Felszólalás adatai

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Most a módosító javaslatról döntünk. Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, elfogadja-e az előterjesztő módosító javaslatát, amelyet az alkotmányügyi bizottság támogat. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés a módosító javaslatot 177 igen, 155 nem szavazattal, 1 tartózkodás mellett elfogadta.

Tisztelt Országgyűlés! Most a zárószavazás következik. Kérdezem önöket, elfogadják-e a T/11289. számú törvényjavaslatot az egységes javaslat imént módosított szövege szerint. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés az előterjesztést 186 igen, 142 nem szavazattal, 4 tartózkodás mellett elfogadta.

Ahogyan azt a napirend elfogadásakor jeleztük, a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról szóló 2003. évi XC. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat záróvitájára és zárószavazására további bizottsági előkészítésre figyelemmel a mai ülésünkön nem kerül sor.

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat határozathozatala. Az önkormányzati bizottság önálló indítványát T/11639. számon kapták kézhez. Mivel az előterjesztéshez módosító javaslat nem érkezett, részletes vitára nem kerül sor, most a határozathozatal következik. A kormány álláspontja az általános vita során már elhangzott.

Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, elfogadja-e a T/11639. számú törvényjavaslatot.

Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Azt Országgyűlés az előterjesztést 316 igen szavazattal, 13 nem és 5 tartózkodás mellett elfogadta.

Soron következik az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat határozathozatala. Bőhm András és Tóth József képviselők önálló indítványát T/10146. számon kapták kézhez. Mivel az előterjesztéshez módosító javaslat nem érkezett, részletes vitára nem kerül sor, határozathozatal következik. A döntéshozatal előtt megkérdezem, a kormány álláspontját kívánja-e valaki ismertetni. (Nincs ilyen jelzés.) Nem.

Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, elfogadja-e a T/10146. számú törvényjavaslatot. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés 332 igen, 2 nem szavazattal, tartózkodás nélkül az előterjesztést elfogadta.

Soron következik az Országgyűlés bizottságainak létrehozásáról, tisztségviselőinek és tagjainak megválasztásáról szóló 20/2002. országgyűlési határozat módosításáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája és lehetőség szerint a határozathozatal. Az európai integrációs ügyek bizottsága önálló indítványát H/11673. számon, az alkotmányügyi bizottság ajánlását pedig H/11673/1. számon kapták kézhez a képviselők.

Megadom a szót Eörsi Mátyásnak, a napirendi pont előadójának, 10 perces időkeretben.

DR. EÖRSI MÁTYÁS, az európai integrációs ügyek bizottságának elnöke, a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A javaslat elég egyszerű: azt javasoljuk, hogy az európai ügyekkel foglalkozó bizottság a nevét változtassa meg az eddigi európai integrációs ügyek bizottságáról európai ügyek bizottságává. Lehet mondani, hogy ez egyszerű technikai javaslat, tán szebben hangzik így, egy idegen szót kigyomlálunk a bizottság nevéből, ugyanakkor ennél többről van szó; egy valódi politikai megfontolás húzódik meg a névváltozási javaslat mögött.

Nevezetesen arról van szó, tisztelt elnök úr, hogy mindegyik ország, amelyik megfogalmazta ambícióit arra, hogy az Európai Unió tagjává váljon, létrehozta saját parlamentjében az európai integrációs bizottságot, és mindazok az országok, amelyek az Európai Unió tagjává váltak, már ilyen nevű bizottsággal nem rendelkeznek, hanem vagy európai ügyek, vagy pedig európai uniós ügyek bizottságaként hívják őket. Így történt a tíz tagországgal is, amely belépett velünk egy időben az Európai Unióba; ott már nem találunk európai integrációs néven bizottságot. Ilyen nevű bizottságok még Albániában, Horvátországban, Bulgáriában, Romániában találhatóak, és tekintettel arra, hogy Magyarország belépett az Európai Unióba, érdemes és fontos, hogy a bizottság elnevezése is kifejezze ezt a magyar történelem szempontjából talán egyik legfontosabb eseményt.

Ezzel összhangban, a többi tagállam gyakorlatával összhangban javasoljuk az Országgyűlésnek, hogy a bizottság elnevezését változtassa meg a korábbi integrációs, tehát belépni kívánó bizottságból valódi európai uniós bizottsággá, amelynek az új neve európai ügyek bizottsága lenne.

Köszönöm a politikai pártoknak, a Magyar Szocialista Pártnak, a Fidesz-Magyar Polgári Szövetségnek és a Magyar Demokrata Fórumnak a támogatást. Úgy gondolom, ez végre egy olyan javaslat, amelyet a parlament teljes konszenzussal tud elfogadni.

