Felszólalás adatai

SÓS TAMÁS, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Érdeklődők! Van annak egy diszkrét bája, ami tegnap történt és ami ma történik. Államtitkár urakat hallgatjuk, a Fidesz vezérszónokát hallgattuk, és mintha két külön világ lenne ez, és az, amit tegnap Lázár úrtól hallottunk. Hisz a jogalkotás kezdete valójában az egyeztetés. De a jogalkotás másik végén ott van az Alkotmánybíróság is, mert az Alkotmánybíróságnál van a fékek-ellensúlyok rendszere, és ha megnyirbálják az Alkotmánybíróság hatáskörét, akkor nem működik a rendszer, nem működik a harmadik Magyar Köztársaság.

Felteszem a kérdést, hasonlóképp Ipkovich úrhoz, van-e értelme annak, hogy mi itt most erről beszéljünk. Nagy valószínűséggel azon gondolatok mentén, amit az államtitkár urak mondtak, a Fidesz vezérszónoka mondott, mi talán meg is tudnánk egyezni különböző szakmai kérdésekben, ha ezt szakmai alapon folytatnánk le. Ugyanakkor, ha aktuálpolitika mentén hozzák a törvényeket, aktuálpolitika mentén írják át az alkotmányt - csak szeretném felhívni a figyelmet azok számára, akik figyelemmel kísérik a mai napot: jövő héten hetedik alkalommal fogják átírni az alkotmányt tavasz óta. Úgy gondolom, ez mind önmagáért beszél, és ha nekünk nem tetszik, önöknek nem tetszik valamelyik törvény, akkor gyakorlatilag azt perceken belül, napokon belül átírják. Hát ilyen értelemben és ilyen körülmények között kell lefolytatnunk ezt a vitát is, amiről most beszélünk.

Tehát van-e értelme egy ilyen vitának akkor, amikor önök tegnap nyílt hadüzenetet intéztek a demokrácia ellen? Én bízom benne, bízom a józan észben, és bízom a demokratikus gondolkodásban, bízom azokban az emberekben, akik most fölkapják a fejüket ezen napok történései alapján, és összefognak, és igenis véleményt nyilvánítanak, megtalálják annak a formáját, hogy kifejezésre juttassák véleményüket. Ebben kell nekünk segíteni, úgy gondolom, és ezért tartom mégis értelmét annak, hogy végigmondjam mindazt, amit én leírtam.

Magával a törvényjavaslattal kapcsolatban azt szeretném elmondani, hogy szerkezetét és kodifikációs megoldásait kritikán alulinak tartjuk, rendkívül pongyolának a rendelkezéseit. Ilyen vonatkozásban teljes átdolgozását javasoljuk. Ezért is azokat a módosításokat, amelyeket beterjesztettünk, kérném, hogy érdemben vitassuk meg, és kérnénk, hogy ezeket fogadják be. Ennek megfelelően a módosító javaslatokkal tudnánk elfogadni ezt az előterjesztést.

A törvényjavaslat kapcsán azért szeretném elmondani még a következőket. Gyakorlatilag a törvények, kormányrendeletek és miniszteri rendeletek tervezeteinek kötelező egyeztetését írják elő, és gyakorlatilag ez alól kétirányú kivétel van. Nem kell egyeztetni bizonyos kérdésekben, tilos egyeztetésre bocsátani bizonyos kérdéseket. A társadalmi egyeztetés tilalmának intézményét önmagában is aggályosnak tartjuk, kérdéses, hogy milyen örökségvédelmi szempontok okozhatnak olyan mértékű veszélyeztetést, ami indokolttá tenné a társadalmi egyeztetés kötelező mellőzését, és ahhoz milyen konkrét okok vezetnek. De úgy különösen aggályos a társadalmi egyeztetés tiltása, hogy nem kapcsolódik hozzá a tiltásról rendelkezni jogosult személy. Utóbbinak pótlását javasoljuk olyan formában, hogy a miniszterelnök vállalja föl az ezzel járó felelősséget.

A törvény hatálya nem terjed ki a rendkívüli állapot, a szükségállapot, a veszélyhelyzet, a megelőző védelmi helyzet és a külső fegyveres csoportok Magyarország területére történő váratlan betörése esetén a kormány azonnali intézkedési kötelezettsége fennállásának időtartama alatt az alkotmány szerint kiadható jogszabályok előkészítésére. Minősített időszakra ez a törvény tehát nem lesz alkalmazható.

