Felszólalás adatai

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Most megadom a szót Csapody Miklósnak, az MDF-képviselőcsoport vezérszónokának.

Képviselő úr, önt illeti a szó.

DR. CSAPODY MIKLÓS, az MDF képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! “Európa nem fog egy csapásra, egyszeri építés eredményeként létrejönni, hanem csak azoknak a kézzelfogható eredményeknek a révén születik meg, amelyek előbb a tényleges szolidaritást teremtik meg.ö Ez áll az Európai Unió anyakönyvi kivonatának joggal tekinthető, 1950. május 9-én született híres nyilatkozat bevezetőjében. Az alapítók kezdettől azt hangsúlyozták, hogy az egységes Európa nem a földrész államainak egybeolvasztását, nem valami szuperállam létrehozását jelenti majd. Ahogy Robert Schuman fogalmazott: “A megbékélt, erős és egyesített Európa lényege a bizalom és az összetartozás szövetsége. Mindannyiunk valóságos érdeke az - mondta -, hogy felismerjük és elfogadjuk egymástól való kölcsönös függésünket.ö

Ma pedig, 54 évvel később Magyarország nemzeti parlamentje az európai alkotmányszerződés aláírásáról szóló kormányjavaslatot tárgyalja. A máig vezető út krízisek és viták után megszületett, kézzelfogható eredményei - ez a kézzelfogható eredmény fogalmi jelentőségű Schuman után - már az Unió teljes átalakulását hozták.

(10.50)

Ez az átalakulás a korábbi hárompillérű szerkezetnek - az Európai Közösségnek, a közös kül- és biztonságpolitikának, valamint a rendőrségi és büntető igazságügy együttműködésének - a különállását megszünteti. Egységes Unió jön ezáltal létre, egy olyan szerkezet, amelyben a Közösség alkotmányszerződése különböző jogköröket biztosít.

Az alkotmány azt is lehetővé teszi, hogy a különböző politikákban és tevékenységekben - természetesen a kizárólag uniós hatáskörbe tartozó területeket leszámítva - az arra vállalkozó tagállamok külön-külön gyorsabban is haladhassanak. Ez pedig azt jelenti, hogy a tagállamok között külön együttműködések is létrejöhetnek, amelyekbe a többiek bekapcsolódhatnak. A Magyar Demokrata Fórum ezt a lehetőséget pedig azért tartja igen fontos körülménynek Magyarország szempontjából, mert hazánkat bizonyos területeken a fejlett tagállamokhoz hasonló úgynevezett gyorsabb haladásra is alkalmasnak tartja, de a külön együttműködések rendszerét is létfontosságúnak tekinti. Ezeknek a kereteit a magyar kül- és nemzetpolitikának, vagyis kulturális és gazdasági törekvéseink hatékony érvényesítésének kell majd kitöltenie, természetesen elsősorban a szomszédsági kapcsolatokban és a határon túli magyarság érdekében folytatott politikánkban.

Tisztelt Országgyűlés! Az európai alkotmány tervezete az Európai Konvent már említett és joggal elismert tevékenységének összegzéseképpen készült el. Ebből a tervezetből született a mi parlamentünk uniós nagybizottságában és az integrációs bizottságban lefolytatott viták után, valamint a kormány diplomáciai erőfeszítései nyomán az az alkotmányszerződés, amelynek aláírásáról a jelen országgyűlési javaslatot a kormány most benyújtotta.

A Magyar Demokrata Fórum szeretné tehát világossá tenni minden magyar választópolgár előtt, hogy ez a mai vita már nem az alkotmányszerződés szövegéről szól. Amint azt többen, a kormány képviselője és képviselőtársaink közül is megemlítették és megerősítették, ezen a szövegen módosítani már nem áll módunkban - magán a szövegen. A mai vita tárgya tehát kizárólag az az országgyűlési határozat, amely felhatalmazza a kormányt a szerződés aláírására. Az aláírásra néhány hét múlva, október 29-én Rómában fog sor kerülni. Ez is elhangzott már, az azonban talán még nem, hogy hatályossá 2006. november 1-jén válik, ha addig a szerződést minden tagállam már megerősítette. És a teljes rendszer, az új intézményi és döntéshozatali rend pedig 2009. november 1-jén kezd majd működni, akkor, amikor az Európai Parlament képviselőit már ennek az alkotmánynak az alapján fogjuk megválasztani.

Mivel pedig az alkotmány szövegének nemcsak a különféle jegyzőkönyvek és mellékletek, de az új tagállamok csatlakozási szerződései is szerves részévé válnak, nem mindegy, hogy az aláírást szentesítő magyar parlamenti határozat mit tartalmaz. Nemcsak az nem mindegy, hogy maga a szöveg mit fog tartalmazni, hanem az sem, hogy éppen azért, hogy a konszenzus talán pszichológiailag is nemcsak az utókor számára valóban megteremthető legyen, egyetértésünk közös jeleként szükségesnek tartjuk az eltérések és fenntartások rögzítését.

A fedőlappal együtt mindössze tizenkét oldal terjedelmű, előttünk fekvő kormányjavaslat az ilyenkor szokásos néhány rövid tényrögzítő mondattal megerősíti az alkotmányszerződés magyar elfogadását, az indoklás pedig a szöveg megszületésének történeti összefoglalója a 2000 decemberében elfogadott nizzai szerződéstől egészen máig. Ez az indoklás - amely egyébként is érdekes olvasmány és összefoglaló - részletesen ismerteti azt a három magyar alapelvet - a hatékonyságot, az egyenjogúságot és a kisebbségi jogbiztosítást -, amelyeket a magyar kormány követett. Szól ugyanakkor az intézményi reform, a döntéshozatali mód, a rotációs elvű tanácsi elnökség és a már fölhozott egy ország, egy biztos elvének érvényesüléséről is, több helyen kiemelve, hogy “a kisebbségi jogok az Unió értékei közé kerültek, a megerősített együttműködéshez való későbbi kapcsolódást az Unió saját eszközeivel is elősegíti majdö. Ez egy szép és kerek mondat, a tartalma, hála istennek, igaz, egyértelmű magyar érdeket szolgál, azonban nem éri el azt a küszöböt, amit mindenfajta idealisztikus vágy nélkül azért a Magyar Demokrata Fórum elvárt volna. Akkor sem éri el, ha tudjuk, hogy ennek a maradéktalan teljesítése korántsem a magyar kormány másokhoz hasonló törekvésein múlott.

A nemzeti és etnikai kisebbségi jogok felvételét az alkotmányszövegbe, illetve az európai kisebbségvédelem gyakorlatának normatív beemelését, az ezek intézményesítésére irányuló eltökélt szándékot a vitákban annak idején az MDF is szorgalmazta. Felszólítottuk a kormányt, hogy a kulturális történeti Európa alapját alkotó keresztény értékek felvételével együtt a kisebbségvédelem, a kisebbségi jogbiztosítás elfogadását is szorgalmazza. Amikor a magyar kormány ez utóbbi téren - mint említettem - más kormányok támogatásával részleges, de fontos sikert ért el, azt örömmel ismertük el, hiszen ebben nem az MDF pártpolitikai szempontjainak, hanem az egész magyar nemzet érdekének az érvényesülését láttuk. Most azonban, amikor az aláírási határozat vitájában állást foglalunk, meggyőződésem, hogy sem a kormány, sem pedig a kormánypártok képviselői nem várhatják el az MDF-től, hogy a javaslatot fenntartás nélkül támogassa.

