Felszólalás adatai

DR. KIS ZOLTÁN (SZDSZ): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Valóban kínos, ha valaki ugyanazokkal az érvekkel szembesül, amelyeket korábban éveken keresztül számon kért másik padsorból, mint ahogy teszi azt Torgyán József úr. Bár jelen pillanatban koalíciós egyeztetése fontosabb annál, mint hogy a gazdák sertései eladhatóak lesznek-e majd a piacon, és miből fognak megélni. (Dr. Torgyán József dr. Varga Istvánnal beszélget. - Taps az MSZP és az SZDSZ soraiból.) De úgy tűnik, ez sem zavarja, úgyhogy én türelemmel várok.

Valóban, különbség van a patakvér rózsadombi folyatása és a mai magyar valóság között. (Derültség az MSZP és az SZDSZ soraiban.) Köszönöm, miniszter úr, hogy megtisztel figyelmével.

Örömmel hallom a válaszából, hogy megállapítja azt, amit korábban nagyon keményen bírált, nevezetesen, hogy Magyarországon a beérkező import semmiben nem befolyásolja a magyar piac ellátását. Emlékszem azokra a vehemens felszólalásokra, amikor ön különböző bizonylatokat mutatott ukrán és szlovák beszállításokról, kérve, hogy ezeket azonnal vizsgáljuk ki, ugyanis mérhetetlen mennyiségű sertéshús érkezik az országba, és immáron 195 forint kilónként a sertés ára. Régi szép idők, amikor még 195 forintért sírtunk itt a parlamentben! Most 130, esetleg 140, de az már jó árnak mondható, nyilván az előállítási költségek ennek többszörösét teszik ki. Tehát egyben megegyezünk: az import ezt az árdömpinget, ami lefelé mozgatta az árakat, nem befolyásolja.

A másik komoly megállapítás, aminek úgyszintén örülök, bár 1997-ben sokkal jobban vette volna ki magát, amikor azt mondja, hogy a gazdák ne adják oda számla nélkül ezeket az állatokat, csinálják meg a regisztrációt, csináltassák meg a minősítést, és valamennyi vágóhíd ellenőrzésre kerül. 1997-ben a traktoros blokád idején önök zászlóval meneteltek, hogy ilyen adminisztrációra a magyar parasztot nem fogjuk rákényszeríteni, milyen alapon akarunk beavatkozni azon piaci mozgásokba, ami a vágást és a felvásárlást irányítja.

(14.50)

Én akkor is figyelmeztettem, hogy addig, amíg nem lesz rend az agrárirányításban, addig, amíg nem váltjuk ki támogatással és kedvezményekkel, valamint szigorú büntetésekkel azokat a feketézőket, azokat a piaczavaró tényezőket, amelybe a borhamisítástól az olajszőkítésen keresztül a zugvágóhidak fenntartásáig mindenki beletartozik, és addig, amíg állami támogatást adunk ahhoz, hogy 250 ezer forint alatt tartjuk a kistermelőt, és ehhez direkt még a szabályokkal is ösztönözzük őket, hogy ne kérjen számlát, ne vallja be, hogy mennyi volt az árbevétele, maradjon meg egy minimális bevételi szinten, így nem kell egymással foglalkoznunk, nyilván ez az állami költségvetést is kíméli - pár százezer ember meg itt szép csendesen tönkremegy, de nyilván politikailag sokkal jobban hangzik az, hogy barátaim, mindenki azt termel, amit akar, aztán az állam bácsi majd odaáll és fölvásárol.

És most kiderül, hogy az intervenciós alap üres - sajnos üres! Áthúzódó tételek miatt; ugye tudjuk, hogy az előző évből 12 milliárd csak a búzából, ami áthúzódó tétel, 17 milliárd az egyéb piacra jutási támogatások áthúzódása, mert már akkor is úgy kellett továbbadni az árun, ár alatt, óriási állami támogatással, ami a nemzetközi, szabályozott agrárpiaci rendtartással ellentétes volt, amiért időnként a WTO szokott is szólni, hogy túl magas támogatást adunk. Agyontámogatjuk azokat az árukat, amelyek bizony így még a valós értéküket sem kapják meg a piacon, és ez az állami költségvetésből kerül kifizetésre.

Úgyhogy azon csodálkozni, hogy most a sertésnek az ára 140 forint, nem biztos, hogy egy végleges állapot, mert most csodálkozhatunk...! Ma kaptam meg, gondolom, valamennyi bizottsági taggal együtt a Juh Terméktanács levelét, ők még egyelőre 370 millió forinttal megelégednének, hogy a gyapjúval, illetőleg a juhval valamit tudjanak kezdeni; a Baromfi Terméktanács a múlt héten jelentette be ennél nagyságrendekkel nagyobb igényét.

Lássuk be, kedves jó képviselő barátaim, hogy ha ezt a rendtartást így tartjuk fönn, hogy ennek politikai hátterét egy ilyen cirógatással akarjuk megmutatni a gazdák felé, hogy nem kell, nem kell, hogy elszámoljatok, nem kell, hogy beálljatok egy nagyon kemény szabályozási rendbe, mert mi gondoskodunk rólatok, akkor bizony kitesszük őket ezeknek a piaci folyamatoknak, és ez nemcsak az FVM-nek, nemcsak az ipari, a Gazdasági Minisztériumnak az ügye, ez bizony a teljes kormányzat és a parlament ügye, és hogyha itt olyan politikai felhangokkal vonatunk vissza kormánydöntéseket, mint ahogy ezt tettük két évvel ezelőtt, és visszamegyünk egy húsz évvel korábbi szabályozásba, akkor ezen majd egyes konkurenseink jót fognak mosolyogni, és azt vesszük észre, hogy Magyarország piaccá válik - erre már a MIÉP többször fölhívta a figyelmet, hogy micsoda áruházláncok épülnek ebben az országban, és nem magyar árut akarnak venni. Bizony, mert hát lassan már nem is lesz magyar áru, mert arra fogjuk kényszeríteni a termelőket ilyen árszabályozással, hogy menjen egy másik pályára, és hagyja abba a magyar mezőgazdasággal való foglalkozást!

Igen, ez ellen valamit tenni kell! Az a válasz, amit a bizottság adott kiegészítésében, semmiben nem különbözik attól, mint amit korábban itt az Országgyűlés pillanatnyi felbuzdulásában nem fogadott el, mert ennek előzménye van, ugye: "két Deutsch egyenlő egy Torgyán" című beszámítással. (Derültség az SZDSZ és az MSZP padsoraiban.) Kérem szépen, hogyha ezt változatlanul fenntartjuk, akkor most sem szabad elfogadni ezt a választ, mert érdemben nem változott - vagy be kell vallani, hogy akkor izomból nyomtunk, most meg érzelemből, szolidaritásból nyomunk majd másképp!

Én azt kérem önöktől, ezt a választ ne azért ne fogadják el, mert valamiféle probléma van azzal, hogy Torgyán dr. most szívvel-lélekkel akar-e az ágazatért dolgozni, hanem azért, hogy igenis rákényszerüljön az Országgyűlés, rákényszerüljön a kormány, hogy annak a kihívásnak, amit a magyar mezőgazdaság el kell hogy szenvedjen, valóban egy átfogó szabályozására van szükség, ami nem ellenzék és kormánypártok napi vitáját, hanem valóban a magyar mezőgazdaságot fogja szolgálni.

Köszönöm szépen. (Taps az SZDSZ és az MSZP padsoraiban.)