Nem tartjuk indokoltnak, hogy más esetekben kiemelkedő közérdekre hivatkozással elmaradjon a tervezett társadalmi egyeztetés. Azt javasoljuk, hogy a kiemelkedő közérdek alapján csak akkor ne kelljen társadalmi egyeztetésre bocsátani a jogszabálytervezetet, ha az kizárólag jogot állapít meg vagy a jog érvényesítéséhez szükséges eljárást szabályoz.

A törvény 10. §-ának rendelkezései szerint a jogszabálytervezetet a kormányzati szervekkel való egyeztetésre bocsátással egyidejűleg úgy kell közzétenni, hogy a tervezet céljához és hatálybalépéséhez igazodóan megfelelő idő álljon rendelkezésre a tervezet érdemi megítéléséhez és a vélemény kifejtéséhez, továbbá a jogszabály előkészítőjének arra, hogy a beérkezett véleményeket, javaslatokat érdemben mérlegelhesse.

Azt gondoljuk, hogy minden egyes társadalmi egyeztetésre bocsátott jogszabálytervezet esetében biztosítani kell a megfelelő határidőt a véleményezésre, tehát önkényes kivételteremtésre ne legyen lehetőség.

(11.50)

A véleményezésre vonatkozóan pedig 15 napos minimum határidő rögzítését javasoljuk.

A jogalkotás legszélesebb nyilvánosságát az ösztönzi, hogy a jogszabálytervezetnek nemcsak szövegét, hanem tartalmi összefoglalóját is közzéteszik. Az előzetes hatásvizsgálatról készült összefoglaló közzététele a társadalmi véleménynyilvánítás, véleményalkotás megalapozását szolgálja, ezért is kötelezővé kell tenni.

De itt megint megállnék néhány aktualitásnál. Felteszem önöknek a kérdést, hogy éltek-e ezzel a lehetőséggel akkor, amikor most a nyugdíjpénztári kérdés napirendre került. Megkérdeztek-e különböző szakmai szervezeteket, megkérdeztek-e érdek-képviseleti szervezeteket? Érdeklődöm, hogy végeztek-e hatástanulmányt. Erre a választ is mondom: nem tették ezt. Ettől kezdve kérdezem, hogy az a kettős beszéd, ami most itt folyik a parlamentben, és amit a sajtóban tegnap Lázár úr elmondott, ezzel az önök lelkiismerete hogyan van arányban - csak úgy kérdezem. Akkor, amikor a nemzeti együttműködés kormányáról ilyen nagy erkölcsi magaslatokból beszélnek, a mindennapokban pedig lábbal tiporják a jogállamiságot, azt gondolom, akkor enyhén szólva is cinikus mindaz, ahogy önök cselekednek. Tehát úgy gondolom, ezeknél az előzetes egyeztetéseknél nélkülözhetetlen a szakmai egyeztetés, nélkülözhetetlen a hatástanulmány, nélkülözhetetlen az időtartam, hogy érdemben történjenek ezek az egyeztetések. Ezek az érdemi egyeztetések az elmúlt időszakban elmaradtak.

Biztosítani kell, hogy az érdeklődő állampolgárok vagy szervezetek kezdeményezésükre haladéktalanul értesülhessenek jogszabálytervezetek közzétételéről. Erre vonatkozóan egy értesítési mechanizmus létesítését indítványozzuk. A javaslat szerint közvetlen egyeztetést azokkal a szervezetekkel, civil szervezetekkel, egyházakkal, tudományos, szakmai szervezetekkel, érdek-képviseleti szervezetekkel, másokkal kell lefolytatni, amelyek stratégiai partnerségi megállapodást alakítanak ki az előterjesztővel. Ennek a megállapodásnak megítélésünk szerint tartalmaznia kell a következő fontos garanciális elemeket is: a jogszabály előkészítéséért felelős miniszter kötelezettségvállalását arra vonatkozóan, hogy a stratégiai partner számára a véleményezés mellett egyeztetési lehetőséget is biztosít a jogszabály megalkotását megelőzően, a véleményezési határidőt 5 munkanapnál nem rövidebb időtartamban állapíthassa meg. A stratégiai partnerszervezet erre vonatkozó igénye esetén a miniszter a szervezet javaslatainak elutasítását írásba foglalja és azt közzéteszi. Érdeklődöm, hogy erre az elmúlt félévben gondoltak-e, amikor idehozták az előterjesztéseket. Felteszem a kérdést, hogy a tárcáknál ezeket megvitatták-e, vagy úgy történt az előterjesztés, hogy a képviselők idehozták, megkaptuk, mondjuk, csütörtökön, pénteken, megpróbálták a hétvégén lenyomni a parlament torkán, és hétfőn vagy néhány napon belül ezt elfogadtatni. Ugye önök is tudják, hogy ez utóbbi történt?

