Felszólalás adatai

DR. VEJKEY IMRE, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A közigazgatási és igazságügyi miniszter úr által jegyzett törvénytervezet előterjesztésére azért került sor, mert az Alkotmánybíróság 121/2009. AB számú határozatával alkotmányellenesnek találta a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvényt, így azt 2010. december 31. napjával megsemmisítette.

Az Alkotmánybíróság határozata szerint ugyanis a jogalkotásról szóló törvény szövege nincs összhangban az alkotmányban rögzített jogforrási rendszerrel, illetve az alkotmányos berendezkedéssel. Az objektivitás fenntartása érdekében meg kell jegyeznem, miszerint a jogalkotási törvény nem teljes egészében, hanem csak bizonyos rendelkezései tekintetében alkotmányellenes. Azonban ha csak a törvény e rendelkezéseit semmisítette volna meg az Alkotmánybíróság, akkor a jogszabály többi rendelkezése már nem lenne értelmezhető. Ezért az Alkotmánybíróság 2009-ben a jogalkotásról szóló törvény teljes, de nem azonnali megsemmisítését rendelte el azért, hogy 2010. december 31. napjáig elegendő idő maradjon a tisztelt Háznak az új szabályozás megalkotására.

A régi adminisztráció által azonban az alkotmánybírósági határozat meghozatalát követően az alkotmányosság helyreállítására a jogalkotási törvény tekintetében még a leghalványabb kísérlet sem történt. A szocialisták részéről csak az alkotmánybírósági döntést megelőzően, 2006 májusában volt egy eleve elvetélt jogalkotási kísérlet, amikor napirendre tűzték a jogalkotásról szóló kérdést. Az akkori szocialista miniszterelnök kilenc törvényjavaslatot ajánlott egyeztetésre nekünk mint akkori ellenzéknek, köztük a jogalkotási törvényt is. Az Országgyűlés elé és így hozzánk azonban furcsa módon kizárólag nyolc tervezet jutott csak el. A jogalkotási törvény valahogy kimaradt. Igaz, később a többi is elvérzett.

(12.00)

Napjainkban azonban már hiába kutattam a tervezet nyomát, még a korábbi igazságügyi miniszter sem tudta megmondani, hogy vajon miért és hogyan került le a tervezet teljes nyom nélkül a napirendről.

(Az elnöki széket Lezsák Sándor, az Országgyűlés
alelnöke foglalja el.)

A pesti aszfaltlegendák szerint a Gyurcsány-kormánynak 2006-ban már nem is állt érdekében az új jogalkotási törvény elfogadtatása, mivel az megkötötte volna a kezét. A jogalkotási törvényjavaslatból végül kizárólag csak a jogszabálytervezetek véleményezéséről szóló fejezet maradt meg, az is csak azzal a trükkel, hogy azt a szocialisták beillesztették az elektronikus információszabadságról szóló, egyszerű többséggel elfogadható törvénybe, jogsértően megkerülve ezzel a jogalkotási törvény kétharmados minősített voltát.

A jogalkotási előzmények, továbbá a napjainkra fennálló kényszerű jogalkotási szükségszerűség feltárása után most vizsgáljuk meg a törvényjavaslat konkrét rendelkezéseit. A KIM által benyújtott törvénytervezet áttekintése után megállapíthatjuk, hogy a tervezet nem sorolja fel a jogszabálytípusokat. Ez egyáltalán nem hiba, hanem szándékolt magatartás, ugyanis a jövőben a jogszabálytípusokat majd az alkotmány fogja tartalmazni a kizárólagos törvényhozási tárgykörökkel együtt.

A beható vizsgálódást követően azt is megállapíthatjuk, hogy a tervezet - szintén szándékoltan - nem szabályozza le az érdekegyeztetés folyamatát, mivel a civil szféra, az érdekképviseletek bevonásának rendjét a társadalmi részvételről szóló törvénytervezet ismerteti.

A jogalkotási törvénytervezet az Alkotmánybíróság által hatályon kívül helyezett, régi jogalkotási törvénytől eltérően nem szabályozza le a jogalkotás folyamatát, mert strukturálisan a törvényalkotás fázisának leírása kizárólag a Házszabályra, a kormány és a miniszterek rendeleteinek elfogadási eljárása pedig kormányhatározatokra tartozik.

A jogalkotási törvényjavaslat az eddiginél lényegesen pontosabb hatásvizsgálathoz köti a jogszabályok előkészítését. Fentiek következtében a törvényjavaslat elfogadása esetén vizsgálni kell majd az indítványok várható társadalmi, gazdasági, költségvetési és környezeti hatásait, az alkalmazásukhoz szükséges személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételeket, továbbá a tapasztalatok felmérésére is utóbb kötelező lesz. Az előterjesztés a miniszteri rendeletek esetében is előírja az indoklási kötelezettséget, a szabályozás várható hatásainak bemutatását. A jogalkotási törvénytervezet meghatározza továbbá a jogalkotás tartalmi követelményeit, amelyek törvényesen nem lesznek majd megkerülhetők. Fentiek alatt konkrétan az alábbiakat értjük: egyértelmű értelmezhetőség, visszaható hatály tilalma, jogalkalmazók részére megfelelő felkészülési idő biztosítása.

A törvényjavaslat rendelkezik arról is, miszerint bármely jogszabály megalkotásakor biztosítani kell azt, hogy az megfeleljen az alkotmányból eredő követelményeknek, a nemzetközi, valamint az uniós jogból eredő kötelezettségeknek, továbbá illeszkednie kell a jogrendszer egységébe is.

Az igazságügyért felelős miniszter kiemelt szerepe a kormányzati jogszabály-előkészítésben megmarad, feladata a jogrendszer egységéről gondoskodni, míg az indítványok szakmai tartalmáért a szakminiszter felel. A törvényjavaslat egyidejűleg bővíti a jogszabály kibocsátására jogosultak körét, elismerve, hogy az alkotmányban megjelölt szervek és személyek - például ombudsmanok - saját szervezetükre nézve kötelező normatív szabályozást alkothatnak. A tárca javaslata az Alkotmánybíróság határozatával összhangban kimondja, hogy a jövőben nincs lehetőség nem kötelező jogi iránymutatások kiadására, az együttes miniszteri rendeleteket pedig a más miniszterrel egyetértésben kiadott rendelet váltja fel.

A törvényjavaslat a jogszabályok helyesbítését kizárólag az aláírt és kihirdetett szöveg eltérése esetére teszi lehetővé a kihirdetéstől számított 10 munkanapon belül, feltéve, hogy a jogszabály még nem lépett hatályba. A törvénytervezet az eddiginél részletesebben határozza meg a jogszabályok kihirdetésének rendjét, továbbá a Magyar Közlöny funkcióját is. Az elektronikus dokumentumként kiadott hivatalos lapban az önkormányzati rendeletek kivételével minden jogszabályt ki kell majd hirdetni, a közjogi szervezetszabályozó eszközöket pedig közzé kell majd tenni.

Végül, de nem utolsósorban a törvénytervezet rendelkezik a mindenki számára ingyenesen hozzáférhető elektronikus nemzeti jogszabálytár felállításáról is, amely a kormányzati portálon egységes szerkezetben tartalmazza majd a hatályos, valamint a még nem hatályos, de már elfogadott jogszabályokat.

Mindezek alapján a Kereszténydemokrata Néppárt frakciója a jogalkotásról szóló T/1381. számú törvényjavaslatot támogatja.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)