Az álláspontunk tehát világos és egyértelmű: igen, de nem így. Igen az aláírásra, a kihirdetésre, természetesen igen az Európai Unió közös alkotmányszerződésére, de nem erre a javaslatra abban az esetben, amennyiben ez így változatlanul kerül elfogadásra, amennyiben a csütörtöki négypárti egyeztetésen a már egyébként az államtitkár úr által lehetőségében kilátásba helyezett egyetértés, a kiegészítés ügyében előrelépés nem történik. Az elhangzottak fényében a nemet e mondat végéről talán ki is ejthetném, azonban ma még csak kedd van, de csütörtökig így is van még két nap.

Az MDF ugyanis szükségesnek tartja fenntartásainak - hangsúlyozom, hogy a szöveget általában és az aláírást önmagában támogató fenntartásainak - a rögzítését azért, mert ez így tisztességes, és azért, mert ezzel nemcsak választóinknak és önmagunknak, de elsősorban is a magyar nemzetnek tartozunk.

Képviselőtársaim jól tudják, hogy főként bizottsági üléseken, amikor nem a hálás utókorról álmodozunk, hanem inkább csak a történeti hűségnek akarnánk megfelelni, a “jegyzőkönyv kedvéértö kifejezéssel szoktunk kezdeni mondatokat, hogy jelezzük, látjuk, a változtatásra túl nagy esély nincs, de azért fontosnak tartjuk ezt kiemelni, mert magunknak tartozunk. Nos, én látok esélyt a változtatásra, mégpedig a kiegészítésben, és ez az, amire reményeink szerint csütörtökön sor is fog kerülni.

Az álláspontunk tehát világos: nem elutasító, hanem méltányosságot kívánó, hiszen sem a nemzeti és etnikai kisebbségek biztosításának európai alkotmányos garanciáival nem vagyunk maradéktalanul elégedettek, sem pedig a kereszténység, keresztyénség mellőzését nem tartjuk elfogadhatónak; azért nem, mert az MDF számára a kereszténység nem politikai kérdés. Nem tartjuk elfogadhatónak akkor sem ezt, ha a tegnapelőtt boldoggá avatott IV. Károly osztrák császár és magyar király fia, Habsburg Ottó, a páneurópai mozgalom elnöke a kereszténységre való puszta utalás elhagyását is elfogadhatónak mondta. Habsburg Ottó egyik, 2004 májusában adott nyilatkozatában a kereszténység említésének kihagyását mint a diszkrimináció mellőzését tartotta helyesnek.

Tisztelt Országgyűlés! Természetes, hogy az előttünk fekvő törvényjavaslat indoklásának tárgyszerű összefoglalója az alkotmányszerződés megszületésének kronológiáját, a magyar kormány képviselte álláspontot és annak lehetőség szerinti érvényesülését tartalmazza. Ennek tárgyilagosságát elismerjük, az MDF-nek azonban az a véleménye, hogy az elvileg képviselt, ám végül sikertelenül maradt kereszténységelvről is szó kellett volna hogy essen, ugyancsak a korrektség és a történeti hűség kedvéért. Az MDF annak idején - az Európai Parlamentből most konkrét lépést is említve - saját megfigyelői által, illetve a fideszes Szájer József képviselőtársunk erőfeszítésével összhangban nemcsak konzervatív kereszténydemokrata pártként szorgalmazta ezt, hanem ugyancsak a történeti hitelesség kedvéért.

(11.00)

Azt ugyanis maga Robert Schuman mondta ki, hogy a szó keresztény értelmében vett általános demokrácia megvalósításának nagyszabású terve Európa felépítésében ölt majd testet, azért, mert az európai egység gondolata keresztény gondolat, ami viszont történeti ténykérdés liberálisoknak és szociáldemokratáknak, keresztény konzervatívoknak, zöldeknek és mindenkinek. Ha ez kimarad - mint ahogy kimaradt -, akkor nehéz szolidaritásról beszélni. Lehet szó a szolidaritásról, kell is hogy legyen, van is, csakhogy ez így kissé, ha nem is erőltetett, mégis inkább afféle szorgalmazott fiktív szolidaritást jelent csak, olyat, amelyet az egyébként abszolút magától értetődő gazdasági és pénzügyi érdek mozgat. Pedig az Európai Unióval kapcsolatban értékekről szoktunk beszélni, és éppen ez az egyik fenntartásunk, aminek egy kiegészítésben való rögzítését azért szükségesnek tartjuk.

Tisztelt Országgyűlés! Amikor negyvenévi parlamenti munka után Schuman belefogott Európáért című műve írásába, könyve harmadik fejezete elé ezt írta:

“Európa a szó keresztény értelmében vett általános demokrácia megvalósulása.ö Ő a maga demokráciafogalmának tisztázása során azt mondta: “A demokráciát gyakran leszűkítik a köztársasági államformára, és kirekesztik belőle a monarchiát. Úgy vélem, hogy ez nem helyénvaló, hiszen egyes monarchiák, mint Nagy-Britannia, Belgium és Hollandia hagyományosabban és őszintébben kötődnek a demokratikus alapeszményekhez, mint egynémely köztársaság, ahol a nép csak igen kis mértékben befolyásolhatja közvetlenül az ország politikájának irányát és a döntéseket. És ez az a pont - mondja -, ahol felbukkannak a kereszténység tanai. A demokrácia a kereszténységnek köszönheti a létét. Azon a napon született, amikor az ember küldetésévé vált, hogy mulandó élete során az egyéni szabadság, mindenki jogának tiszteletben tartása és a testvéri szeretet gyakorlása révén kivívja az emberi személyiség méltóságát. Soha Krisztus előtt nem fogalmazódtak meg hasonló gondolatok. Ilyen módon a demokrácia eszmeileg és időrendben szorosan kötődik a kereszténységhez, vele együtt formálódott korszakról korszakra, sok próbálkozáson át, nemegyszer tévedések és a barbárságba való visszahullás árán is. De a demokrácia vagy keresztény lesz, vagy nem is lesz. Egy keresztényellenes demokrácia olyan karikatúra lesz, amely vagy zsarnokságba, vagy anarchiába süllyed.ö

Tisztelt Országgyűlés! Az idézett sorok óta több mint ötven olyan esztendő telt el az európai és a világtörténelemben, amely gyorsuló ütemben kelti föl ma is a folyamatos gyorsulás, a követhetetlenség és a rend tragikus hiányának érzetét. Éppen ezért azt, amit Európa új humánus rendje, az ezt a rendet összefüggő rendszerbe foglalni akaró alkotmány emberi eszközökkel próbál meg ellensúlyozni, az MDF támogatja. Történelmével és szenvedéseivel, európai értékeivel és teljesítményeivel éppúgy, mint reményteli jövőjével együtt Magyarország is ennek a közösségnek a tagja - tagja, részese, vagyis gazdagítója és haszonélvezője. Valamennyien egy szabad ország független parlamentjében vagyunk, nincsen tehát akadálya annak, hogy az alkotmányszerződés záradékában minden parlamenti párt kifejezhesse támogató egyetértését, de fenntartásait is.

Mint már említettem, a Magyar Demokrata Fórum a maga végleges döntését a pártok közti egyetértés remélhető létrejöttétől teszi függővé.

Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps.)