Köszönöm, elnök úr, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

ELNÖK: Kérdezem, a kormány nevében kíván-e valaki felszólalni. (Nincs ilyen jelzés.) Kíván-e valaki képviselőként felszólalni? (Senki sem jelentkezik.) Feltételezem, hogy az elhangzottakra Eörsi Mátyás nem kíván válaszolni.

Viszont megjelent a gépen egy képviselő jelentkezése, Hörcsik Richárdnak adom meg a szót.

DR. HÖRCSIK RICHÁRD (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A Fidesz-Magyar Polgári Szövetség - ahogyan Eörsi elnök úr mondta - támogatja az előttünk fekvő országgyűlési határozati javaslatot, mi is fontosnak tartjuk, hogy a bizottság nevét megváltoztassuk.

Engedjenek meg néhány gondolatot ezzel kapcsolatban. Emlékeztetem képviselőtársaimat, hogy Közép-Európában elsőként a Magyar Országgyűlésben 1992-ben hoztuk létre az úgynevezett uniós szakbizottságot, mai bizottságunk elődjét, amit akkor úgy neveztünk, hogy európai közösségi ügyek bizottsága. 1994-ben megváltozott a közjogi helyzet, hiszen ideiglenesből állandó bizottság lett, megnövekedett feladatokkal, ennek megfelelően változott a neve is európai integrációs ügyek bizottságává. 2004-ben újabb, közjogi értelemben fontos változás állott be, hiszen Magyarország tagja lett az Európai Uniónak. Ráadásul, és ez nagyon lényeges, megszületett a 2004. évi LIII. törvény, ami szabályozta az Országgyűlés és a kormány uniós ügyekben történő együttműködését.

(17.50)

Tehát ennek értelmében alakult át vagy bővült bizottságunk feladatköre. Úgy vélem, hogy ehhez jól illeszkedik az a névváltozás, amit bizottságunk javasolt. Ebben nincs vita közöttünk. Amikor új nevet keresünk bizottságunknak, fontos, hogy megnézzük, hogy mi az európai gyakorlat. Két megoldás kínálkozik: az európai ügyek, valamint az európai uniós ügyek elnevezés. Mindkettőre van példa, de gyakoribbnak látszik az európai uniós ügyek név. Bizottságunk végül is az előbbi nevet választotta, az európai ügyek bizottsága elnevezést.

Tisztelt Elnök Úr! Álláspontunk szerint a bizottság tevékenységét - a bizottság javaslatával ellentétben - jobban tükrözte volna az európai uniós ügyek bizottsága elnevezés, ugyanis Európa tágabb fogalom, mint az Európai Unió. Az európai ügyek közé tartozik ugyanis például az EBESZ, az Európa Tanács vagy éppen a még nem uniós országokkal kapcsolatos politikák is. Az európai integrációs ügyek bizottsága viszont nem általában az európai ügyekkel, hanem kizárólag az Unió és annak intézményeinek a politikáival foglalkozik.

Az előbbiekben elhangzottak miatt tehát szerencsésebbnek tartottuk volna az európai uniós ügyek bizottsága elnevezést, az uniós ügyekben történő, pártérdekeken felülemelkedő együttműködés fontosságát hangsúlyozva. Ugyanakkor a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség elfogadja a bizottságunk javaslatát.

Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiban.)

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Az általános vitát lezárom. Mivel az előterjesztéshez módosító javaslat nem érkezett, részletes vitára nem kerül sor. Most a határozati javaslat elfogadásáról döntünk. Kérdezem, ezzel kapcsolatban van-e bárkinek észrevétele. (Nincs jelzés.) Határozathozatal következik.

Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, elfogadja-e az Országgyűlés bizottságainak létrehozásáról, tisztségviselőinek és tagjainak megválasztásáról szóló 20/2002-es országgyűlési határozat módosításáról szóló országgyűlési határozati javaslatot. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés az előterjesztést 331 igen szavazattal, nem szavazat nélkül, 2 tartózkodás mellett elfogadta.

Tisztelt Országgyűlés! Most Házszabálytól való eltéréssel soron következik a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény módosítását kezdeményező törvényjavaslat összevont általános és részletes vitája, valamint a határozathozatalok. Az előterjesztést T/12270. számon, az alkotmányügyi bizottság ajánlását pedig T/12270/3. számon kapták kézhez.

Megadom a szót Lamperth Mónika belügyminiszter asszonynak, a napirendi pont előadójának, 10 perces időkeretben.