesülő minőségbiztosítás követelményének későbbi alkalmazását.

Végezetül felhívom a tisztelt Ház figyelmét a törvényjavaslat azon jogvédő rendelkezéseire, amelyek a hatáskör-átcsoportosítással érintett köztisztviselői állomány jogviszonyának fenntartását, státuszhelyzetének rendezését, megóvását célozzák.

Az expozéban elhangzottak és az indoklásban foglaltak alapján tisztelettel kérem az Országgyűlést, vitassa meg a javaslatot, és ennek eredményeképpen döntsön annak elfogadásáról.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypárti oldalon.)