ELNÖK: Tisztelt Képviselőtársaim! A vezérszónoki felszólalások végére értünk. És mielőtt megadnám a szót a további felszólalóknak, engedjék meg, hogy tisztelettel köszöntsem az Európai Parlament magyarországi képviselőit, akik első alkalommal kívánnak uniós képviselőként felszólalni a vita során.

Elsőként megadom a szót Szájer József képviselő úrnak, az Európai Néppárt és az Európai Demokraták Képviselőcsoportja nevében felszólalni kívánó képviselőnek. Öné a szó, képviselő úr.

DR. SZÁJER JÓZSEF, az Európai Néppárt és az Európai Demokraták Képviselőcsoportja részéről: Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Nagy örömmel jöttünk vissza a Magyar Országgyűlésbe, és az elmúlt néhány évben az európai uniós csatlakozásunk során számos alkalommal megélhettünk kisebb és nagyobb történelmi eseményeket. Azt hiszem, hogy a Magyar Országgyűlés több száz éves történetében ismét egy kis történelmi pillanathoz érkeztünk, amikor az Európai Parlament képviselői lehetőséget kapnak, hogy erről a helyről önökhöz beszélhessenek. A képet csak színezi, hogy jó néhányan az európai parlamenti képviselők közül ezeket a padokat koptattuk éveken keresztül, ennek következtében nem olyan szokatlan akár ebből a más szemszögből is beszélni.

Azért nem visszaélésként a vendégjoggal, de szeretném elmondani, hiszen Magyarországon is nagy vita folyik az európai parlamenti összeférhetetlenségről, szeretném jelezni, hogy a Fidesznek az a hat képviselője, aki itt ült, és európai parlamenti képviselővé választották, nem nagy örömünkre, de megváltunk a képviselői mandátumunktól. Az én volt választókerületemben, Sopronban még egy választást is vállaltunk ennek érdekében. Többen megvádoltak bennünket a magyar sajtóban is azzal, hogy két fizetést szeretnénk felvenni. Akiknek ilyen gondjaik vannak, azokat szeretném megnyugtatni arról, hogy mind a hat fideszes képviselő valamilyen jótékony adomány formájában szabadult meg attól a pénzétől, amelyet egy időben európai parlamenti képviselőként is és magyar országgyűlési képviselőként is kapott. Én a szülőfalum, Harka iskolájának adományoztam ezt a pénzt.

Ez lehet, hogy csak távolról függ össze az európai parlamenti képviselőség, illetve az európai alkotmány ügyével, azonban azt gondolom, hogy rögtön a közepén vagyunk ennek az ügynek, hiszen az európai alkotmánynak, az európai alkotmányos szerződésnek az egyik legfontosabb tétele éppen a nemzeti parlamentekkel való szoros együttműködés.

Induljunk ki abból, hogy mi most európai parlamenti képviselőként Hegyi Gyulával, Demszky Gáborral itt önök előtt felszólalunk, azonban az Európai Parlamentnek az európai alkotmány elfogadásával kapcsolatban már nincsen semmilyen úgymond jogilag értelmezhető dolga. Természetesen feladata van ennek a megismertetésében, de mint ahogyan az Európai Unió végül is a nemzeti szuverenitásokra alapoz, és ennek következtében a közös szuverenitás a népfelség elve alapján a nemzeti országgyűléseken és a nemzeti parlamenteken alapszik, ennek következtében az európai alkotmányos szerződésnek a megalkotása, illetőleg ennek a folyamatnak a befejezése az önök kezében, a nemzeti parlamentnek a kezében van, az Európai Parlamentnek ebben a tekintetben döntési jogosítványai nincsenek.

A magyar parlament egyébként példamutató törvényt alkotott ebben a tekintetben, hiszen megteremtette annak a lehetőségét, hogy a nemzeti parlament és az Európai Parlament között szoros legyen a kapcsolat, illetőleg Magyarország az Országgyűlésnek a döntései révén beleszólhasson az Európai Uniónak az ügyeibe. Ennek a jele az az együttműködés is, amely éppen most ölt testet azzal, hogy mi itt szót kaptunk a Magyar Országgyűlésben.

Hiszen ugyanazokkal a gondokkal küszködnek Európa parlamentjei, de az Európai Parlament is hasonló kérdésekkel foglalkozik, mint a magyar parlament: a demográfiai problémák, az elöregedés, a bevándorlásnak a problémája, a nyugdíjrendszer, az egészségügyi rendszer reformja, a magánosítás mértékének a kérdése, amely Európa-szerte szinte mindenhol vitát vált ki. Emlékeztetni szeretném önöket arra, hogy nemrégiben, két héttel ezelőtt a lengyel parlament hozott óriási többséggel határozatot a magánosítás leállításával kapcsolatban - figyelem a magyar híreket, Magyarországon is politikai vita van ezekről a kérdésekről.

De ilyen probléma, ilyen közös probléma a vállalatoknak a delokációja, tehát az, hogy a befektetések egyre inkább Ázsiába telepednek át, és ezáltal munkahelyek vesznek el Európában, vagy éppen a most felmerülő, a holnapi napon is intenzíven felmerülő kérdés Törökország európai uniós tagságáról, amely Franciaországban és Németországban késhegyig menő vitákat vált ki, Magyarországon szinte nem létező probléma.

Ez az együttműködés tehát számos területen megvalósulhat, hiszen az Európai Parlament az európai uniós intézményekkel, a Tanáccsal együtt elvonta ennek az Országgyűlésnek a hatásköréből is számos döntésnek a meghozatalát. Ezek az ügyek ide vissza fognak jönni az európai integrációs bizottságon, illetőleg a különböző jogharmonizációs törvényeken keresztül, azonban az Európai Parlament előbb vitatja meg ezeket a kérdéseket, ezért mi tudunk segíteni abban, tudunk együttműködni, van értelme a párbeszédnek ezeknek a kérdéseknek a tárgyalása során.

Tisztelt Országgyűlés! Az alkotmánynak a kérdésével kapcsolatban két sort állíthatunk fel tulajdonképpen, és arra szeretném önöket biztatni, a Magyar Országgyűlés képviselőit, hogy támogassák ennek az alkotmányos szerződésnek az elfogadását.

(11.10)

Hiszen ha ezt a két sort összeállítjuk, a pozitívumok és a negatívumok sorát, akkor egyértelmű számomra - ez meggyőződésem másfél éves konventbeli munka eredményeképpen, valamint az utána következő kormányközi konferenciának az eredményeképpen -, hogy az előnyök lényegesen nagyobbak, mint azok a hátrányok, amelyek ebből következnek.

Ez akkor is így van, ha magam személyesen is súlyos kudarcnak értékelem azt, hogy a keresztény gyökerekre való utalás kimaradt az európai alkotmányból. Itt szeretném az SZDSZ-es képviselőcsoport figyelmét felhívni arra, hogy nem az állam és az egyház szétválasztásáról, nem a hit megvallásának a szabadságáról, a vallás szabadságáról van ebben a tekintetben szó, hanem a preambulumban egy tényszerű értékelésről, arról, hogy a mai Európa keresztény gyökerekkel bír, és ezek az eszmék ma is meghatározóak. Persze a szövegben szerepel a kereszténység megemlítése nélkül az, hogy Európa közös történelme milyen eszmevilágot rögzít. Európának van egy közös vallási hagyománya. Egyszerűen csak azt szégyellték el a kormányközi konferencián az egyes tagországok, hogy beleírják, hogy ez a közös vallási hagyomány nem a buddhizmus vagy valamely más nem Európából származó vallás, hanem maga a kereszténység. Tehát úgy is fogalmazhatnék, hogy történelemhamisítás vagy a történelem egy nagyon fontos pontjának az elszégyellése valósul itt meg. Tehát tényszerű vitáról van szó. Semmilyen felekezetet nem hozna sem előnyösebb, sem pedig hátrányosabb helyzetbe, ha ezt megemlítették volna. Azonban az is eredmény, hogy Európa közös vallási hagyományára utaltunk és utalunk, és ennek következtében természetesen a kereszténység, még ha bújtatva is, de jelen van az alkotmányos szerződés szövegében.

