Felszólalás adatai

DR. TURI-KOVÁCS BÉLA, az alkotmány- és igazságügyi bizottság előadója: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Az alkotmányügyi bizottság feladata az volt, hogy elsősorban alkotmányos keretek között, illetve az alkotmánnyal összefüggésben vizsgálja ezt a javaslatot. Minthogy azonban a javaslat olyan természetű, amelynél a gazdasági, politikai és szociális összefüggések vizsgálata nem volt mellőzhető, értelemszerűen a vita is kiterjedt mindezen területekre. Ezért a rendelkezésemre álló időben, ha röviden is, de szeretném a többségi álláspontot mindezen kérdésekben kifejteni.

Abban, tisztelt Ház, alig volt különbség a többség és a kisebbség között, hogy az a szövetkezeti törvény, amely jelenleg hatályos, mindenképpen változtatásra szorul, és egy új szövetkezeti törvényre szükség van. Nézetem szerint az sem volt vitatható, s nem is voltak komoly ellenérvek azzal kapcsolatban, hogy az új szövetkezeti törvény létrehozása előtt nem lehet olyan gazdasági bombát bent hagyni - ha már bombáról volt szó itt valaki részéről -, amit az üzletrész jelentene, az az üzletrész, amely gyakorlatilag elszámolatlanul és valójában a következő időszakot is terhelő módon jelenne meg egy új törvényben. De egy új törvénybe be sem illeszthető egy ilyen helyzet, következésképpen az üzletrész ügyét először valamilyen formában, méghozzá nézetünk szerint alkotmányos, tisztességes és méltányos formában rendezni kellett. Ezért található az előterjesztésben az a sorrend, amelyben először az üzletrészről szóló törvényjavaslat van, utána következik az új szövetkezetekről szóló törvényjavaslat. Értelemszerűen van ez így. Még egyszer szeretném hangsúlyozni, az üzletrész kérdésének megoldását nem lehetett tovább elodázni.

Tisztelt Ház! Az üzletrészek kérdésének a vizsgálatánál valamit eddig nem igazán feszegettünk. Én se szeretnék ebbe nagyon belemenni, de valamit azért mégis el kell mondani. Azt hiszem, már a születésekor szerencsétlen volt az ügy. (Közbeszólások az MSZP soraiból: Így van! Nagyon jól mondod!) Már akkor, amikor ez az üzletrész valami olyan formát nyert, amely magában rejtette azt a fajta igazságtalanságot, amely e hosszú időszak alatt kialakult. Ahol a törvény olyanokat tartalmaz, amely az igazságtalanságot megszüli, ott az - kimondhatjuk - meg is fog születni, hiszen a gazdasági életen belül olyan erőviszonyok és olyan érdekek érvényesülnek, amelyek az erősebbet értelemszerűen mindig jobb pozícióba helyezik. Itt az adott esetben is ilyen helyzet következett be.

Olyan üzletrészt, amely nem jár szavazati joggal, amely nem teszi lehetővé, hogy az, aki ezzel rendelkezik, a saját üzletrésze jövőbeni sorsáról is értelemszerűen dönteni tudjon, abba bele tudjon szólni, azt befolyásolhassa, meggyőződésem szerint nem szabad létrehozni. Ennek a létrehozása csak olyan helyzetet szülhet, ahol kialakul egyfajta erőfölényben lévő, kis csoportokban azzal élő társaság, és kialakul egy olyan nagy tömeg, amely előbb vagy utóbb belenyugszik abba a szerencsétlen helyzetbe, hogy nincs is rálátása az ügyekre. Sokan elmondták már korábban a legkülönbözőbb fórumokon és helyeken, hogy az üzletrész-tulajdonosok miért nem éltek legalább azokkal a jogokkal, amelyekkel rendelkeztek, továbbá miért adták el 5 százalékért vagy az alatti értéken az üzletrészüket. Azért, tisztelt képviselőtársaim, mert ha a törvényi feltételek olyanok, hogy eleve közömbösségbe taszítanak és olyan helyzetbe hoznak embercsoportokat, hogy nem élhetnek a jogosítványaikkal, azok bizony ilyen helyzetbe fognak kerülni.

