Felszólalás adatai

DR. HENDE CSABA igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Asszony! Ismert tény, hogy a helyi önkormányzatokról szóló törvény és a gáztörvény módosításáról szóló '93. évi törvény szerinti önkormányzati vagyonjuttatás csak részben és késedelmesen történt meg. A részvényjuttatásra vonatkozó rendelkezéseket, annak mértékét és megosztását az önkormányzatok joggal kifogásolták. Az aggályokat az Alkotmánybíróság megalapozottnak tartotta, és a szabályt megsemmisítette. Megállapította, hogy az érintett önkormányzatoknak az elmaradt juttatás értékének megtérítésére keletkezett joguk van.

Elvárhatják tehát vagy az olyan bírósági eljárást, amely elvezet az őket megillető juttatás értékének megállapítására, vagy egy olyan törvény megalkotását, amely a jogszabály erejével biztosítja az elmaradt juttatás értékének megtérítését. A kormány az 1998 decemberében meghozott döntésével ez utóbbi megoldást választotta. E körben az egyes önkormányzatokat megillető vagyon felmérése, a még nem teljesített részvényjuttatás meghatározása, végül az elmaradt, illetve a késedelmes részvényjuttatás miatti önkormányzati igények meghatározása szakértői feladat volt.

(14.30)

Ismert, hogy egy konzorciumot bízott meg a kormányzat ennek a feladatnak az elvégzésével, melyet közbeszerzési eljárásban választottak ki. Ez a konzorcium munkája során úgy az önkormányzatokkal, mint a gázszolgáltatókkal és az állami szervekkel is együttműködött. A szakvélemény elkészítése során tájékoztatta az önkormányzati érdekszövetségeket a számítási és piaci értékelési módszertanról. Ennek alapján készítettük el a törvénytervezetet, amelyben arra tettünk javaslatot, hogy a törvény önkormányzatonként számszerűen tartalmazza az esedékes járandóságok értékét. Megítélésem szerint ez szolgálja valójában az önkormányzatok érdekeit. Belátható ugyanis, ha az érdekeltek egyedileg érvényesítenék igényüket, az minden bizonnyal a kifizetések elhúzódásához vezetne. Az időmúlás nehezítené a bizonyítási eljárásokat, és azok költségigénye is indokolatlanul magas lenne.

A törvénytervezet a tényleges járandóságok kifizetését részben készpénzben, részben állampapírban az ÁPV Rt.-re bízza, de számára nem ad mérlegelési jogkört, hiszen maga a törvény rögzíti majd kinek-kinek a pontos járandóságát. E megoldás további előnye - és itt válaszolok az első kérdésére -, hogy az önkormányzatok számára feleslegessé teszi az igényérvényesítéssel járó eljárási képviseletet és jogi munkát, létalapját veszti tehát mindazok törekvése - bármennyire is szeretnék -, akik sikerdíj fejében magasabb járandóság elérését helyezik kilátásba.

Tisztelt Képviselő Asszony! Válaszom a második kérdésére a következő. Tárcánk a kormánytól azt a feladatot kapta, hogy a törvénytervezetet az illetékes minisztériumokkal együttműködve dolgozza ki. Jelentem, hogy a munkát időben elvégeztük, az elkészült tervezetet még áprilisban megküldtük az országos önkormányzati érdekképviseleti szerveknek és más érintetteknek. Mindez azt jelenti, hogy időhúzásra senkinek nem lesz módja, hiszen az egyeztetés ilyenkor szokásos menetrendje után, a kormány általi elfogadást követően hamarosan önök előtt fekszik majd ez a bizonyos törvényjavaslat. A célunk az, hogy a törvény mielőbbi elfogadásával az önkormányzati igények - megalapozott, objektív és egységes számítások alapján - most már végleges rendezésre kerüljenek. A magam részéről reményt látok arra, hogy a törvény szerinti járandósághoz hamarosan, a törvény elfogadását követő rövid idő után valóban hozzájutnak az önkormányzatok.

Kérem, hogy szíveskedjék elfogadni a válaszomat. (Taps a kormánypárti oldalon.)