Ugyanezen a területen azonban jelentős eredményeket is elértünk. Hadd utaljak arra, hogy a különböző egyházakkal való - én minden magyarországi egyházzal konzultáltam a Konvent idején - konzultáció eredményeképpen az európai egyházak, és nem csak a keresztény egyházak, a legfontosabbnak az alkotmány szövegében nem is ezt a történelmi utalást tekintették - bár ez az ő szívükhöz is közel áll -, hanem azt, hogy az Európai Unió ma már számos tekintetben olyan törvényeket, olyan jogszabályokat alkot, amelyek az egyházak hitéletére és az egyházak mindennapi életére hatással vannak, ennek ellenére az egyházakat a civil szervezetek között tartják számon az európai törvényhozás befolyásolása tekintetében. Ebben az esetben az ő igényük az volt - ez már régi igény, és most megvalósult -, hogy kerüljön be az alkotmányba, hogy az egyházakkal rendszeres párbeszédet folytat az Európai Unió a saját törvényei megalkotása során. Ez a szövegben benne van. Benne van a vallásszabadság, a hit megvallásának a szabadsága is az alapvető jogok chartájában, ez most válik szerződési szintű joggá; ennek következtében egy magát hívőnek, akár kereszténynek valló ember sem érezheti idegennek ezt az alkotmányt, még akkor sem, ha a kereszténységre való utalás kimaradt belőle.

A másik, szívünknek, ugyanakkor történelmi sorsunk szempontjából is alapvető fontosságú kérdés a kisebbségek ügye, erre már több utalás történt. A kisebbségekhez tartozó személyek jogairól beszél ez az alkotmány, ez azonban a korábbi szerződésekhez képest is jelentős előrelépés. Szeretném emlékeztetni a képviselő urakat és a Magyar Országgyűlést is arra, hogy nemrégiben az Európai Bíróság azért szüntette meg néhány kisebbségeket támogató programnak a finanszírozását európai szinten, mert azt mondták, hogy az Európai Uniót alapító szerződésekben nincsen utalás a kisebbségek jogaira, ennek következtében nincsen jogi alapja a kisebbségi kérdés európai uniós szintű felvetésének.

Az áttörést abban a tekintetben értük el, hogy mivel az Unió alapelvei közé bekerültek a kisebbségi jogok, illetőleg a chartán keresztül az alapvető jogok közé felemelkedett szerződési szintre a kisebbségi jogok védelme, ezáltal jogi alap teremtődött, jogi lehetőség teremtődött arra, hogy az Európai Unió mint unió is önállóan és jogánál fogva a kisebbségi kérdést magáénak tekintse, és ne pusztán egyes országok, nemzetek belső ügyeinek.

Támogatom azt a javaslatot, amely Hörcsik Richárd részéről fogalmazódott meg, illetőleg Csapody Miklós is megerősítette az iménti vitában, hogy Magyarország tegyen egy olyan nyilatkozatot, hogy a kisebbségekhez tartozó személyek jogait mi úgy tekintjük, hogy ez nem megy szembe a diszkriminációellenesség szempontjaival, illetőleg ez magában foglalja ezen jogok kollektív gyakorlásának a lehetőségét is. Azt gondolom, hogy tartozunk egy ilyen kiegészítő egyoldalú nyilatkozatnak a megtételével az alkotmányos szerződés elfogadása során.

Sok más eleme is van ennek az alkotmánynak. Hadd utaljak egy olyan dologra, amely szintén nagyon fontos Magyarország számára, amelyben szintén nem értünk el eredményt vagy jelentős eredményt: ez a Tanács elnökségének a kérdése. Magyarországon szinte mindenki, aki a politika iránt tájékozódik, tudja, hogy úgynevezett rotációs elnökség van, félévenként váltják az egyes országok az elnöki pozícióban egymást. Most ez átalakul egy állandó elnökségi rendszerré, amely természetesen, mi úgy éreztük és sok tekintetben úgy tekintettük, hogy sérti a kisebbek, a kisebb országok jogait.

Amúgy a Konvent során a kisebb országok között nagyon szoros együttműködés alakult ki, ennek következtében bízom abban, hogy a Tanácsban, az Unió legfontosabb szervében történő szavazások során ez a fajta egyetértés a jövőben is megtartható, és ilyen értelemben az Európai Unió döntéseiben a kisebb és közepes méretű országok szava is hallható lesz.

Sok tévképzet van az alkotmánnyal kapcsolatban. Például azt gondolom, hogy kifejezetten az euroszkeptikusoknak, az Európai Unió ellenében gondolkodóknak vagy az ezt a közös európai tervet ellenzőknek biztató tényező lehet az a két pont, amelyet most idéznék. Az egyik az, hogy ez az alkotmányos szerződés szabályozza az Európai Unióból történő kilépés lehetőségét. Ugyan még nem lépett ki senki az Európai Unióból, azonban ha valaki ebből a szempontból közelíti meg, akkor azt is mondhatja, hogy ez most egy korrektebb megfogalmazás.

A másik - és talán ez a legfontosabb azoknak a szemszögéből, akik a nemzeti szuverenitást védelmezik -, ez pedig az, hogy ez az alkotmányos szerződés világosan szétválasztja a közösségi hatásköröket, a kizárólagos közösségi hatásköröket, azokat, amelyeket közösen a tagországokkal együtt lehet gyakorolni, és azokat, amelyek kizárólag a tagországokhoz tartoznak. Vagyis minden eddiginél világosabbá teszi ezt az egymáshoz való viszonyt, és ezáltal megakadályozza azt, hogy véletlenül átlopakodjon, a nemzeti parlamentek ellenére kerüljön át az Unió hatáskörébe olyan jogkör, amit ők maguk egyébként nem szerettek volna megtenni.

Örömömet fejezem ki azzal kapcsolatban is, hogy az Európai Parlament ellenőrző ereje megnövekszik; és azzal kapcsolatban is, amire az államtitkár úr is utalt a mai vita során. Ez pedig az, hogy a jövőben a Bizottság összeállítása nem úgy történik, hogy minden egyes ország jelöl egy darab személyt, akit aztán kényszerből, ahogy alakul, valamilyen furcsa portfóliónak a kiosztásával a Bizottság megválasztott elnöke el kell fogadjon, hanem három jelöltet kell állítaniuk és javasolniuk erre a pozícióra, és a Bizottság elnöke e közül a három jelölt közül szabadon kiválaszthatja, hogy kit akar elfogadni. Akkor elkerülhetők lesznek azok a kínos jelenetek, amelyek a meghallgatások során az Európai Parlamentben is megfogalmazódtak, gondolok itt például arra, amikor a holland szocialisták kőkeményen megtámadták a szintén holland nemzetiségű Neelie Kroest korábbi politikai és gazdasági előéletével kapcsolatban, amit egyébként az Európai Parlamentben teljesen demokratikusnak tekintetnek; vagy gondolok arra, hogy amikor a görög biztosjelöltet azzal támadták meg, hogy nem ért a környezetvédelemhez. Tehát ebben a tekintetben új helyzet áll elő.