Tisztelt Ház! Azt gondolom, akkor, amikor a kormány és ezen belül a kormánynak az a része, az FVM, amely ezzel felelősséggel foglalkozott, úgy döntött, hogy ezt a lehetetlen helyzetet megoldja, akkor ez egy olyan tisztességes kezdeményezés volt, amely még ha érdekeket sérthet is bizonyos körökben, megérdemli a támogatást, és messze nem érdemli meg azokat az, azt kell mondanom, nagyon-nagyon érdekből következő támadásokat, amelyeknek tanúi voltunk az eltelt időszakban, és valószínűleg azok leszünk a következő időszakban is.

Azzal, hogy a megoldás tökéletes vagy nem tökéletes, most nem kívánok foglalkozni, csupán arra utalok, hogy egy közel tízéves jogszerűtlen állapot megszüntetése mindenképpen kívánatos. Az is meggyőződésem, hogy ennek a jogszerűtlen állapotnak a megszüntetése nemcsak kívánatos, hanem a jövőbeni gazdasági érdekeket is szolgálja.

Nos, jogszerű-e a kérdés? Az alkotmányügyi bizottságban a többség egyértelműen olyan állásfoglalást tett, hogy ez alkotmányosan nem kifogásolható. Ellenkezőleg, egy alkotmánysértő állapotot szüntet meg. Még egyszer hangsúlyozom, természetesen mindig lesznek olyan csoportok, akiknek az érdekeit ez sérti, és megpróbálkoznak az Alkotmánybírósággal. Tegyék! Az eddig eltelt időszak ennek a kormánynak az idején azt igazolta, hogy ezek bizony többnyire, sőt - ha jól emlékszem, két eset kivételével - a legteljesebb mértékben hiábavalók voltak. Akinek papírja, tolla, ideje van, az ír, elküldi az Alkotmánybírósághoz, így van ez, mióta a világ világ, aztán megvárják, míg elutasítják. Ez a világ rendje, így működik az alkotmányos rend.

Tisztelt Ház! Hadd mondjak az új szövetkezetekről valamit. E tekintetben meggyőződésem szerint alkotmányos kérdés fel sem merülhetett, hiszen az új szövetkezetek tekintetében nem másról van szó, mint arról, hogy az eddigi olyan típusú szövetkezet helyett, amely valóban bérmunkán - mégpedig a tagok szerencsétlen bérmunkáján - alapult, hoz létre olyan szövetkezetet, amely a tagok egyenlő jogú és a tagok egyenlő mértékű érdekeinek a képviselete mellett kíván működni. Azt gondolom, tisztelt Ház, ez megint olyan cél, amire - még ha éreznek is érdeksérelmet bizonyos körök - nem lehet azt mondani, hogy nem támogatjuk.

Meg kell kérdezni - s végül is fel kell tenni a kérdést talán önmagunknak is -: valóban járható az az út, mint az elmúlt években? Hogy a meglévő szövetkezeti törvény hiányosságait és hibáit úgy próbálták megkerülni, úgy próbálták a saját javukra fordítani, hogy végül is gazdasági társaságokba menekítették a vagyont, gazdasági társaságokba vitték ki azt a vagyont, amelyben benne van az üzletrész-tulajdonosok vagyona is. Kérdezem én, tisztelt Ház, ez lenne az az alkotmányos eljárás, amit folytatnunk és követnünk kellene a következőkben is?! Azt gondolom, hogy semmiképpen nem. Végül is végig kell gondolniuk egyszer azoknak is, akiknek majd oda kell állniuk felelősséggel az eddig kábított tagok elé, hogy tisztelt tagok, most aztán következik a végső elszámolás - mert valahol meg kell mutatni, hol is az a vagyon. S ki fog derülni, hogy nem a tagoknál, hanem ne adj' isten, néhány szövetkezet esetében - én csak néhányat mondok, de lehet, hogy a többségnél - bizony ott fog megjelenni néhány embernél! (Taps az FKGP soraiban.)

