Felszólalás adatai

VARGA MIHÁLY pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Köszönöm a kérdését, amely, azt gondolom, igen sok olyan kistermelőt, beszállítót érint, akik a Mizóhoz hasonló cégeknek szállítottak be. Azt gondolom, ebből kell kiindulnunk, a bajok forrása sajnos nem az, hogy az adórendszer ilyen vagy olyan, hanem inkább az, hogy egy-egy nagy cég tönkremegy, fizetésképtelenné válik, és a neki beszállítók nem kapják meg jogos járandóságukat.

A képviselő úr interpellációjában a Mizo Rt. szállítóit ért kár egyik adózási okaként azt jelöli meg, hogy az általános forgalmi adóról szóló törvény nem ad lehetőséget a behajthatatlan követelésekre jutó általános forgalmi adó levonására.

Mint a tisztelt Ház előtt is bizonyára ismert, az áfatörvény 1997. január elsejéig biztosította ezt a lehetőségét, megszüntetésének indoka pedig elsődlegesen az volt, hogy az adásvételi ügyletek kockázatában a költségvetés ne vállaljon részt. A szállítók értékesítésük után a teljesítéskor kötelesek rendezni adófizetési kötelezettségüket, az így keletkező fizetendő adójukat beszerzéseik levonható áfatartalmával csökkenthetik. A behajthatatlan követelésre jutó áfa levonása - mint egy további adócsökkentési lehetőség - az állam által adott kedvezményként működött, annak megszüntetésével a hozzáadott értékadó lényegi eleme, az adólevonási jog nem sérült.

Az Alkotmánybíróság 41/1997. számú határozatában is megállapította, hogy ezen lehetőség megszüntetése nem sért alkotmányos rendelkezést. Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint: "Ha egy adófizetésre kötelezett értékesítő, szolgáltatást nyújtó vállalkozó üzleti tevékenysége során keletkezett követelését behajtani nem tudja, leírni kényszerül, ez az ő üzleti kockázata. Amikor az áfatörvény úgy rendelkezett, hogy amennyiben az adó fizetésére kötelezett az előzetesen felszámított adót azért nem tudja áthárítani, mert követelését behajthatatlanságára figyelemmel leírta, a behajthatatlan követelésre jutó áfa összegével csökkenteni engedte. Ezzel kedvezményként az adófizetésre kötelezett vállalkozói kockázatának egy részét az állam magára vállalta, kikötve azt is, hogy a később mégis megtérülő adót az e kedvezmény igénybe vevője köteles megtéríteni. Az Alkotmánybíróság számos határozatában kifejtett következetes álláspontja az, hogy adókedvezmények, adómentességek megállapítására a jogalkotónak az alkotmány keretei között széles körű felhatalmazása van, tehát önmagában nem alkotmányellenes az, ha a jogalkotó mérlegelési jogkörében egy korábbi kedvezményt módosít, vagy a jövőre nézve már nem tart fenn."

A társasági adóról és osztalékadóról szóló törvény vonatkozó rendelkezésével kapcsolatban az alábbiakra szeretném felhívni a figyelmet. A társas vállalkozások adóköteles jövedelmének megállapítása alapvetően a számviteli elszámolásokra épül. Ez a vállalkozások többségénél azt jelenti, hogy a bevételeket, de a költségeket is a gazdasági esemény teljesítésekor kell számításba venni, függetlenül attól, hogy a pénzügyi rendezés megtörtént vagy nem. Szokásos üzleti kapcsolat, határidőben történő fizetés esetében ez nem okoz problémát. Az adótörvény azonban teljes egészében nem tekint el attól, hogy az áru ellenértéke ténylegesen befolyik vagy nem. A behajthatatlanná váló követelés ugyanis a leíráskor csökkenti a vállalkozás jövedelmét, így a hitelező a korábban megfizetett adó teljes összegéhez hozzájut. Ha a vevő felszámolás alatt áll, akkor a felszámoló jogosult nyilatkozni a behajthatatlan követelés összegéről, amelynek alapján a veszteség leírható és ez az adóalapnál érvényesíthető.

Azt kívánom még megjegyezni, az adóbevételek védelme miatt azonban tény, hogy az előzetesen, vagyis a követelés behajthatatlanná válását és leírását megelőzően 360 napon túli késedelem esetében is legfeljebb a bevétel 25 százaléka csökkenti az adó alapját.

Kérem, tisztelt képviselő urat a válaszom elfogadására. Köszönöm. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)

(14.50)