Utolsó gondolatként, tisztelt hölgyek és urak, tisztelt képviselők, hadd mondjam el, hogy az európai alkotmányos szerződés az egy szerződés, és mindaddig az marad, amíg az önök, a nemzeti parlamentek kezében van az Európai Unió legfontosabb alapokmányának a ratifikációja. Ugyanis az Európai Uniónak az eredete innen, a magyar parlamentből, a lengyel parlamentből, a francia parlamentből és a brit parlamentből származik, az erőt innen adja az Európai Unió intézményeinek, és nem fordítva.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Általános taps.)

(11.20)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Képviselőtársaim! Megadom a szót Hegyi Gyula képviselő úrnak, az Európai Parlament szocialista képviselőcsoportja nevében felszólalni kívánó képviselőnek.

HEGYI GYULA, az Európai Parlament szocialista képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök asszony. Tisztelt Ház! Annyiban mindenképp egyetértek Szájer József képviselőtársammal, hogy megindító érzés ebben a parlamentben immár az Európai Parlament képviselőjeként beszélni.

Tíz évig voltam országgyűlési képviselő, és közel hatszázszor szólaltam föl, de most valahogy másképp készültem erre a beszédre, mert úgy éreztem, hogy valóban nemcsak magam és a választóim, hanem az Európai Parlamentben, az Európai Unióban dolgozó magyarok nevében is beszélek; hiszen nemcsak 24 képviselőnk van ott, hanem immár sok száz vagy több ezer, zömében fiatal munkatárs, aki minden értelemben - munkahelyében, szellemiségében is - immár az új Európa egyenjogú polgára és munkása másokkal.

Az első hetek tapasztalatai az Európai Parlamentben - gondolom, nagyon röviden érdemes erről szólni - azt mutatják, hogy olyan esetben, amikor össze tudtunk fogni nemzeti érdekek, nemzeti ügyek érdekében, akkor nagyon jó eredményt értünk el. Ilyen volt az ismert vajdasági határozat, amelyben a négy, kint képviselt magyar párt egységesen lépett föl. Ilyen volt a verespataki aranybánya elleni tiltakozás, amelyben a környezetvédelmi bizottságban velem együttműködő MDF-s képviselőtársammal, Olajos Péterrel együtt, azt hiszem, eredményesen, idáig legalábbis eredményesen dolgoztunk.

Ilyennek tekintem személyesen azt az élményemet is, amikor az ebben a parlamentben egyébként nem ismert - nem volt képviselő - Járóka Lívia fideszes képviselőtársammal együtt a balkáni térség képviselőinek tartottunk közösen előadást arról, hogy az ifjúság és az oktatás kérdése egy demokráciában hogyan kapcsolódik össze.

Kétségkívül vannak, voltak negatív példák is. Mi ennek tartjuk azt, amikor úgy éreztük, hogy az egyetlen magyar biztost - hiszen Magyarországnak csak egyetlen biztosa van - egyes képviselőtársaink kifejezetten kellemetlen helyzetbe akarták hozni, és a pártügy mintha fontosabb lett volna számukra a nemzeti ügynél. De ezt a témát nem szeretném részletesebben kibontani, a sajtóban, azt hiszem, megfelelő arányban mind a két oldal véleménye megjelent.

Annál fontosabb és ez egy magasztosabb dolog, hogy az európai egység gondolata valamilyen szinten - ha nem is így kimondva - egyidős magával az európai szellemmel. Maga az, hogy az Európa név, az Európa fogalom - más kontinensek nevével szemben, amelyet földrajztudósok később ráaggattak vagy ráírtak -, ez az Európa elnevezés több ezer éves, önmagában is az európai szellem fogalma is az antikvitásból ered. Ebben a tekintetben - nagyon helyesen - az alkotmány önmaga is az antik görög világból eredezteti a demokráciát és a demokráciának egy jogi következményét, magát a demokratikus alkotmányt.

Ilyen értelemben tehát bár nyelvtani és jogi árnyalásnak is tűnik, én alkotmányos szerződés helyett a köznapi életben mégis alkotmányról szeretnék beszélni, mert itt a lényeg az, hogy a 25 európai ország és rajta kívül Európa, Európa nagyobbik része egy demokratikus alkotmányt kap. Reméljük, hogy ezt a 25 országban el is fogják fogadni hol népszavazással, hol parlamenti szavazással, bár e tekintetben talán nem ünneprontás elmondani, hogy bizonyos kételyek is fölmerülnek az emberben egyes országok hozzáállásával kapcsolatban.

Az amerikai köznyelvben political correctnessnek, politikai korrektségnek nevezett új szellemi áramlat jegyében divat lebecsülni, sőt megbélyegezni Európa múltját. Azt hiszem, anélkül, hogy itt valamifajta európai kultúrfölényről beszélnénk, érdemes másképpen gondolkodnunk erről a kérdésről. Kétségtelen, hogy az európai országok, az európai hatalmak súlyos bűnöket követtek el a gyarmatosítás, az inkvizíció vagy a tömegpusztító fegyverek kifejlesztése területén. Európa nagyon sok tekintetben elnyomó hatalomként jelent meg számos más kontinens polgárai, emberei számára.

De ennél, azt hiszem, nagyobbak az európai szellem 2-3 ezer éves eredményei. Az egyéni szabadságjogok, maga a demokrácia fogalma, a római jog, igen, a keresztény kultúra, az emberi jogok, a szociális értékek - hadd mondjam büszkén: számunkra, baloldaliak számára -, a szociáldemokrácia is olyan eredmény, amely Európában született meg, és az egész világ számára valamilyen módon vonzó példa tudott lenni. Nem beszélve azokról a technikai és tudományos felfedezésekről, újításokról, vívmányokról, amelyekkel Európa ajándékozta meg lényegében az egész világot, és amelyekben mi magyarok messze számarányunk fölött vettünk részt tudósainkkal, és erre, azt hiszem, büszkék lehetünk.

Talán nem beszélünk eleget arról, hiszen alkotmányos jogi, politikai viták között élünk, de engedjék meg, hogy ha európai parlamenti képviselőként ebben a Házban először beszélek, hadd mondjak olyan dolgokat is, amelyek nem részei a mindennapi politikai diskurzusnak, pedig joggal beszélhetnénk róluk. Az Európai Unió... - és Európa az egyetlen olyan kontinens, amelyben a szociális jogok valóan garantáltak, többé-kevésbé minden európai polgár, legalábbis az Unió minden polgára számára.

Gondoljunk arra, hogy az amúgy gazdag Amerikai Egyesült Államokban tízmilliók élnek alapvető egészségügyi biztosítás nélkül, és ha betegek lesznek, akkor valóban sokszor az elemi kezelést sem tudják megfizetni a kórházakban. Gondoljunk másfelől arra, hogy az amúgy látványosan fejlődő Kínai Népköztársaságban százmilliók nyugdíjbiztosítás nélkül élnek, és lényegében a család gondoskodására vagy valamilyen egyéni jótékonyságra szorulnak, ha idős korukban munkaképtelenné válnak.