Na, most feltenném önöknek a kérdést, hogy az önök szavai és a tettei, úgynevezett nemzeti egység nevében beszélnek önök, ezek szinkronban vannak-e egymással. Enyhén szólva is, erre is azt tudom mondani, hogy ez cinizmus, ahogy önök viselkednek, mert nem eszerint járnak el. Önök valójában megalkottak egy szabályt, és ha kell, és ha politikai érdekeik másképp kívánják, ezt perceken belül felrúgják, nem teremtenek lehetőséget arra, hogy demokratikus döntéshozatali folyamatok történjenek, nem teremtenek lehetőséget arra, hogy azok az emberek, akiknek ez szól, tudnának azonosulni ezzel, mert ha ők a döntéshozatali folyamatokban részt tudnak venni, akkor tudnak azonosulni vele. Amennyiben pedig nem, ez diktátum, és ilyen diktatórikus elemeket jelentő dolgok jelennek meg itt a törvényhozásban, de legfőképpen az önök kormányzásában és mindennapi gyakorlatukban.

Úgy gondolom, hogy ezt minden demokratikus, jó érzésű ember visszautasítja, ez ellen fellép, és a civil társadalom semmibe nézése, ahogy önök a törvényeket alkotják, meghozzák. Úgy gondolom, hogy ez a 98 százalékos büntető különadó is, ahogy önök ezzel viselkednek, kérem, becsapnak 3 millió embert, nem transzparens az érvrendszerük, nem átlátható, és az az ember, aki ezt figyelemmel kívánja kísérni, és ő önmaga számára meg akarja hozni a döntést, azt is lehetetlenné teszik, mert összekeverik, és valójában az öngondoskodás elvével mennek szembe, és hazugságokat állítanak.

Szeretném hangsúlyozni, hogy a törvényjavaslat 14. §-ában az úgynevezett stratégiai partnerek, tehát a civil szervezetek számára előírt, az ilyen státussal nem rendelkező szervezetek véleményének becsatornázására vonatkozó kötelezettség aránytalan és indokolatlan. Gondoljanak bele, tisztelt képviselőtársaim, hogy ha egy civil szervezet stratégiai partneri státust kap, minden olyan civil szervezet véleményét köteles lenne begyűjteni, amely ugyanazon szakterületen tevékenykedik. Ez abszolút tehertételt jelentene. Nyilvánvaló ugyanakkor, hogy az egyeztetés a jogterülettel foglalkozó, ám nem stratégiai partnerként megjelenő szervezetekre ki kell hogy terjedjen, ha az erre vonatkozó igényüket bejelentik.

A helyi önkormányzatok számára a törvényjavaslat 17. §-ában adott felhatalmazásból fakadó jogalkotási kötelezettség teljesítésére 60 napos határidő előírását indítványozzuk, egyértelműbbé téve az önkormányzatoknak azt a kötelezettségét, hogy az önkormányzati rendeletek társadalmi egyeztetésének szabályairól szóló jogszabályt mihamarabb meg kell alkotniuk.

Tisztelt Országgyűlés! A jogalkotás átláthatósága a hatékonyság fontos garanciája. Érvényesítése érdekében kérem a képviselőtársaimat, hogy az MSZP-s képviselők által benyújtott módosító javaslatokat támogatni szíveskedjenek annak érdekében, hogy a minőségi jogalkotás ne csak írott malaszt legyen a jövőben, hanem ésszerű szabályok szerint működő társadalmi egyeztetésen alapuljon.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps az MSZP soraiból.)