Felszólalás adatai

LEZSÁK SÁNDOR (MDF): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! A Magyar Demokrata Fórum nevében egyetértő, de elutasító észrevételeket is lehet fűzni e törvénytervezethez. Hadd kezdjem az egyetértő véleményünkkel!

Az elmúlt évek szélhámosságai, bűncselekményei kiterjedtek az állásukat vesztett munkát keresők vámszedésére is. Nagyon egyetértek tehát a törvénytervezet ama előírásával, hogy aki magán-munkaközvetítő tevékenységet folytat, az a munkát kereső személytől, néhány jogszabályban meghatározott kivételtől eltekintve díjat, költséget nem igényelhet. A fejlett országokban már korábban nyilvánvalóvá vált, hogy a helyzetében kiszolgáltatott munkanélküliek többsége fizetne azért, hogy álláshoz jusson, és ezt a hajlandóságát lelkiismeretlen személyek kihasználhatják.

Ezt megelőzendő a nemzetközi munkaügyi konferencia magán-munkaközvetítő ügynökségekről szóló egyezménye szerint a magán-munkaközvetítők a munkavállalók felé sem közvetlenül, sem közvetve nem számíthatnak fel semmilyen díjat vagy költséget, sem egészben, sem részlegesen. Ezt az egyezményt még az előző Országgyűlés egy idei, február 7-én kelt határozatával ratifikálta. Hasonlóan ehhez csak üdvözölni lehet azt a változást is többek között, miszerint a jövőben a munkanélküliek részére jogszabály rendelkezhet helyi utazási költségek megtérítéséről, amennyiben ez a költség az álláskereséssel kapcsolatban merült fel.

Tisztelt Ház! Nézzük most, mi az, amit az MDF kritikával fogad a tervezet tárgyalásakor! Annak idején sok alaptalan támadás érte az első szabadon választott kormány fiatal munkanélküliek helyzetét segítő intézményét, a pályakezdők munkanélküli segélyét. Mint emlékezetes, ezt a segélyt a Bokros-program keretében vonták meg a fiataloktól. Kezdetben örömmel láttam a törvényjavaslatban ennek az alaptalanul kárhoztatott segélyezési formának a feléledését álláskeresést ösztönző juttatás címen, ami formálisan szélesebb évjáratokat ölel át, de gyakorlatilag fiatalokat kell hogy érintsen előnyösen, gondoltam. Azt reméltem, hogy nem zárják ki ebből a munkanélkülieket segítő ellátási formából a fiatalokat arra való hivatkozással, hogy nem volt korábban munkaviszonyuk. Sajnos, csalódnom kellett, idézem: az álláskeresést ösztönző juttatás új segélyezési formájából gyakorlatilag kizárják az első ízben munkát keresőket, azaz éppen a leginkább rászorult fiatalokat.

A törvényjavaslat a foglalkoztatás elősegítéséről szóló törvényben "A pályakezdők munkanélküli-segélye" alcím helyébe "Álláskeresést ösztönző juttatás" alcímet léptetne, és ily módon a jogszabályokban máig meglévő emlékét is eltörli annak, hogy valaha létezett egy, csak a fiatalokra vonatkozó munkanélküliségi segélyezési forma.

(22.00)

Tisztelt Ház! Most pedig nézzük, hogy mi az, ami elfogadhatatlan ebben a törvénytervezetben! Az MDF határozottan elutasítja azt, ami szerint a jövőben nem lesz szükség engedélyre az európai gazdasági térség állampolgárának és hozzátartozójának magyarországi munkavégzéséhez. A törvénymódosítás biztosítja az EGT tagállamai állampolgárainak és családtagjainak engedélymentes magyarországi munkavállalását, de tekintettel arra, hogy az EU tagállamainak a magyar munkavállalók munkavállalásával kapcsolatos álláspontja még nem ismeretes, biztosítja a lehetőségét annak, hogy a csatlakozási szerződés tartalmának megfelelően jogszabály ettől eltérő szabályokat is megállapíthat.

Fenntartásaink azért vannak ezzel a szövegtervezettel kapcsolatban, mert az európai gazdasági térség államait nem lehet egységesen kezelni. Már most tudjuk, hogy az európai gazdasági térség államainak egy része hét éven belül nem nyitja meg a magyar munkavállalók előtt a honi munkaerőpiacot, azaz a viszonosság jegyében teljesen indokolatlannak látom ezen országok állampolgárai és hozzátartozói előtt megnyitni a magyarországi munkavállalás lehetőségét.

Tisztelt Ház! Korábban gyakran volt hallható és olvasható az a vád, miszerint az előző polgári kormány kizárta a szakértő testületeket a szakértői döntések lehetőségéből, és gyakran elhangzott az az ígéret, hogy a továbbiakban másként lesz. Nos, a törvény szövegének a változása nem erre a szándékra utal, például a Munkaerő-piaci Alap irányító testületétől döntési jogköröket von el a törvénytervezet. Korábban ennek a testületnek döntési jogköre volt a Munkaerő-piaci Alap egyes alaprészei közötti átcsoportosításról, most ez a törvénytervezet megkurtítja ezt a jogát.

Az előterjesztés szerint a jövőben a Munkaerő-piaci Alap irányító testülete a Munkaerő-piaci Alap egyes alaprészei közötti átcsoportosításról csak a fejlesztési és képzési célú alaprész kivételével dönthet, azaz - és ez a lényeg - éppen a stratégiai jellegű döntésektől fosztja meg az előterjesztés ezt a testületet. Ismételten hangsúlyozom, hogy a korábbi kormány megengedte és elismerte a Munkaerő-piaci Alap irányító testületének ezt a most megszűnő döntési jogosítványát, amely döntési jogkör most két miniszter hatáskörébe kerül át. Itt kell megjegyeznem, hogy a MAT rövidítés mibenlétét - hogy ez a betűszó a Munkaerő-piaci Alap irányító testületének az elnevezését rövidíti - nem árulja el a törvényjavaslat. Ahogyan ez eddig is szokásban volt, a törvényjavaslat elején ki kellene írni legalább egyszer a rövidítések jelentését.

Mindezzel együtt visszatérve a törvényjavaslat pozitívumait is hangsúlyozó bevezető mondataimhoz, a benyújtott törvénytervezetet általános vitára ugyan alkalmasnak ítéljük, de jelen formájában a Magyar Demokrata Fórum országgyűlési képviselőcsoportja nem támogatja.

Köszönöm szépen a figyelmüket.