Az európai kontinens az egyetlen, ahol a környezetvédelem valóban kormányzati, nemzeti és uniós ügy, ahol a környezet jövőjéről gondolkodnak olyan módon, hogy előírják, hány százalék legyen a megújuló energiaforrások aránya - ez az Európai Unióban egyébként 12 százalék -, ahol előírják azt, hogy a hulladékot hogyan kell kezelni, ahol előírják azt, hogy az üvegvisszaváltás rendszere milyen legyen; mindezt a jövő tekintetében.

Más kontinenseken vagy más országokban elképzelhetetlen, hogy a jövő nemzedéke környezeti jogairól, tiszta környezetéről ilyen módon gondoskodna akár egy kormány, akár egy nemzetek fölötti szerveződés. Azt hiszem, elmondhatjuk azt is, hogy Oroszország azzal, hogy ratifikálja a kiotói egyezményt, nagy lépést tesz előre azért, hogy környezetvédelmi szempontból a mi európai modellünk része legyen

Ezt talán az MSZP képviselőjeként nem mertem volna így elmondani, de az Európai Szocialista Párt képviselőjeként bátran elmondhatom és vállalhatom, hogy az Európai Szocialista Párt szívből drukkol azért, hogy John Kerry legyen az Egyesült Államok elnöke, és így ebben a tekintetben Amerikában is a nemzetközi együttműködés, a környezetvédelmi értékek elfogadása jobban érvényesüljön, mint eddig. Az Európai Unió támogatja a harmadik világot, a világ éhezőit, a katasztrófák áldozatait. Ez is következik mindabból a szolidaritásból, amely az európai alkotmányban benne foglaltatik. Végül mindenképp el kell mondani, magában az alkotmánytervezetben is szerepel ez a fogalom, hogy az európai kultúra támogatása olyan közös érdeke és értéke Európának, ami szintén ismeretlen más kontinensek polgárai és politikusai számára.

Úgyhogy azt tudom mondani, hogy ha ez az alkotmány elfogadásra kerül, még több okunk lesz arra, hogy büszkék legyünk európaiságunkra. Természetesen büszkék vagyunk magyarságunkra, de ugyanilyen bátran legyünk büszkék arra is, hogy annak az Európai Uniónak vagyunk a polgárai, amely olyan jogokat ad 450 millió polgárának és nagyon sok bevándorlónak, menekültnek is, amelyek ismeretlenek Európán kívül még gazdag, amúgy prosperáló országokban is.

Az alkotmány szövegezői is szembekerültek olyan új kérdésekkel, amelyekkel a jövőben nyilván ez a parlament is foglalkozni fog: az abortusz, az eutanázia vagy az egyneműek házassága jelenleg a nemzeti törvényhozás része - azt hiszem helyesen -, de a következő években, évtizedekben könnyen előfordulhat, hogy az Európai Unió ezekkel a kérdésekkel is foglalkozni kíván.

Ami az európai alkotmány körüli vitákat illeti, mindenkinek tudnia kell, hogy ezt 25 ország képviselői fogadták el, és a 25 ország politikusai hét nagy pártcsoportban ülnek. Nyilvánvaló tehát, hogy minden betű, minden vessző, minden szó mögött jól kiérlelt kompromisszum húzódik meg.

(11.30)

Itt demokrata fórumos és fideszes képviselőtársaim a keresztény értékek kapcsán hibáztatták az alkotmányt, hogy ezek az értékek nem kerültek be. Szeretném elmondani, nem az ő tájékoztatásukra, hiszen ezt ők pontosan tudják, hanem a közvélemény tájékoztatására, hogy az Európai Néppárt, amelyben a Fidesz és az MDF képviselői helyet foglalnak, maga is teljes mértékben megosztott ebben a kérdésben, és a kereszténység fogalmának beemelése ellen talán leginkább az Európai Néppárt, az európai jobboldali pártfrakció francia politikusai tiltakoztak, hiszen a francia nemzetállam eszménye lényegében és döntően az állam és az egyház szétválasztásából eredt.

Én azt hiszem, hogy a magyar baloldali-liberális kormány nagyon helyesen fogalmazott, amikor azt mondta, hogy ha az alkotmányba bekerül a kereszténység értéke, akkor ez a kormány semmilyen módon nem tiltakozik ellene, és ez a Magyar Szocialista Párt álláspontja is. Hogy ez a kulturális, vallási és humánus örökség került be, mi természetesen ezt is elfogadhatónak tartjuk, és nyilvánvaló, hogy az egyszer már elfogadott alkotmányszöveget nem lehet megbontani, hiszen akkor soha ebből európai alkotmány nem lenne. Csak zárójelben jegyzem meg - bár magam is keresztény meggyőződésű ember vagyok -, hogy aki az Európai Unió fővárosában, Brüsszelben jár nap mint nap, látja, hogy a város lakóinak többsége már egy más vallást, az iszlámot követi, és ennek minden látható külső jelével együtt.

Azt gondolom, hogy a kisebbségi jogok beemelése viszont magyar siker, a közös magyar fellépés sikere és eredménye, és nagyon büszkék lehetünk arra, hogy ezt sikerült belevenni. Hozzá kell persze tennem, hogy nem csak magyar kisebbség él Európában; Litvániában, Lettországban vagy Észtországban az ottani orosz kisebbség helyzete nagyon nyugtalanító, és azt gondolom, hogy ha a kisebbségi jogokat tiszteljük, akkor, mondjuk, a lettországi orosz gyerekek jogát is el kell fogadnunk az anyanyelvi oktatásra, és természetesen az Európai Unióhoz csatlakozni kívánó országokban is fel kell lépnünk a kisebbségi jogokért. Helyesen tettük, hogy a Vajdaság kapcsán Szerbiától az Európai Unión keresztül meg is követeljük ezeknek a kisebbségi jogoknak az érvényesítését úgy a magyar, mint a más szerbiai kisebbségekkel kapcsolatban.

Mindenképpen ezen ugyan túl vagyunk, és talán nem helyes, ha egy képviselő beszél erről, de a magyar külpolitikának sikerült elérni, hogy 24 képviselőnk van az Európai Parlamentben, annyi, mint a hozzánk hasonló nagyságú nyugat-európai országoknak. Önálló magyar biztos - ez is kérdéses volt sokáig. Sikerült elérni, hogy a következő öt évre magyar biztos legyen. Ezt is az alkotmány garantálja. A szavazati súlyunk a Tanácsban: azért ebben a mintegy százéves épületben talán érdemes megemlíteni a közvélemény tájékoztatására, hogy az úgynevezett szavazati súlyt tekintve Magyarország egyenrangú Portugáliával vagy Görögországgal, és míg Magyarország szavazati súlya 12, addig Ausztriáé csak 10. Azok, akik tervezték ezt az épületet a bécsi parlamenttel mintegy versengve, nemigen gondolták, hogy lesz idő, amikor szavazati súlyunk Európa döntéshozatalában nagyobb lesz, mint Ausztriáé. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy ez egy olyan versengés lenne, aminek ez a végcélja.

A magyar kormánynak, azt hiszem, egész Magyarországnak három célja volt az európai alkotmány elfogadásával, túl azon, hogy a saját alkotmányos értékeink belekerüljenek: hogy az Unió hatékonyan működjön, hogy a tagállamok - nagyságukhoz mérten természetesen - egyenjogúak legyenek, és hogy a kisebbségek védelme bekerüljön az alkotmányba. Ha ezt az alkotmányt elfogadják, akkor az Unió hatékonyabban fog működni. Ezt a célt elértük. Az előbb említett szavazati súllyal sikerült elérnünk azt, hogy Magyarország megfelelően részt vegyen a döntéshozatalban. A kisebbségek védelme pedig egyértelmű sikernek tekinthető.