Kínos lesz ez, tisztelt Ház! Ez nagyon kínos lesz néhány embernek, mert a tagok eddig abban hittek, hogy olyan szövetkezetben vannak - elfogadták, mert ez volt az érdekük -, amiben a külső üzletrész-tulajdonosok ott vannak a placcon kívül, velük nem kell foglalkozni; az ő vagyonuk itt van nálunk, ezt lehet kezelni, lehet használni a saját javunkra.

(9.30)

És most ki fog derülni, hogy nem az ő javukra használták, most ki fog derülni és nyilvánosságra fog kerülni, hogy ez a vagyon megjelent, csak X-nél, Y-nál, Z-nél, és nem a tagoknál. (Közbeszólások az MSZP soraiból.)

Azt gondolom, tisztelt Ház, hogy ha ez az új szövetkezeti törvény ezt eléri, akkor bizony itt súlyos helyzet alakulhat ki - de nem olyan súlyos helyzet, mint amire itt néhányan utaltak, hogy összeomlás, és így tovább! Nem erről van szó, tisztelt Ház! Arról van szó, hogy egyszer szembe kell nézni azzal a ténnyel és valósággal, amit nyolc-tíz év alatt teremtettek! (Közbeszólások az MSZP soraiból.)

Tönkremenjenek-e a szövetkezetek? - ez az utolsó kérdés, amit én önmagamnak is felteszek. Semmiképpen ne, hiszen a szövetkezetek ma azért három nagy kategóriába sorolhatók. Az egyik az, ahol már nincs vagyon, ki van üresítve, ott van valahol nulla vagyonnal, de szövetkezetként, mellette pedig működik egyfajta olyan részvénytársaság, kft., amelyben benne van a vagyon, amely működik, amely termel - ez termelni fog a jövőben is. (Közbeszólások az MSZP soraiból.) A kft.-ből kimentett vagyonnal mi nem tudunk mit kezdeni, helyesen mutatott rá a miniszter úr; ha a múltat elkezdjük feszegetni, ezzel nem tudunk mit kezdeni. Ezzel sajnos nem tudunk mit kezdeni, bár kellene, de nincsenek meg hozzá a megfelelő eszközök. (Dr. Géczi József Alajos: Államosítsátok!) Azt gondolom, amit most hallottam, hogy államosítani kell, egy kiváló gondolat lehet, de nem ennek a kormánynak; annak a kormánynak, amely előttünk volt és amelyet önök uraltak és vezettek, ott ezt el lehetett volna mondani, talán fogékony is lett volna rá. (Közbeszólások az MSZP soraiból. - Taps az FKGP soraiban.)

Tisztelt Ház, meg kell önöknek mondanom: tökéletesen megértem - és ebben is osztom a miniszter álláspontját -, hogy ilyen kemény, és azt kell mondanom, egyre keményebb támadások fogják érni ezt a törvényt. Súlyos érdekeket, súlyos egyéni érdeket sért, súlyos, megszámlálható, nagyon is megszámlálható, néven nevezhető egyéni érdekeket sért. (Közbeszólások az MSZP soraiból.) Azt kell mondanom: most egyszer a baloldalnak el kell jutnia odáig, tisztelt Ház, hogy mégiscsak a többségi érdekeknek kellene érvényesülnie (Közbeszólások az MSZP soraiból.), és ennek a többségi érdeknek az új, ez az új szövetkezeti törvény, amely itt van önök előtt, fog eleget tenni. Ez teszi lehetővé azt, hogy családi birtokok működjenek, ez teszi lehetővé, hogy valódi szövetkezetek működjenek, és ezeknek a valódi szövetkezeteknek az én hitem és meggyőződésem szerint meg is kell adni minden segítséget. (Közbeszólások az MSZP soraiból.)

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)