Az alapjogi chartát is beemeli az európai alkotmány. Kritikusan és önkritikusan el kell mondani, hogy számunkra, baloldaliak számára elég gyenge benne a szociális értékek képviselete. Keményebb szociális jogokat szívesebben fogadnánk. A környezetvédelem megjelenítése hatékonyabb lehetne, sokkal inkább meg lehetne követelni az európai államoktól a környezet védelmét. Azonban éppen a kompromisszum nevében, ha másoktól elvárjuk, hogy kompromisszumot fogadjanak el, nyilvánvaló, hogy a szocialista-szociáldemokrata pártok nem örömmel, de ebben a formában elfogadják a szociális jogok minimális védelmét.

Ami a népszavazást illeti: a Szocialista Pártnak az a véleménye, hogy a népet képviselő parlamenti, országgyűlési képviselőknek kell ratifikálni ezt az alkotmányt. 2003-ban több mint 80 százalékot kapott az uniós csatlakozás gondolata, a 2004-es választáson több mint 90 százalékot kaptak a Magyarország uniós tagságát támogató politikai pártok, nevezetesen a négy parlamenti párt. Ilyen értelemben tehát az alkotmány ratifikálására ennek a parlamentnek minden erkölcsi-politikai joga és felhatalmazása megvan.

Végül egy gondolat, mivel már csak nagyon kevés időm van: azt hiszem, hogy hosszabb távon érdemes elgondolkodni azon is, hogy hogyan szeretnénk tovább bővíteni az európai integrációt, nem fizikailag, újabb országok felvételével, hanem intézményileg, szellemiségében. Ebben a tekintetben még a Szocialista Párton belül is nyilván lesznek tisztázó viták, én azonban azt gondolom, hogy a magyar baloldal, a magyar progresszió abban érdekelt, hogy az Európai Unió minél inkább szoros integrációvá alakuljon, a demokratikusan választott Európai Parlament minél több hatáskört kapjon, általában a demokratikus döntéshozatal minél erősebb legyen, és minél inkább egységes Európában éljünk.

Végül pedig, elnök asszony, ha megenged 30 másodpercet, mindenképp szeretném megemlíteni azt, hogy ennek az alkotmánynak a megszövegezésében Vastagh Pál képviselő úrnak hihetetlen sok munkája van, az Európai Konventben dolgozott, szeretném megköszönni ezt neki. A más pártok iránt való tisztelet jegyében szeretném mondani, hogy Martonyi János, Szájer József, illetve a kormány részéről Balázs Péter is sokat dolgoztak azért, hogy ez az alkotmány elénk kerüljön.

Köszönöm szépen figyelmüket. (Taps.)

ELNÖK: Köszönöm. Tisztelt Képviselőtársaim! Megadom a szót Demszky Gábor képviselő úrnak, a Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért Képviselőcsoportja nevében felszólalni kívánó képviselőnek. Önt illeti a szószék.

DR. DEMSZKY GÁBOR, a Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért Képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A magyar liberálisok számára haza és haladás több mint másfél százada elválaszthatatlan egymástól. Amint a haza Magyarországot, úgy a haladás mindig Európát jelentette, azt a legfejlettebb Európát, amelynek jogrendje, eszményei, gazdasági fejlődése az igazi mérce és irány Magyarország számára. Kölcsey, Széchenyi, Kossuth, Deák, Eötvös, majd Ady Endre, Jászi Oszkár és Bibó István szellemi örököseiként, magyar patriótaként Európát egyben magunk és minden magyar tágabb hazájának érezzük. Ezért mi, mai magyar liberálisok két évtizede Magyarország teljes európaizálását tekintettük legfőbb célunknak és feladatunknak.

Az Európai Unióhoz történt idei, teljes jogú csatlakozásunk e történelmi folyamat nagy jelentőségű fordulópontja. Az alkotmány elfogadása pedig ráüti a pecsétet szűkebb és tágabb hazánk érték- és jogrendjének harmonizálására, Magyarország és Európa egyesülésére. Az uniós tagság a másfél évtizede elindított magyar gazdasági és politikai rendszerváltás, valamint külpolitikai irányvonalunk kiteljesülését jelenti. A demokratikus Európához történő csatlakozás visszavonhatatlanná teszi a magyar demokrácia elmúlt 15 évben kialakított és megszilárdított rendszerét. Az uniós tagsággal és az alkotmány elfogadásával éppen hogy visszanyert szuverenitásunk egy részét önként európai intézményekre ruházzuk át. De cserébe a szabad Magyarország szervesen beágyazódik a szabad európai országok szövetségébe. A magyar identitás pedig nem csorbul, hanem éppen ellenkezőleg, gazdagodik az európai identitással. A szoros európai integráció csak erősíteni fogja Magyarországot. Az állami szuverenitás egy részének kétségtelen átruházásáért stabilabb társadalmat, érték- és érdekközösséget, kiegyensúlyozott fejlődést nyerünk.

Ám a Magyar Köztársaság még átalakulásban lévő társadalma egy olyan Európai Közösséghez csatlakozott most, amely önmaga is éppen története eddigi legnagyobb változásán megy keresztül. Az elmúlt években Magyarország feladata elsősorban a csatlakozásra való felkészülés és a minél előnyösebb csatlakozási feltételek kiharcolása volt. A csatlakozáshoz vezető út végén azonban legfeljebb csak egy pillanatra pihenhettünk meg. Az Európai Unió tagjaként immár nekünk is kötelességünk és lehetőségünk a XXI. századi Európa arculatának alakítása. Ne gondoljuk, hogy mint friss tagoknak ebben kisebb a felelősségünk, és kisebbek a lehetőségeink. Mi ugyanis éppen a gyökeres társadalmi átalakulásban szerzett tapasztalatainkkal járulhatunk hozzá Európa megújulási folyamatához.

(11.40)

Az Európai Közösség a legnagyobb reformjára készül a római szerződés óta. A csatlakozó országok társadalmai pedig az elmúlt 15 évben mentek keresztül olyan átalakuláson, amely még a most aláírandó alkotmányszerződésnél is nagyobb hatással volt az itt élő európai polgárok életére.

Utolsókból lesznek az elsők, így mi a társadalmi változtatás lendületében motorjai lehetünk Európa megújulásának. Másrészt átadhatunk kevésbé kellemes, de egyetemesen érvényes tapasztalatokat is: frissen éltünk át olyan megrázkódtatásokat, amilyeneket boldogabb nyugat-európai testvérországaink már rég elfelejtettek - a gazdasági szerkezetváltásból fakadó feszültségekre és egyenlőtlenségekre utalok. Mi régóta ismerünk olyan válságjelenségeket, amelyekkel a migrációs folyamat következményeképpen a nyugat-európai államoknak csak mostanában kell szembesülniük.

Hadd mondjak a mi megújítási törekvéseink sikerére egy példát! Mi, magyar liberális európai parlamenti képviselők az európai városi lobbival, az EuroCity szervezettel együttműködve sikerrel hívtuk fel a figyelmet Strasbourgban és Brüsszelben arra a körülményre, hogy ahhoz képest, hogy Európa lakosainak 80 százaléka városokban él, az itt élők érdekei aránytalanul kis támogatáshoz jutnak az Unió közös kasszájából. Az európai kohéziós politikának sokkal jelentősebb figyelmet kell szentelnie a városi problémák megoldására. S máris sikerült elérnünk, hogy az úgynevezett városi dimenzió kitüntetett figyelmet kap a kohéziós politikával összefüggő valamennyi tervezetben.

Tudom, hogy sok diplomáciai szakértő és brüsszeli eurokrata összehúzta a szemöldökét, mondván: éppen hogy bekerültünk az Unióba, és máris fel akarjuk forgatni a támogatási politikáját. Ámde ilyen felforgatók nélkül az Európai Uniót még mindig Szén- és Acélközösségnek hívnák, és nem fejlődött volna azzá, ami ma: az európai demokráciák és demokraták közös hazájává, és nem dolgozott volna ki és fogadna most el európai alkotmányt.

Az Európai Unió gazdasági érdekközösség, valamint az európai emberek, régiók, nemzetek különböző érdekei koordinálásának és versengésének szabályozó kerete. A legfontosabb azonban az, hogy az Európai Unió értékközösség, amelynek középpontjában a szabadság áll. Az emberek, a tőke, valamint az áruk és szolgáltatások szabad mozgása, de mindenekelőtt az egyéni szabadság és méltóság eszménye az, amelyet az Unió megalakulása óta védelmez.

A most aláírásra kerülő alkotmányszerződés a szabadságot garantáló alapintézményre, a demokráciára utaló idézettel kezdődik maga is. Mi, liberálisok a demokráciát a társadalom legfőbb értékének tartjuk, ezért üdvözöljük, hogy az Európai Parlament, amelynek legitimációja közvetlenül az európai polgároktól származik, a Tanáccsal egyenrangú, uniós törvényalkotó szervvé válik az együttdöntési hatáskörének kiterjesztése miatt. Sőt, az Unió jelmondatát: egység a sokféleségben, kifejezésre juttatva a demokratikus kontroll megkettőződik, mivel a nemzeti parlamentek is véleményezhetik valamennyi törvényalkotási tervezetet. Ezáltal reményeink szerint Európa még közelebb kerül a polgáraihoz, és a nemzeti parlamentek képviselői is felelősséggel részt vállalhatnak az európai törvényalkotásban.

Az alkotmányszerződés egyik fő célja éppen az uniós szervek és az uniós országok állampolgárai között kétségtelenül meglévő, sokat emlegetett demokratikus deficit megszüntetése, illetve csökkentése, mert ahogy José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke az Európai Parlament nyitóülésén fogalmazott: “Fel kell ismernünk, hogy a legnagyobb kihívás, amivel szembesülünk, nem néhányak euroszkepticizmusa, hanem a sokaság euroközönye. Alapvetően fontos, hogy az európai demokráciák egysége az európai demokraták, azaz az európai polgárok tudatos szolidaritásán alapuló szövetségévé alakuljon át. Nem uniformizáló egységesülésről, hanem egységes európai tudatról és az ezen a fundamentumon alapuló kölcsönös belső segítségről, szolidaritásról és egységes külső fellépésről beszélek.ö

Tisztelt Képviselőtársaim! Megkerülhetetlen kérdés, hogy magát az európai alkotmányt milyen szinteken kell legitimálni. A miniszterelnök természetesen a legmagasabb szinten, az Unió csúcstalálkozóján írja alá az alkotmányszerződést. Ám az már kérdés lehet, hogy a ratifikáció a beterjesztett határozati javaslat szövege szerint parlamenti szinten vagy népszavazás útján történjen-e. Mindkét megoldás mellett és ellen szólnak érvek. Egyre több, köztük több meghatározó súlyú állam dönt úgy, hogy népszavazáson kívánja ratifikálni az európai alkotmányt. Ez siker esetén sokat ledolgozhatna a demokratikus deficitből, ám véleményem szerint Magyarországon csak akkor lehetne és kellene népszavazást tartani, ha ezt a népszavazást egész Európában, minden országban megrendezzük.

Ennek a döntésnek, éppen az európai polgároknak az európai intézményektől való távolsága miatt, kétségtelenül komoly kockázata volna. Ám ésszerű kockázatvállalás nélkül a politikában soha nincs áttörés. Egy ilyen népszavazási kampány és aktus hirtelen valóságos súlyával jelenítené meg az európai alkotmányt az összes tagállam polgárai számára. Az alkotmány valóban kontinentális dimenziót kapna, a népszavazás sikere pedig óriási lökést adna az Európa-tudat kialakulásának.

A parlamenti ratifikáció mellett viszont az szól, hogy az elkövetkező belpolitikai időszakban Magyarországon valóságos népszavazási dömping elé nézünk. A képviseleti demokrácia fontos kiegészítő elemét, az embereknek a politikába közvetlen beleszólást biztosító népszavazást nem szabad devalválnunk. Másodszor: a parlamenti ratifikálás mellett szól, hogy Magyarország határozott és pozitív üzenetet küldjön azon tagállamok európai polgárainak és parlamentjeinek, ahol az alkotmány elfogadása korántsem egyértelmű.

Az optimális megoldás jelenleg az uniós alkotmánynak minden országban egy időben történő ratifikációja volna. Az Európai Parlament alkotmányügyi bizottsági elnökének javaslata szerint az EU tagállamai 2005. május 5-8. között, az európai héten ratifikálnák az uniós alaptörvényt.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az Európai Parlament liberális frakciójának 2001. decemberi nyilatkozata 20 pontban sorolta fel az alkotmánnyal szemben támasztott követeléseit. Kijelenthetjük, hogy olyan alkotmányszerződés született, amely hibái, hiányosságai ellenére megfelel a liberális frakció elvárásainak. Ez az alkotmánytervezet nem tökéletes, ahogyan az Európai Unió sem az, de az alkotmánnyal az Unió intézményrendszere demokratikusabb és átláthatóbb is lesz.

Az alkotmány világos megosztást biztosít az Unió és a tagállamok hatáskörében. S tartalmaz olyan rendelkezéseket, amelyek a polgárokat az Unió felé fordítják, s számukra új részvételi lehetőségeket is kínálnak.

Üdvözöljük, hogy az alkotmányszerződés akként is megerősíti az európai polgárok alapvető jogait, hogy az Unió úgynevezett alapjogi chartája az alkotmányszerződés részét képezi, jelentéssel töltve meg az uniós állampolgárság fogalmát.

Számunkra, magyar liberálisok számára döntő szempont, hogy az alkotmányozás folyamatában a legfontosabb magyar liberális prioritások túlnyomó többsége teljesült már. Ezek közül kiemelkedő, hogy bekerült a preambulumba a kisebbségek védelméről szóló passzus. Ez a preambulum egyaránt szolgálja a határainkon kívül élő és az országunkon belüli etnikai, felekezeti és más kisebbségeket. Azzal is elégedettek vagyunk, hogy az Európai Unió továbbra is a világnézeti semlegesség talaján áll.

Az Európai Parlament liberális frakciója nevében és személy szerint én is arra kérem önöket, hogy a tárgyalt országgyűlési határozati javaslatot fogadják el, és a kormányt hatalmazzák fel az európai alkotmányról szóló szerződés aláírására.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps.)

Felszólalások:   13-16   17-59   59-101      Ülésnap adatai